Trump „rendkívül aggódik” a WikiLeaks miatt

A Központi Hírszerző Ügynökség azzal vádolta a WikiLeakset, hogy az Egyesült Államok ellenségeit segíti. A Fehér Ház szerint Donald Trump amerikai elnök „rendkívül aggódik”, hogy a portálnak sikerült feltörnie a CIA biztonsági rendszerét.

Wikileaks-Vault-7-Year-Zero-download-documents-Julian-Assange-CIA-leak-776207.jpg

Egynapi hallgatás és elzárkózás után szerdán este Heather Fritz Horniak, a CIA egyik szóvivője nyilatkozott az amerikai sajtónak, és leszögezte: „az amerikai közvéleménynek van oka aggodalomra a WikiLeaks valamennyi publikációja miatt, mert ezeknek az amerikai hírszerzői közösség azon képességének megváltoztatása a céljuk, amellyel megvédhetik Amerikát a terroristáktól és más ellenségeitől”.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a CIA-nak nincs joga bárkit is megfigyelni az Egyesült Államokon belül, s hozzátette: „ezt nem is teszi”. Fritz Horniak hangsúlyozta, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség feladata a külföldön történő hírszerzés, annak érdekében, hogy megvédje az Egyesült Államokat a terroristáktól, az ellenséges államoktól és más ellenségeitől.

wiki02.jpg

A Washington Post szerdán este arról számolt be, hogy az FBI a kiszivárogtatók levadászására készül, meghatározandó, hogyan jutott a Julian Assange alapította portál a dokumentumokhoz.

Sean Spicer kijelentette, hogy a kormány szigorúan fellép a kiszivárogtatók ellen. „Bárkinek, aki titkosított információkat szivárogtat ki, a törvény szigorával kell szembenéznie”, mondta a szóvivő, bűnvádi eljárást kilátásba helyezve.

A CIA szóvivője nem tért ki arra, hogy a hírszerzés hitelesnek tartja-e a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokat. A hírportál kedden este Londonban több mint nyolcezer titkosított információt hozott nyilvánosságra, a többi között arról, hogy a CIA milyen eszközöket használ hírszerzésre, hogyan alakít át tévéket és telefonokat lehallgató berendezésekké – a Samsung okostelevízióját például poloskaként is felhasználták –, milyen módszerekkel veszi át az uralmat számítógépek fölött, illetve arról, hogy az ügynökség európai és amerikai nagy cégeket is lehallgatott.

wikileaks-cnet.jpg

A dokumentumok a 2013 és 2016 közötti időszakból származnak, s kiderül belőlük, hogy a CIA szorosan együttműködött a Nemzetbiztonsági Ügynökséggel (NSA) és más szövetségi hírszerző szervekkel, valamint az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesei, így például az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerzésével is. Julian Assange, a portál ausztrál alapítója – aki jelenleg Ecuador londoni nagykövetségén bujkál egy svéd bűnvádi eljárás elől, amelyben nemi erőszakkal vádolják – „kivételesnek” minősítette a kiszivárogtatott információkat, és egy Twitter-bejegyzésben leszögezte, hogy szerinte ez „a CIA történetében az eddigi legnagyobb arányú kiszivárogtatás”.

A CIA szerdán nem volt hajlandó kommentálni a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott iratokat. „Az említett hírszerzési dokumentumoknak sem a hitelességét, sem a tartalmát nem kommentáljuk”, írta közleményében Jonathan Liu, a CIA szóvivője. Nevük elhallgatását kérő tisztségviselők azonban a Reuters hírügynökségnek azt mondták: a dokumentumok hitelesek, s maga a CIA már 2016-ban észlelte, hogy biztonsági rendszerét feltörték.

wiki01.jpg

Azok a cégek, amelyeknek eszközeit (laptopjait, okostelefonjait, tévéit, routereit) feltörték, egyelőre szintén nem minősítik a kiszivárogtatott dokumentumokat, hanem csak vizsgálódnak. A Microsoft szóvivője közleményben tudatta, hogy a cég megkezdte a vizsgálatot. Omar Santos, a Cisco biztonsági részlegének főmérnöke pedig arról beszélt a Reutersnak adott telefoninterjújában, hogy további WikiLeaks-kiszivárogtatásokra számítanak. (MK/MTI)


vissza

facebooktwitteremail