Hasfelmetsző Jack impresszionista festő volt

Nem sajnálta a pénzt az anyaggyűjtésre Patricia Cornwell, hogy egyszer s mindenkorra felfedje minden idők leghíresebb sorozatgyilkosa személyazonosságát. 

Cornwell-860006.jpg

Patricia Cornwell

Hasfelmetsző Jack alakja a mai napig ott kísért azokon a ködös whitechapeli éjszakákon, amelyeken rendre az ismeretlen kéjgyilkos áldozatául esett egy-egy szerencsétlen utcalány. A „Ripper” melléknévvel ellátott, a népnyelv által Jacknek nevezett figura áldozatainak száma hivatalosan öt volt, Cornwell azonban azt mondja, tizenöt nőt is meggyilkolt a férfi 1888 augusztusa és novembere között.

Walter-Richard-Sickert-xx-Hotel-de-Commerce-Dieppe-France-xx-Pallant-House.jpg

A kép Dieppe-ben készült, atmoszférája azonban a whitechapeli gyilkosságok éjszakáit idézi

Állítja továbbá, hogy egyszer és mindenkorra megfejtette Hasfelmetsző személyazonosságát, aki nem más volt, mint a Németországból Angliába bevándorolt impresszionista festőművész. Róla szól a közel hatmillió font sterlinges befektetéssel írott könyv, amelynek címe: The Secret Life of Walter Sickert – azaz Walter Stickert titkos élete.

identity-860005.jpg

Részlet a Nyáréj című képből. Mary Kelly?

Az 1956-ban, Miamiban született Patricia Cornwell, akinek számos könyve magyarul is olvasható, nem sajnálta a pénzt, és az elérhető legjobb szakértőket bérelte fel annak érdekében, hogy egyszer és mindenkorra eldöntse, ki lehetett a mintegy száz gyanúsítottból Hasfelmetsző.

GMIII_MCAG_1980_303.jpg

Walter Sickert Hasfelmetsző Jack hálószobája című műve.  Valójában a saját lelkének mélységeit akarta ábrázolni?

Az írónő első ízben 2002-ben állt elő a Sickert-elmélettel, amelyet azonban akkor még nem tudott bizonyítékokkal alátámasztani, azon kívül, hogy az 1868-ban Angliába került festőt – aki 1927-ben Winston Churchill nem hivatalos portréját is elkészítette – lenyűgözte Hasfelmetsző működése. Munka közben Hasfelmetszőnek öltözött, és barátai előtt nem csinált titkot abból, hogy szívesen öl és eszik nyers húst.

DT7883.jpg

Sickert egyik legárulkodóbb műve

Ennél erősebb bizonyítékoknak tűnnek azonban a fennmaradt festmények – köztük nem egy remekmű –, amelyek zavarba ejtő hasonlósággal tárják elénk a gyilkosságok helyszíneit, sőt, némelykor magukat az áldozatokat is. Az egyik, amely a Nuit d'ete (Nyáréj) címet viseli, akár az egyik áldozatról, Mary Kellyről készült fénykép is lehetne.

sickertputanaacasa2.jpg

eddows.jpg

Fent: a Putana a Casa, lent: Catherine Eddowes post mortem fotója

A Putana a Casa című kép prosituáltjának arcán fekete horzsolásokat látni; ezek emlékeztetnek azokra a vágásokra, amelyek Catherine Eddowes holttestének arcán láthatók.

Jack-860000.jpg

notes-860004.jpg

Hasfelmetsző levele a rendőrségnek és a festő jegyzetei

Sickert egyik képe a mai napig ki van állítva a Scotland Yardon – állítja Patricia Cornwell, aki arra is rámutat, hogy Sickert jegyzeteinek külleme emlékeztet a névtelen levelekére, amelyeket működése alatt a rendőrségnek küldött.

Igencsak döbbenetes az a felfedezés, amely azt tanúsítja, hogy Sickert egy alkalommal, amikor egy cornwalli fogadóban szállt meg, a vendégkönyvet Hasfelmetsző Jack néven írta alá, lakhelyeként pedig az akkor iszonyú nyomornegyedként üzemelő bevándorlógettót, Whitechapelt jelölte meg.

Nem az írónő az első, aki gyanakodott a festőre. Sickertben látta meg a Hasfelmetszőt a huszadik század elején Joseph Gorman képkeretező is, aki azt állította, a művész neki bevallotta, hogy ő volt a sorozatgyilkos.

walter-sickert.jpg

Walter Richard Sickert

Az apai ágon félig dán származású Walter Richard Sickertnek hivatalosan soha nem gyűlt meg a baja a törvénnyel. Családja Schleswig-Holstein német annexiója után emigrált Angliába, amikor Walter nyolcéves volt. Angliában több iskolában tanult, majd Párizsban maga Degas vette szárnyai alá. Élt Franciaországban, Velencében, ám kritikus évben, 1888-ban Londonban tartózkodott. A szakértők kései impresszionistának tartják, aki már az átmenetet képviseli a modernizmus felé. Ő maga az első világháború előtt az avantgárd művészeket tartotta a legtöbbre.

chutch.jpg

A Churchill-portré

Churchillt a politikus felesége mutatta be a festőnek, és a két család jó barátságban volt, annál is inkább, mert a későbbi miniszterelnök amatőrként bár, de érdeklődött a festészet iránt. Sickert legközelebbi barátja és mecénása azonban Lord Beaverbrook volt, így ma Kanadában, a New Brunswick-i Frederictonban lévő Beaverbrook Art Gallery tudhatja a magáénak a Sickert-életmű legjavát.

A festő a somerseti Bathban hunyt el 81 évesen, 1942-ben. Képei a Christie's honlapja szerint az utóbbi időkben 145 ezer és 245 ezer font sterling közötti összegekért keltek el.


vissza

facebooktwitteremail