Nagy-Britannia példát mutat a NATO-ban

A NATO főtitkára szerint Nagy-Britannia példát mutat a szövetség tagjai számára a közös védelem anyagi terheinek megosztásában, és remélhető, hogy e példát más tagországok is követik. Magyarország a sereghajtók közt van, de az utolsó helyezett a világ leggazdagabb országa.

stolteber.jpg

May és Stoltenberg

Jens Stoltenberg, aki Theresa May miniszterelnöknél tett látogatást, kijelentette, hogy Nagy-Britannia teljesíti a GDP 2 százalékában meghatározott védelmi kiadási célt. „Ez nagyon is üdvözlendő, és remélem, hogy a többi szövetséges is hozzákezd védelmi tehervállalásának növeléséhez”, mondta a NATO főtitkára.

Theresa May maga is kiemelte, hogy London nagyon fontosnak tartja a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási cél teljesítését, és azt is, hogy e ráfordítás 20 százalékát – ugyancsak a NATO hivatalos célkitűzésének megfelelően – új védelmi felszerelés beszerzésére költse.

UK-forces-ready-for-all-out-assault-against-the-Islamic-State-in-deadly-battle-plan-399945.jpg

A brit haderő Kelet-Európában is szerepet vállal

A kormányfő hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia jelentős mértékben kiveszi a részét a közép- és kelet-európai NATO-térség védelméből is. Felidézte, hogy Észtországban és Lengyelországban csaknem ezer brit katona teljesít szolgálatot, és a Fekete-tenger légterében a brit királyi légierő Typhoon típusú harci repülőgépei is járőröznek.

Theresa May kijelentette: a május végi brüsszeli NATO-csúcsértekezleten Nagy-Britannia is arra ösztönzi majd a többi tagországot, hogy vegyék ki részüket a NATO tevékenységének anyagi támogatásából.

Nemrégiben a védelmi miniszter is azt mondta, hogy a NATO tagállamainak a jelenleginél igazságosabban kell osztozniuk a közös védelem anyagi terhein.

natoexercise-749x415.jpg

Magyar katonák NATO-gyakorlaton

Sir Michael Fallon, aki néhány hete James Mattis amerikai védelmi miniszterrel tárgyalt Londonban, kijelentette: jelenleg mindössze öt NATO-tagállam teljesíti a hazai össztermék 2 százalékában meghatározott minimális védelmi költségvetési célt, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Hozzátette: az európai NATO-szövetségesek közül London fordítja a legtöbbet védelmi kiadásokra.

Fallon szerint azoknak a NATO-országoknak, amelyek egyelőre nem teljesítik a 2 százalékos célt, legalább arra kötelezettséget kellene vállalniuk, hogy reálértéken évről évre növelik védelmi kiadásaikat.

A védelmi miniszter nevek említése nélkül elmondta: a NATO-tagországok közül ötnek a védelmi költségvetése a hazai össztermék 1 százalékát sem éri el, és ez a magatartás „a továbbiakban nem elfogadható”.

lux.jpg

Luxemburgi bakák

Magyarország a huszonhét NATO-tagállamból a huszonkettedik az egy százalékot hajszál híján meghaladó katonai kiadásával, így – egyelőre – magatartása még a „továbbiakban elfogadhatóak” közé tartozik. Az utolsó öt helyezettből, akikről Fallon beszélt, három a világ leggazdagabb országai közé tartozik. Az ötök: Kanada, Szlovénia, Spanyolország, Belgium és Luxemburg. Utóbbi védelmi kiadásai még a GDP fél százalékát sem érik el, bár a nagyhercegség a tavalyi évben az egy főre jutó GDP-t tekintve az első volt az egész világon 105 ezer 829 dollárral, ami a világátlag tízszerese. Kanada és Belgium a 19. helyen álltak a jóval kisebb, de még mindig tekintélyes 42 ezer dolláros egy főre jutó nemzeti össztermékkel.

Fallon azt javasolta, hogy a NATO évente tegyen közzé egy táblázatot azokról a tagországokról, amelyek haladást értek el a 2 százalékos GDP-arányos kiadási cél elérése felé, és ennek hatására „szégyenükben talán a többiek is növelnék védelmi költségvetésüket”. (MK/MTI)


vissza

facebooktwitteremail