Három és fél óra egy nap az Aranyjánoson

Magyar tudósoknak sikerült megmérniük az Aranyjános forgási periódusát, azaz megállapítani, hogy milyen hosszú egy nap a kisbolygón - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.

Az égitest forgási periódusa félórányi bizonytalansággal 3,5 óra, ami a kisbolygók átlagosan nyolcórás forgási idejéhez képest igen gyorsnak számít.

A fényessége alapján 1-2 kilométer átmérőjű égitest 3,3 év alatt kerüli meg a Napot, átlagos naptávolsága 330 millió kilométer, a Nap-Föld távolság több mint kétszerese. Kedvező körülmények között sem fényesedik 18,5 magnitúdó fölé, vagyis csak fotografikus úton észlelhető. Ám ekkor is nagyon halványnak számít, így a kisbolygók fényességmérésével foglalkozó földfelszíni kutatások hatókörén kívül esik.

20170612-aranyjanos.gif

A szabálytalan alakú test forgásából adódó fényességváltozás 0,18 magnitúdó, ami arra utal, hogy alakja közepesen elnyúlt, ha odautaznánk, a gömbtől jelentősen eltérő alakúnak látnánk a kétszáz éve született író, költő Arany János nevét viselő kisbolygót.

A tudósok egy szerencsés véletlennek köszönhetően tudták megmérni – épp az Arany János-emlékévben – a kisbolygó forgási periódusát. A Kepler-űrtávcső már több mint három éve fürkészi a Naprendszer síkjának, az ekliptikának a környékét, miután két elromlott lendkereke miatt fel kellett hagynia eredetileg kijelölt területének vizsgálatával. Egy adott égterületet legfeljebb 80 napig képes megfigyelni. A Naprendszer objektumaival kapcsolatos vizsgálatokba magyar csillagászok is bekapcsolódtak.

Frissen elkészült munkájuk Molnár László és Pál András (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont) vezetésével a Mars és a Jupiter között keringő kisbolygók vizsgálatával foglalkozik. A 80 napos időszak alatt 608 ismert főövi kisbolygó haladt át a területen, melyek közül 90-ről lehetett olyan minőségű adatokat nyerni, hogy meghatározható lett a forgási periódus és a fényességváltozás mértéke.

A mélyreható szakmai megállapítások mellett egy számukra igen kedves eredmény is született a vizsgálat során, ugyanis most először futott rá az átnézett területre olyan kisbolygó, amelyet Magyarországról fedeztek fel, ráadásul ez pont a (89973) Aranyjános volt.

sarneczky.jpg

Sárneczky Krisztián felfedező és névadó

Emlékeztettek arra, hogy Magyarországon nagy hagyományai vannak a kisbolygók kutatásának: az 1930-1940-es években – az Arany Jánoshoz hasonlóan Nagyszalontán született – Kulin György fedezett fel számos égitestet a svábhegyi csillagvizsgálóból, majd 1998-tól kezdődően a piszkéstetői Schmidt-távcsővel fedezték fel százával az új aszteroidákat a magyar kutatók.

Ezek egyike volt a 2002. szeptember 8-án talált 2002 RR117 jelű kisbolygó, amely az elegendő számú megfigyelés összegyűjtése után 2004-ben megkapta sorszámát, majd 2009 végén felfedezője, Sárneczky Krisztián az Aranyjános nevet javasolta számára. (A kisbolygók elnevezésében nem engedélyezik az üres karaktereket, így a személynevekre is csak egybeírt változatot fogadnak el.)


vissza

facebooktwitteremail