A zsidó állam 69 éves

Kitüntetések átadásával, légi parádéval és grillezéssel ünneplik Izraelben az ország kikiáltásának hatvankilencedik évfordulóját. Az ország összlakossága 8,7 millió, ennek 74,7 %-a zsidó, 20,8 %-a arab.

Hétfő este tűzijátékok, ünnepi koncertek és házibulik váltották fel a mártírokra, elesett katonákra és a terror áldozataira emlékező gyászbeszédeket, Izrael-szerte megkezdődött az Ország születésnapja.

ise02.jpg

Az egész napos ünnepségsorozat esti megnyitásán, a jeruzsálemi Herzl-hegyen megrendezett ünnepségen az ország képviseletében tizenkét, valamely területen a társadalomban élenjáró izraeli gyújthatott meg egy-egy fáklyát: volt köztük a szervátültetésben különösen sikeres arab sebészprofesszor, startup-guru, neves énekes, focista, rákos gyerekeket segítő alapítvány megteremtője és etióp származású katonatisztnő is.

Az izraeli törvényhozás, a Kneszet házelnöke, Juli Edelstein beszédében a társadalom egységére hívta fel a figyelmet: „Meg kell értenünk, hogy életünkben nem minden jobb- vagy baloldali, nem minden jobboldali fasiszta, és nem minden baloldali áruló. Ez az elfogadhatatlan gondolkodásmód megosztottsághoz vezet és pusztulást hoz ránk”, hangsúlyozta.

w5ivvtz.jpg

Légiutántöltés-bemutató

Kedden az egész ország fölött légi parádékkal folytatódtak az ünnepségek, majd katonáknak adtak át kitüntetést.

Délben a hagyományos nemzetközi bibliai vetélkedő döntője következett, ahol a Bibliáról Izrael- és világszerte a legtöbbet tudó gyerekek mérhetik össze tudásukat, majd maga a miniszterelnök és az oktatási miniszter is köszönti a győzteseket.

A Függetlenségi Nap hivatalos zárásaként minden évben átadják Jeruzsálemben a legmagasabb helyi elismerést, az Izrael-díjat. Idén a sport kategóriában az ötszörös magyar-zsidó olimpiai bajnok, Keleti Ágnes nyerte el ezt a megtiszteltetést. Az 1921-ben Klein néven született tornász, aki az üldöztetés alatt hamis papírokkal bujkált, 1948-ban, 1952-ben és 1956-ban vett részt a világversenyen, utóbbin Ausztráliában a szabadságot választotta, majd 1957-ben Izraelben telepedett le, ahol főiskolai tanár és edző volt.

keleti_agnes_spargazik_1490616576.jpg

Kilencvenhat év ide vagy oda, Keleti Ágnes ma is megcsinálja a spárgát

Izraelben megteremtette a nemzeti tornasportot. 1958-tól 1980-ig az izraeli tornász-válogatott edzője, 1959-től 1960-ig az olasz tornász-válogatott edzője volt. 1983-tól 1988-ig izraeli kluboknál edzősködött. 1957-től 1980-ig az izraeli Testnevelési Főiskola tanára volt.

Az ország népe az utóbbi évtizedekben kialakult szokások szerint szabadtéri hússütéssel ünnepli az ország születésnapját. Ezen a napon füstbe borulnak a közparkok, a házak kertjei és az erdei tisztások: mindenütt lelkesen grillező, faszénparázs fölé hajoló családokat és baráti társaságokat lehet látni.

tzadoks-yom-haatzmaut-067.jpg

Ezen a napon a közparkokban össznépi eszem-iszom folyik

A Függetlenségi Napon az ország kikiáltását a héber naptár szerint ünneplik. Noha Izrael 1948. május 14-én kiáltotta ki függetlenségét és önálló államiságát, ez a héber naptár szerint ijár hónap ötödik napjára esett. Később az ünnep időpontját a szombati pihenőnap elkerülése érdekében módosították az ijár hónap harmadik és hatodik napja közötti első megfelelő napra. Ezen számítások szerint idén az ünnep május másodikára esett.

A Függetlenségi Nap alkalmával szokásosan statisztikákat adtak ki. Az ország lakossága 8.68 millió lélek volt, több mint tízszer annyi, mint az Ország megalakításakor. Az állampolgárok 74,7 %-a zsidó, 20,8 % (1,808 millió) arab – ebben benne vannak a keresztény és muzulmán arabok egyaránt –, míg a maradék négy és fél százalék (388 ezren) vagy nem-arab keresztények, vagy más vallások hívei, illetve vallástalanok. Külföldi állampolgár 183 ezer él a zsidó államban.

A lakosság 159 ezerrel, 1,9 %-kal nőtt a tavalyi Függetlenségi Nap óta, és a statisztikusok arra számítanak, hogy 2048-ra, amikor az Ország száz éves lesz, eléri a 15 milliót. Tavaly 174 ezer élveszületés volt Izraelben, 30 ezren vándoroltak be és 44 ezren hunytak el.

13.jpg

A mai izraeliek háromnegyede már szabre, azaz az Országban született, és mintegy felének ugyancsak szabre gyereke van. Összehasonlításul: 1948-ban csak az izraeli zsidók 35 %-a mondhatta el magáról, hogy ott született. A lakosság 54 %-a 19 és 64 év közötti, 35 % 18 év alatti, 11 % pedig 65 éves vagy annál idősebb.

1948-ban 11 és fél millió zsidó élt az egész világon, és ezek hat százaléka Izraelben. Ma mintegy 14,41 millió zsidó él, 43 %-uk a saját országában. A cionizmus mai legfőbb célkitűzése, hogy belátható időn belül elérje, hogy több zsidó éljen Izrael határain belül, mint azon kívül.

isr04.jpg

A mai izraeli zsidók 44 százaléka vallja magát világinak, 11 százalék vallásosnak, 9 % pedig ortodoxnak. Egynegyed állítja magáról, hogy „hagyományőrző, de nem vallásos”, 12 % pedig azt, hogy hagyományosan vallásos.

Ami a népsűrűséget illeti, 1948-ban 43,1 ember élt egy négyzetkilométeren, ma 373,2, és ezzel Izrael a világ legsűrűbben lakott, legurbanizáltabb területei közé tartozik. A legnagyobb város a 865 700 lakosú Jeruzsálem, míg a legkisebb település a Támár Regionális Tanács területén, a Holt-tenger közelében lévő Nevé Zohár – ezt mindössze hetvenegy ember lakja.

Az állam kikiáltásakor csak egy százezresnél nagyobb város létezett, az 1909-ben alapított Tel-Aviv. Ma tizennégy ilyen település van, ebből nyolc 200 ezresnél nagyobb.

isr03.jpg

Az izraeli zsidók várható élettartama férfiaknál 80,9, nőknél 84,5 év – az államalapítás utáni évben, 1949-ben ez még csak 64,9, illetve 67,6 év volt.

A nők 1952-ben még 22,8 évesen mentek férjhez, 2015-ben viszont már vártak ezzel, míg elmúltak 26 évesek. Viszont kevesebb gyereket szülnek: 1955-ben az átlagos gyerekszám 4 volt, hatvan évvel később már csak 3,1. Sokkal nagyobbat esett a gyermekvállalási kedv a muzulmán izraelieknél, akik 1955-ben még átlag nyolcat szültek, ma viszont alig többet, mint a zsidók: 3,3-at.

2015-ben az izraeliek több mint kétharmada a saját lakásában élt. Ez az arány 1957-ben még csak 42,8 % volt.

yom-haatzmaut-uk.jpg

A legszembetűnőbb változások egyike a motorizációban következett be. 1951-ben 34 ezer személygépkocsit tartottak nyilván – tavaly 3,24 milliót.

Ami az emberek elégedettségét illeti: a 20 éves vagy annál idősebb izraeliek 89 %-a állítja, hogy elégedett az izraeli élettel, 59 százalékot boldoggá tesz az anyagi helyzete, 52 % bízik abban, hogy élete a jövőben jobb lesz, és 44 % hiszi, hogy javulni fog a gazdasági helyzete. (MK/MTI/Wiki/Háárec)


vissza

facebooktwitteremail