Rendőrterror a minszki utcán

Fehéroroszországban őrizetbe vették Vlagyimir Neklajev ellenzéki vezetőt, a szombatra a fővárosba meghirdetett megmozdulás egyik szervezőjét. A munkanélküliek megadóztatása lehetett az utolsó csepp a pohárban. A diktátor szerint természetesen külföldről szítják az elégedetlenséget, honnan máshonnan.

Szombat hajnalban vették őrizetbe Neklajevet, a 2010-es elnökválasztás egyik jelöltjét. A rendőrség a férfit a fehéroroszországi Breszt városában szállította le a vonatról, amellyel a lengyel fővárosból, Varsóból érkezett vissza hazájába.

letöltés (2).jpg

Neklajev a hét évvel ezelőtti elnökválasztás egy másik jelöltjével, Mikalaj Sztatkeviccsel március 25-ére meghirdette A haragos fehéroroszok menetét, amellyel a hatóságok szociális- és gazdaságpolitikája ellen akarnak tiltakozni.

Egyelőre nem ismeretes, hogy Mikalaj Sztatkevics hol tartózkodik, és részt vesz-e az akcióban.

A városi hatóságok korábban elutasították az ellenzékiek által javasolt menet formáját és útvonalát, javasolták, hogy a rendezvényt egy parkban tartsák, ezt azonban az ellenzékiek nem fogadták el.

A fehérorosz fővárosban megerősítették a biztonsági intézkedéseket, a rendvédelmi erők – évek óta nem látott módon – automata fegyverekkel járőröznek.

letöltés (1).jpg

A tiltakozó megmozdulás előtt a héten Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy harcosok fegyveres provokációra készülnek. Ezt követően 26 embert őrizetbe vettek „lázadásra való összeesküvés” gyanúja miatt és 29 házkutatást tartottak.

A Reuters értesülései szerint több száz embert tartóztatott le a rendőrség a minszki utcákon, ahová a tömeg a romló életszínvonal és egy különösen bőszítő sarc, a munkanélküliekre kivetett adó elleni tiltakozásul vonult, noha ezt időközben visszavonták. A hatóságok metróállomásokat zártak le, vízágyúkat és páncélautókat vonultattak fel, és válogatás nélkül lökték rabomobilokba, akit értek

A rendőrség korábban lerohanta a Veszna-96 ellenzéki csoport irodáit, ahonnan hatvan demokrata aktivistát hurcolt el; őket később szabadlábra helyezték.

letöltés (4).jpg

A sok szálon Oroszországtól függő belarusz gazdaság két éve küszködik recesszióval, megszenvedve az orosz gazdasági visszaesést, ami elsősorban az energiahordozók árának alacsony szintjével magyarázható. A nehézségek sok olyan embert is utcára szólítottak, akik korábban Alekszandr Lukasenka diktátor feltétel nélküli követőjének számítottak.

letöltés (5).jpg

Különösen felbőszítette a fehéroroszokat az intézkedés, amellyel adót vetettek ki mindazokra, akik évi 183 napnál kevesebbet dolgoznak. Az ezt előíró törvényt a „társadalmi paraziták” ellen hozták, egy olyan helyzetben, amikor egyre többen egyáltalán nem önszántukból nem dolgoznak, hanem azért, mert nem találnak munkát. Lukasenka a közfelháborodás hatására ugyan lemondott a munkanélküliek megadóztatásáról, ezzel azonban már nem tudta elejét venni annak, hogy népszerűsége minden eddiginél mélyebbre zuhanjon.

letöltés.jpg 

A diktátor a külföldi izgatókat és az általa ötödik hadoszlopnak nevezett ellenzéket vádolta a helyzet romlásáért, utóbbiakról azt is állítva, hogy összeesküvést szőnek az ő megdöntésére. „Valaki robbantani akarja ezt a helyzetet”, fogalmazott, „és ehhez a mi szemétládáinkat akarja felhasználni.”

belarus_russia_80941_c0-0-4173-2433_s885x516.jpg

A fehérorosz elnököt még a kilencvenes években nevezték el Európa utolsó diktátorának

Lukasenka az utóbbi időben távolodni látszott politikájában Moszkvától, és valamivel intenzívebben próbálta a még a kilencvenes években teljesen kihűlt nyugati kapcsolatait felmelegíteni. Politikai foglyoknak kegyelmezett meg, el akarta érni, hogy az Európai Unió könnyítse az országával szemben fennálló szankciókat. (MK/Reuters/MTI)


vissza

facebooktwitteremail