London szerint Asszad náci idegmérget vetett be

Brit tudósok megvizsgálták a szíriai vegyifegyver-támadás helyszínén talált bizonyítékokat, és a náci Németországban kikísérletezett szarin, vagy ahhoz nagyon hasonló idegméreg nyomaira bukkantak. Az oroszok nyolcadszor vétóztak a Biztonsági Tanácsban a szíriai rezsim érdekében.

sarin.jpg

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint az Egyesült Államok diplomáciai megoldásra törekszik Szíriában. Oroszország megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) Szíriával kapcsolatos határozattervezetét.

Nikki Haley nagykövet szerdán annak az ENSZ-határozattervezetnek a szavazása előtt nyilatkozott, amely az idlíbi gáztámadás vizsgálatát a szíriai kormányzat bevonásával szeretné megindítani.

nikki.JPG

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a mészárlás helyszínén készült fotókat mutat be a Biztonsági Tanácsban

A diplomata leszögezte: „Készen állunk, hogy minden erőnkkel a diplomáciai megoldást támogassuk”. A nagykövet hozzátette: a Trump-kormányzat szeretne hozzájárulni a szíriai konfliktus lezárásához. „Az Egyesült Államok szilárdan hisz abban, hogy a politikai megoldás a nézetkülönbségek ellenére is működőképes”.

Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete korábban a BT tanácskozásán kijelentette: London arra a következtetésre jutott, hogy a legalább 87 halálos áldozatot követelő gáztámadásért a felelősség nagyon nagy valószínűséggel a damaszkuszi kormányt terheli. Oroszország jelezte, hogy a tervezet szövegét „elfogadhatatlannak” tartja.

matthew.jpg

Matthew Rycroft

Matthew Rycroft ENSZ-nagykövet közölte: brit tudósok megvizsgálták a támadás helyszínén talált bizonyítékokat, és a náci Németországban kikísérletezett szarin, vagy ahhoz nagyon hasonló idegméreg nyomait találták. Vlagyimir Szafronkov, Oroszország ENSZ-képviselője azonnal reagált és elutasította e következtetést.

Az ENSZ által tömegpusztító fegyvernek minősített foszforvegyület gyártását és raktározását az 1993-as Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény tiltotta be, miután idegméregként hat a szervezetre. Belégzése és bőrön keresztül történő felszívódása egyaránt halálos lehet. A fulladást hányás, bevizelés, önkéntelen ürítés követi, majd izomrángás áll be, végül halálos görcsök következnek. Aki a szarintámadást túléli és nem kap azonnali hatékony orvosi kezelést, maradandó neurológiai károsodást szenvedhet.

halabja.jpg

Halabja, 1988. Arat a halál

A szarin tényleges bevetésére a nyolcvanas években került sor folyamatosan a Közel-Keleten: az idegméreg egyike volt az Amerika-ellenes világsajtó által később „nem létezőnek” hazudott iraki vegyifegyver-arzenál legfontosabb darabjainak. Folyamatosan alkalmazták az iráni csapatok ellen, illetve az észak-iraki kurd etnikai kisebbség lakta Halabja városát olyan kémiai és kazettás bombákkal bombázták, amelyek szarint is tartalmaztak, mintegy ötezer ember azonnali halálát okozva.

A kilencvenes évek közepén az Aum Sinrikjo végítélet-váró szekta szarinnal hajtott végre terrortámadást a tokiói metróban, meggyilkolva tizenhárom embert.

sinrikjo.jpg

1994. Japán biztonságiak rajtaütnek az Aum Sinrikjo szekta szarinraktárán

Az Asszad-kormányt már 2013-ban is megvádolták szarin bevetésével, és Barack Obama akkori amerikai elnök megtorlást is kilátásba helyezett, ez azonban csak üres fenyegetés maradt.

A Biztonsági Tanács szavazásán Oroszország -- az előrejelzéseknek megfelelően – megvétózta a határozattervezetet. Ez a nyolcadik alkalom, hogy a Biztonsági Tanácsban Moszkva vétót emelt valamely, Szíriát érintő határozat ügyében. Kína – Etiópiával és Kazahsztánnal együtt – tartózkodott a voksoláskor, tíz másik állam pedig megszavazta a határozattervezetet. Bolívia Oroszországgal együtt nemmel szavazott. (MK/MTI)


vissza

facebooktwitteremail