Halálkamion-per

Embercsempészés és más bűncselekmények miatt emeltek vádat egy afgán, kilenc bolgár, illetve egy bolgár-libanoni kettős állampolgárságú férfi ellen. A 71 ember halálát okozó parndorfi ügy a 26 vádpont egyike. Valószínűleg meg lehetett volna akadályozni a tragédiát: a magyar hatóságok már 2015. augusztus 13-án tól lehallgatták a bűnözőket.

halakamion.jpg

A vád ismertetésével megkezdődött a 71 migráns halála miatt indított per a Kecskeméti Törvényszéken.

A vádirat ismertetése előtt az elsőrendű vádlott tört magyarsággal bejelentette, hogy a nyomozás során volt egy pastu tolmács, akivel jól megértette magát, most viszont nem érti tökéletesen az elhangzottakat, hiszen legalább harminc nyelvjárás él a nyelvben, így szeretné, ha a korábban alkalmazott tolmács fordítana a tárgyalás ideje alatt is.

Jádi János, a tanács elnöke elmondta: a tolmács személyét a vádlott nem választhatja meg. A kirendelt tolmács nyelvismerete anyanyelvi szintű, így ezzel kapcsolatosan szakmai kifogás nem merülhet fel.

parndorfi-halalkamion-ujabb-embercsempesz-kerult-rendorkezre_110113.jpg

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség embercsempészés és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy afgán, kilenc bolgár, illetve egy bolgár és libanoni kettős állampolgárságú férfi ellen május elején. A vádlottak közül tíz előzetes letartóztatásban, egy szökésben van. A 71 ember halálát okozó parndorfi ügy a 26 vádpont egyike.

A bűnszervezet 2015 februárja és augusztusa között 31 alkalommal összesen 1200 embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába személyszállításra alkalmatlan, zárt, levegőtlen furgonokba zsúfolva. 2015 júniusától napi rendszerességgel csempésztek embereket Németországba és Ausztriába.

2015. augusztus 26-án hajnalban 71 embert zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba. A Kecskemétről a határra tartó hűtőkocsiban 59 férfi, 8 nő és 4 gyerek az indulástól számított három órán belül, még magyar területen, gyötrelmes körülmények között megfulladt.

A bűnszervezet tagjai már másnap hajnalban ismét 67 migránst zsúfoltak be egy szintén zárt hűtőkocsiba Mórahalom közelében, őket az ausztriai Gálosig vitték. A bezárt emberek ebben ez esetben azonban ki tudták rúgni a kamion rakterének ajtaját, így senki nem halt meg.

halálkamion-e1440866585758.jpg

A kiemelt jelentőségű bűnügy valamennyi vádlottját bűnszervezetben, a csempészett személyek sanyargatásával, részben üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntettével vádolják. Négy vádlottnak ezen kívül különös kegyetlenséggel, több, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt is felelnie kell. A tervek szerint vád ismertetése után megkezdik a vádlottak kihallgatását. Az eddig felmerült bűnügyi költség meghaladja a 100 millió forintot.

Valószínűleg meg lehetett volna akadályozni annak a 71 embernek a halálát, akik a hűtőkamionban lelték halálukat, jelentette a Süddeutsche Zeitung és két német regionális közszolgálati médiatársaság közös tényfeltáró munkacsoportja.

A bűnszervezet legkevesebb 28 alkalommal csempészett embereket Nyugat-Európába. Hűtőkamionokat is használtak, és ugyan a 2015. augusztus 26-án történt eset előtt nem halt meg senki, de több ember orvosi kezelésre szorult, mert elájult a zsúfoltságban.

migransper1.jpg

Az embercsempész utak során több sofőrt elfogtak Németországban, Ausztriában és Magyarországon, és lefoglaltak számos bizonyítékot. A bűnszervezet két vezetője, egy afgán és egy bolgár állampolgár legalább 2015 július eleje óta ismert volt a magyar hatóságok előtt, de nem tartóztatták le őket, így tovább folytathatták embercsempész tevékenységüket.

A magyar hatóságok 2015. augusztus 13-án megkezdték a bűnözők telefonjainak lehallgatását és a beszélgetések rögzítését. Több száz oldalnyi dokumentum csak a beszélgetések leiratait tartalmazza, köztük a tragédiával végződött úton folytatott telefonbeszélgetésekét. A hatóságok túl későn kezdtek hozzá a felvételek lefordításához és elemzéséhez, ezért valószínűleg nem tűnt fel nekik az embercsempészek életveszélyes tevékenysége. A magyar illetékesek többszöri érdeklődésre nem adtak felvilágosítást arról, hogy pontosan mikor értékelték ki a felvételeket – állítja a német sajtó.

Schmidt Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtószóvivője szerint ha a magyar hatóságoknak lett volna esélyük a rettenetes cselekmény megakadályozására, akkor meg is tették volna, de a rögzített beszélgetéseket csak a tragédia után tudták lefordítani és kiértékelni. (MTI)


vissza

facebooktwitteremail