Kifelé az Európai Unióból?

Az EP határozata szerint Orbán országlása rendszerszintű fenyegetést jelenthet a jogállamiságra nézve. Súlyosan romlott a demokrácia és az alapvető jogok helyzete. Szigorúan ellenőrizni fogják az uniós pénzek felhasználását. Erősen ajánlott az is, hogy a rendszer akadjon le a CEU-ról.

images (3).jpg

A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlamen plenáris ülése, amelynek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt nyújtotta be, az elfogadásához azonban más képviselőcsoportok tagjainak a szavazatára is szükség volt.

Az Európai Néppártból – a Fidesz 216 fős frakciójából – 67-en támogatták a szöveget, 40-en pedig tartózkodtak. Az Európai Néppárt egy másik, enyhébb határozati javaslatot nyújtott be a magyarországi helyzetről, a baloldali tervezet elfogadása után azonban erről már nem szavaztak.

A 393 szavazattal, 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett jóváhagyott határozat szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve „rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve” Magyarországon. A parlament ezért utasítja belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.

c0071851dc034be492f2b388d4504f80_18.jpg

A szövegben felszólítják a magyar kormányt a párbeszéd folytatására az Európai Bizottsággal, illetve arra, hogy helyezze hatályon kívül a menekültügyi szabályok egyes elemeit, vonja vissza a civil szervezetekről szóló tervezetet, és függessze fel az új felsőoktatási törvényben megjelelt határidőket, nyilvánosan kötelezettséget vállalva rá, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) szabad intézményként Budapesten maradhat. A bizottságtól pedig azt kérik, szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását.

Az EP sérelmezi, hogy az utóbbi években „súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete” Magyarországon, példaként említve a többi között a gyülekezés, az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságát, a kisebbségekhez tartozó személyek és a menekültek emberi jogait, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Mint írták, „a jelenlegi bizottsági megközelítés elsősorban a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, az ismétlődő mintákat és az intézkedéseknek a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását”, ezért a „kötelezettségszegési eljárások a legtöbb esetben nem eredményeztek tényleges változásokat”.

„Magyarország egyfajta teszt az EU számára, amelynek során bizonyíthatja, hogy képes és hajlandó választ adni saját alapvető értékeinek valamely tagállam általi fenyegetésére és megsértésére”, fogalmaztak.

image.jpg

Manfred Weber néppárti frakcióvezető a szavazás előtt közölte, pártja sem zárja ki a hetes cikk megindításának lehetőségét, de előbb lehetőséget kellene adni a magyar kormánynak egy tisztességes meghallgatásra. Hozzátette: elvárják, hogy Magyarország haladéktalanul hajtsa végre a bizottság ajánlásait a felsőoktatási törvény módosításáról, az egyetemek bezárása ugyanis teljességgel elfogadhatatlan.

Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője aláhúzta: „lejárt a szavak ideje”, az EP-nek „kötelessége tenni valamit a magyarországi illiberális fordulattal szemben”. Orbán Viktor miniszterelnök „immár hét éve a demokrácia alapjainak lebontásán dolgozik”, mondta.

Legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Magyarországgal szemben az eljárás, melyet az alapjogok megsértése esetére kodifikáltak az uniós jogba. Elsőként az EP-nek ténylegesen el kell fogadnia az indoklással ellátott javaslatot, amelyben kezdeményezi az eljárást megindítását. Ehhez a leadott voksok több mint kétharmadára és a képviselők abszolút többségének támogatására lenne szükség az Európai Parlamentben. Ezután a tanács súlyozott szavazással, négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll a veszélye Magyarországon annak, hogy csorbulnak az EU alapértékei.

Ezt követően több lépcsőben több lehetőség is van a folyamat leállítására és felülvizsgálatára. A végső szankció az, hogy felfüggesztik az adott ország szerződésekből fakadó egyes jogait. Ezek között említi példaként az uniós szerződés a szavazati jog felfüggesztését, ami az adott ország ideiglenes kizárását jelenti a tanács döntéshozatalából. További retorzió lehet az uniós pénzcsap elzárása, végső esetben a határok lezárása és a védővámok visszaállítása Magyarországgal szemben – ez utóbbiak lényegében annyit jelentenének, hogy az EU kigolyózza magából a budapesti rezsimet, és vele együtt az egész országot.

A hetes cikk törvénybe foglalása óta még soha sem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását.

d_mti20170513010-800x533.jpg

Orbán Viktor a múlt heti pekingi diktátorcsúcson – ahol a vendéglátókon kívül jelen volt Putyin orosz, Lukasenka fehérorosz és Erdogan török diktátor is – megkoszorúzta a Tienanmen téri diákmozgalmat vérbe fojtó fegyveres erők dicsőségére épített emlékművet. (MK/MTI)


vissza

facebooktwitteremail