Újabb szankciók jöhetnek Észak-Korea ellen

Megbüntetheti a Trump-adminisztráció azokat a kínai bankokat is, amelyek a mai napig közreműködnek az észak-koreai rezsim fenntartásában.

Amerika haditengerészeti egységek érkeztek a Koreai-félszigethez, mégis úgy tűnik, a januárban hivatalba lépett washingtoni vezetés az erő alkalmazása helyett további gazdasági nyomással próbálja megroppantani a világ talán legiszonytatóbb rendszerét, a hidegháború utolsó maradványát, az úgynevezett Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot.

A tervezett eszközök közt szerepel az országgal szembeni olajembargó, az észak-koreai légitársaság kitiltása külföldről, teherhajóik forgalmának megbénítása, valamint azoknak a kínai pénzintézeteknek a megbüntetése, amelyek még mindig bizniszelnek a phenjani rezsimmel.

Donald Trump amerikai elnök már áldását adta a vázlatos elképzelésekre, és arra kérte a nemzetbiztonsági kabinetet, dolgozza ki részletesen az új nemzetközi stratégiát, amellyel Phenjant nukleáris és rakétaprogramja miatt kívánja sújtani. A cél: a világra amúgy sem különösebben nyitott Észak-Korea kereskedelmi karanténba juttatása.

gomba.jpg

Kim Dzsong Un gombacsomagoló üzemet szemléz. A környező országok gombaafelhőtől tartanak

A tervezett szankciók némelyike egyoldalúan is foganatosítható, másokhoz viszont az ENSZ Biztonsági Tanácsának hozzájárulása szükséges, ebben a testületben azonban Észak-Korea fő szponzorának, Kommunista Kínának vétójoga van.

A korábbi amerikai erőfitogtatás, valamint az elnök olyan kijelentései, amelyek arra utaltak, hogy szükség esetén akár erőszakkal is képes és hajlandó felszámolni a környezetét atomprogramjával és rakétakilövéseivel folyamatosan nyugtalanító rezsimet, Észak-Korea dühödt fenyegetéseit váltotta ki.

Bár Washington továbbra is fenntartja, hogy a katonai megoldás igenis lehetséges opció, az Észak-Koreára mérendő csapás valószínűleg a legutolsó lehetőség, amire sor kerülhet, és azt mindenképp gazdasági és diplomáciai eszközök fogják megelőzni. Ezek közé tartozhat az olajfüggő északi gazdaság megfosztása az energiahordozóktól; az észak-koreai teherszállító hajók forgalmának megbénítása, valamint légitársaságával, az Air Koryóval szembeni globális tiltás.

Ez utóbbi lépés inkább csak jelképes lenne, miután az Air Koryo – a világ egyetlen egycsillagos légitársasága – jelenleg összesen nyolc járatot közlekedtet hetente, ebből kettőt a kínai Pekingbe és Senjanba, egyet a thaiföldi Bangkokba, egyet pedig az oroszországi Vlagyivosztokba, bár ez a járat gyakran kimarad, mert nincs rá utas.

Az ENSZ megtilthatja a szerződéses észak-koreai munkaerő külföldi alkalmazását, valamint teljesen betilthatja a jelenleg is korlátozott szénexportot, valamint a halászatból származó exportot, amelynek fő felvevője Kína. A világszervezt fokozhatja az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felkutassa Kim Dzsong Un diktátor és családtagjai külföldön eldugott vagyonát.

Washingtonban pontosan tisztában vannak azzal, hogy Észak-Korea megdöntése Peking nélkül nem megy, és jelenleg senki nem tudja, milyen messzire hajlandó elmenni Kína a térségbeli legrégibb és legfontosabb szövetségese feladásában. Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök között április 12-én zajlott telefonbeszélgetés az ügyben, és Észak-Korea természetesen szóba került a két államfő egy héttel korábbi floridai találkozóján is. Trump nem rejtette véka alá, hogy amerikai szankciókat alkalmazhatnak az Észak-Koreával kereskedő kínai bankok ellen is. A külföldi partnerek megbüntetése korábban, Irán esetében már bevált taktika, elemzők szerint azonban Peking megfenyegetése akár visszafelé is elsülhet.

Számos jel mutat azonban arra, hogy Pekingnek már elege van Észak-Koreából. A kínai Global Times című lap április 13-ai számában kereken kijelentette, hogy az ország „a saját biztonsága érdekében” fel kell hagyjon mindenféle atom- és rakétaprogrammal, és amennyiben újabb provokációra adja a fejét, a „kínai társadalom” olyan szankciókat fog támogatni, amelyekre még nem volt példa, „így az olajimport korlátozását”.

A Global Times ugyan a kommunista párt hivatalos napilapjának alárendelten jelenik meg, de nem mindig tükrözi híven az aktuális kormánypolitikát. (MK/Reuters)


vissza

facebooktwitteremail