Katari baksis?

Csalás előkészülete és jogosulatlan pénzügyi segítségnyújtás címén vádat emeltek az egyik legnagyobb brit befektetési bankcsoport, a Barclays és négy volt vezetője ellen, akik egyebek mellett hárommilliárd dolláros hitelkeretet biztosítottak a több arab állam által terrorizmus támogatásával vádolt Katarnak.

barclays.jpg

A súlyos csalási ügyek felderítésére szakosodott brit nyomozóiroda (Serious Fraud Office – SFO) szerint az ügy a 2008-as válságig nyúlik vissza, amikor a Barclays – több más, megrendült helyzetű brit nagybanktól eltérően – nem kívánt költségvetési tőkejuttatást igénybe venni a brit kormánytól, hanem a piacról hajtott fel pótlólagos tőkét.

A pénzügyi válság óta most először emeltek vádat egy egész bank ellen Nagy-Britanniában. A vádemelés a Barclays, valamint a Qatar Holding és a Challenger Universal Ltd. katari alapok között 2008 júniusa és októbere között lezajlott tranzakciókkal függ össze, és kiterjed egy 3 milliárd dolláros hitelkeretre, amelyet a Barclays nyújtott 2008 novemberében a katari államnak.

A cég mellett az SFO vádat emelt John Varley, a Barclays akkori vezérigazgatója és három volt területi igazgató ellen is.

john-varley-415x275.jpg

John Varley

Az amerikai Lehman Brothers bankcsoport csaknem kilenc évvel ezelőtti összeomlása utáni piaci pánikhelyzetben a brit kormány és a Bank of England, a brit jegybank minden idők legnagyobb, garanciavállalásokkal együtt összesen 500 milliárd fontos bankmentő programját indította el, amelynek keretében évtizedek óta először állami tulajdonba kerültek brit nagybankok.

Az akkor részlegesen államosított két legnagyobb bank, a Royal Bank of Scotland (RBS) és a Lloyds megmentésére közvetlenül több mint 65 milliárd font költségvetési tőkeinjekciót fordított a kormány.

Doha_Qatar-740x360.jpg

Katar fővárosa, Doha

A befektetés nyomán a Lloyds-csoportban 43 százalékos, az RBS-ben 83 százalékos volt az állami részesedés. Az RBS-ben még mindig 73 százalékos a brit kormány tulajdonrésze, a Lloyd's-csoportot már újraprivatizálták.

A Barclays azonban nem kért a költségvetési támogatásból, hanem katari partnereivel lebonyolított tranzakciókból vont be pótlólagos likviditást. A nyomozóhatóság gyanúja szerint ebből a pénzből juttatott vissza a Barclays a katari államnak a 3 milliárd dolláros hitelkeret formájában.

A Barclays megítélését már a nevéhez fűződő Libor-botrány is súlyosan kikezdte. Az azóta nemzetközivé duzzadt, hatalmas bírságokhoz vezető ügy 2012 nyarán robbant ki, amikor az SFO és a brit pénzügyi felügyelet feltárta, hogy a Barclays egyes kereskedői a globális pénzügyi válság előtt és alatt haszonszerzés céljából manipulálták a Libort, azaz a London Interbank Offered Rate-et – a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlábát, amely évente 360 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként. Ez a teljes világgazdaság éves GDP-jének több mint az ötszöröse.

qatar_supermarketstory_647_060617125326.jpg

Bevásárlási pánik Dohában. Ha Katar csakugyan a terrorizmust támogatja, akkor a Barclays az ország finanszírozásával ugyanezt tette

A Barclayst már a botrány kirobbanásának évében 290 millió font bírsággal sújtották a brit és az amerikai piacfelügyeleti hatóságok, és az ügy nyilvánosságra kerülése után nem sokkal távozott Bob Diamond vezérigazgató és az akkori elnök, Marcus Agius is.

A Katarral való bűnös összejátszás gyanúját még súlyosabbá teszi, hogy az Öböl-menti abszolút monarchia – amely az al-Dzsazíra propagandatévé bázisa – és annak emírje számkivetetté vált az arab világ tekintélyes részében. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom és Jemen a hónapban megszakították diplomáciai kapcsolataikat Katarral, azzal vádolva a dohai rezsimet, hogy a terrorizmust támogatja, ráadásul az Öböl rémeként számon tartott Iránnal is összejátszik, és teljes blokádot hirdettek ellene. Katarban pánik tört ki, kiürültek a szupermarketek, és Irán küldött segélyszállítmányt az emirátusnak. (MK/MTI)


vissza

facebooktwitteremail