Kinevezték a máltai lovagrend új vezetőjét

Az olasz Fra' Giacomo Dalla Torre del Tempio di Sanguinetto lett a Szuverén Máltai Lovagrend nagymesteri helytartója – közölte a rend, amelynek korábbi vezetője január 28-án mondott le a közte és a pápa közötti ellentétek miatt. Ferenc pápa eközben üzenetet küldött Jorge Urosa Savino caracasi érseknek, hangsúlyozva, hogy a vatikáni diplomácia a latin-amerikai ország püspöki karával együttműködésben keres megoldást a Nicolás Maduro vezette kormány és ellenzék közötti válságra.

A 73 éves, római születésű Fra' Giacomo Della Torre 1985 óta a Szuverén Máltai Lovagrend tagja, 2008-tól a rend római perjele volt. Esküjét vasárnap tette le a római Aventinus-domb egyik templomában. Az eskütételen többek között jelen volt Angelo Becciu érsek, a pápa delegátusa a rendben.

delatorre-horizontal.jpg

Az új nagymester

A rend alapokmánya értelmében a helytartó mandátuma egy évre szól, és ugyanolyan hatáskörrel bír mintha nagymester lenne.

Első számú feladata a rend alapokmányának és szabályzatának reformja lesz. A Szuverén Máltai Lovagrend közleménye hangsúlyozza, hogy a reform a „felmerült kormányzási és ellenőrzési hiányosságokat” kívánja egyensúlyozni.

Fra' Giacomo Della Torre kinevezése pár nappal előzi meg a Szuverén Máltai Lovagrend 59. nemzetközi zarándoklatát Lourdes-ba, amelyen május 5. és 9. között a rend több mint 7 ezer tagja és önkéntese vesz részt 1500 beteggel. A lourdesi zarándoklat jelentős eseménye a lovagrend tevékenységének.

A korábbi nagymester Matthew Festing január 28-án nyújtotta be lemondását, miután Ferenc pápa erre kérte fel. A nagymester távozását a lovagrend tanácsa is jóvá hagyta.

Az olasz sajtó értesülései szerint a távozás háttérében a nagymester és az egyházfő közötti ellentétek álltak, amelyek azután éleződtek ki, hogy Matthew Festing tavaly decemberben eltávolította a lovagrend egyik legmagasabb rangú tagját, a nagykancellár Albrecht Freiherr von Boeselager német bárót. A döntést állítólag az motiválta, hogy a báró a lovagrend afrikai és ázsiai humanitárius-egészségügyi missziói során nem akadályozta meg, hogy háborús övezetekben óvszert osszanak.

A Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szuverén Ispotályos Szent János Lovagrend az egyik legrégebbi, a 11. század elejétől működő keresztény intézmény Európában, több mint 13 ezer taggal és több mint 100 ezer önkéntessel. A máltai rend független és szuverén testület, saját jogrenddel, útleveleket állít ki, bélyegeket ad ki, és pénzverési joga van.

Jorge-Urosa-Savino_52.jpg

Jorge Urosa Savino caracasi érsek

Ferenc pápa szolidaritását fejezte ki Caracas érsekének, akit egy korábbi mise celebrálása közben verbális agresszió ért egyházellenes tiltakozók részéről. A katolikus egyházfő üzenetét Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár mondta el Jorge Urosa Savinónak kedd esti telefon-beszélgetésükben. Parolin bíboros „elfogadhatatlannak” nevezte a Venezuelában uralkodó erőszakot, az egyház és a békés tüntetőkkel szembeni támadásokat. A venezuelai püspöki kar forrásai szerint Ferenc pápa üzenete a dél-amerikai egyház és a Vatikán közötti összefogást jelzi.

Ezt megelőzően Ferenc pápa Susanna Malcorra venezuelai külügyminisztert fogadta a Vatikánban. A Venezuelával szomszédos és más közeli latin-amerikai államok pedig a Vatikán diplomáciai közvetítésének újraindítását szorgalmazták.

216120_13_222656.jpg

Ferenc pápa Susanna Malcorra venezuelai külügyminisztert fogadja

A Szentszék tavaly ősz óta igyekszik közvetíteni Nicolás Maduro venezuelai elnök kormánya és az ellenzéki erők között. Nicolás Maduróval októberben Ferenc pápa a Vatikánban személyesen egyeztetett. A vatikáni diplomácia munkája decemberben szakadt meg, miután Pietro Parolin, aki 2009 és 2013 között venezuelai nuncius volt, feltételeket diktált, többek között humanitárius segítséget Venezuela számára, a politikai foglyok szabadon engedését, választások kiírását, a parlament hatáskörének helyreállítását. Erre a caracasi kormány felszólította a Szentszéket, ne avatkozzon be az ország belügyeibe.

caracas.jpg

Tiltakozók milliói vonultak az utcára

Az országot egyre inkább diktatórikusan irányító Nicolás Maduro elnök kormánya ellen tiltakozók közül 21-en haltak meg április eleje óta. Több mint 1300 embert letartóztattak. Az ellenzék a kormányt, a kormány bűnbandákat tesz felelőssé a tiltakozók haláláért.

Venezuelában több mint egy éve súlyos politikai, társadalmi és gazdasági válság tombol egyszerre. A világ legnagyobb olajkészletével rendelkező dél-amerikai országban energiaválság van, gazdasága gyakorlatilag összeomlott, az infláció elszabadult, sok helyen leállt a termelés, a boltok polcai kiürültek. A kormány szerint a jobboldali ellenzék külföldi erőkkel összejátszva tette tönkre az ország gazdaságát. Az ellenzék szerint viszont Maduro és kormánya egyszerűen alkalmatlan az ország irányítására, ezért az elnök távozását és előrehozott választások kiírását követelik.

venezuela_tl_021214_protest.jpg

Tömegoszlatás Caracasban

A legutóbbi parlamenti választáson az ellenzék győzött, ám az elnök híveiből álló legfelső bíróság folyamatosan korlátozta a parlament jogköreit, nem rég pedig arra is kísérletet tett, hogy átvegye a törvényhozás feladatait, de emiatt kis híján szabályos polgárháború tört ki, így a testület visszalépett. (MK/MTI)


vissza

facebooktwitteremail