Trump nagy boltot csinált Vietnammal

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke újabb kereskedelmi sikert jelenthetett be: Hanoi tízmilliárdokért vásárol amerikai árukat és szolgáltatásokat. Szenátusi meghallagatásra várják James Comey volt FBI-elnököt, Hillary pedig bejelentette: többé nem pályázik semmilyen választott tisztségre.

A szaúd-arábiai giga-fegyverüzlet után komoly kereskedelmi sikert könyvelhetett el Donald Trump: Nguyen Xuan Phuc vietnami miniszterelnök a Fehér Házban tett látogatása alkalmával tekintélyes exportról állapodott meg.

vietnam.jpg

Az elnök lejattol a miniszterelnökkel

A General Electric már korábban pezsgőt bonthatott egy 5,58 milliárd dolláros energetikai megállapodásra. Ez része annak a 15-17 milliárd dolláros üzletnek, amelynek köszönhetően főként a legmodernebb technológia, valamint szolgáltatások kerülnek az egykori kelet-ázsiai ellenséghez.

A két országnak ma jó néhány területen közös az érdeke, így többek közt mindketten aggodalommal tekintenek a térségben egyre növekvő kínai befolyásra és az észak-koreai atom- és rakétafegyverkezésre. Így a hetvenes évek első feléig elkeseredett és véres harcot vívó két ország már évek óta megkezdte az együttműködést biztonsági téren.

A kereskedelem terén Vietnammal szemben komoly deficitre tett szert az Egyesült Államok, amely egy évtizede még csak 7, tavaly viszont már 32 milliárd dollárra rúgott, ami amerikai viszonylatban a hatodik legnagyobb deficit. Ráadásul az ázsiai ország ezt nem a hagyományos lábbeli-ruházat-bútor kombóval érte el, hanem félvezetők és egyéb elektronika eladásával. Ezt egyenlíti ki valamelyest a mostani megállapodás.

hanoi.jpg

Hanoi ma

Politikai téren tovább szorongatják az elnököt a megválasztásába belenyugodni képtelen erők. James Comey, az FBI elbocsátott igazgatója a szenátusban nyilvános meghallgatáson számol be a heves vitákról, melyek közte és Trumpközött dúltak.

A meghallgatás várhatóan a jövő hét elején lesz a választásokba történt állítólagos orosz beavatkozást vizsgáló törvényhozók előtt.

Az FBI elbocsátott vezetője azokról a vádakról beszél majd, melyek szerint Trump állítólag nyomást gyakorolt volna rá és a Szövetségi Nyomozó Irodára, hogy zárják le az Oroszország és Trump kampánycsapata közötti vélt kapcsolatokról folyó vizsgálatot. Elemzők szerint Comey az FBI-vizsgálat részleteiről nem akar majd szót ejteni, ám a CNN és a Fox információi szerint azt alig várja, hogy a Trump elnökkel folytatott heves személyes vitáiról beszélhessen.

comey.jpg

James Comey

A képviselőház hírszerzési bizottsága beidézte Michael Flynn volt nemzetbiztonsági főtanácsadót és Michael Cohent, Trump magánügyvédjét, akiknek át kell adniuk a kért személyes és hivatalos dokumentumokat is.

Michael Flynn márciusban mentelmi jogért cserében megjelent volna a bizottság előtt, de a törvényhozók akkor úgy foglaltak állást, hogy nem kötnek egyezséget vele. A lemondatott nemzetbiztonsági főtanácsadó erre elhárította a megjelenést, ezért küldtek neki szerdán bírság terhe melletti idézést. Flynnt a szenátus hírszerzési bizottsága is beidézte, ő azonban május 29-én az Alkotmány ötödik Kiegészítésére hivatkozva – miszerint nem köteles maga ellen vallani – visszautasította a megjelenést.

Mindeközben Hillary Clinton a választási vereségéért a Demokrata Pártot, az FBI-t és a sajtót okolta egy konferencián felszólalva. Egyetlen mondat erejéig ugyan közölte, hogy vállalja a felelősséget a kampányban hozott döntéseiért, de aztán hosszasan hibáztatott másokat vereségéért. „Vállalom a felelősséget minden döntésemért, de nem ezért vesztettem”, fogalmazott.

A volt elnökjelölt hibáztatta a Demokrata Párt vezető szervét, a Demokrata Országos Bizottságot, mondván, a pártvezetés nem támogatta őt. „Elnökjelölt lettem, de semmit nem kaptam a Demokrata Párttól, amely anyagi csődben volt, döntésképtelennek bizonyult, és még az adatbázisa is szegényes vagy legfeljebb középszerű volt, gyakorlatilag nem is létezett. Nekem kellett pénzt nyomnom az Országos Bizottságba, hogy egyáltalán működőképes legyen”, fogalmazott Clinton.

Úgy vélte, hogy tovább nehezítette helyzetét az elnökválasztás kimenetelét befolyásolni szándékozó sokféle kísérlet. Utalt a Demokrata Párt Országos Bizottsága és saját kampányfőnöke magánlevelezésének feltörésére és a különféle „hamis hírekre”. Nem nevezte meg konkrétan sem Donald Trump kampánycsapatát, sem Oroszországot, hanem így fogalmazott: a Kreml valamilyen formában segítséget kapott amerikaiaktól. Az oroszok vajon „honnan tudták, hogy milyen üzeneteket kell eljuttatniuk az amerikaiakhoz? Kivel egyeztettek, kivel játszottak össze?”, bújtatta sejtetésekbe a bizonyítékok nélküli vádakat.

hillári.jpg

Az e-mail-botrányt „őrjítő tapasztalatnak” nevezte

A volt elnökjelölt ismételten az FBI igazgatóját, James Comeyt is felelősnek nevezte saját vereségéért. Comey az elnökválasztás előtt pár nappal, 2016. október 28-án levélben tájékoztatta a törvényhozókat arról, hogy újraindítja a vizsgálatot Clinton külügyminiszterségének e-mail-botránya ügyében. „Nem látok bele ennek a fickónak a fejébe, de miután október 28-án rám zúdította ezt az egészet, azonnal zuhanni kezdett a támogatottságom”, állította Clinton.

Az FBI által vizsgált e-mail-botrány évekkel korábbra nyúlik vissza: külügyminiszterként Clinton nem csak a biztonságos külügyi elektronikus levelezési rendszert használta, hanem magánszerverről is bonyolított hivatalos ügyeket, és felmerült a gyanú, hogy így titkos információk kerülhettek ki a tárcától. A botrány végig beárnyékolta választási kampányát.

Az e-mail-botrányt „őrjítő tapasztalatnak” nevezve Clinton, és kivált a New York Times szerepét emelte ki. „Úgy kezelték az ügyet, mintha Pearl Harbor lett volna”. A szekerét mindvégig gátlástalanul toló New York Timest azért kárhoztatta, mert rendszeresen és részletekbe menően tudósított - a pártatlanság látszatának fenntartása végett - az e-mail-botrányról.

Hillary Clinton azt is elmondta: nem pályázik többé választott tisztségre, de hozzátette, hogy nem marad távol a közélettől. (MK/Reuters/MTI)


vissza

facebooktwitteremail