Amnesty: Támadják az egyenlőség eszméjét

Trump a választási kampányában gyakorta hangoztatott nő- és idegengyűlölő kijelentéseket, állítja az AI. Orbán Viktor is megkapja a magáét, csak nem azért, amiért kéne.

A múlt kínálta tanulságok ellenére tavaly heves és könyörtelen támadások érték az emberi méltóság és egyenlőség alapelvét olyanok részéről, akik bármilyen áron a hatalom megszerzésére vagy megtartására törekszenek, nem visszariadva a bűnbakkeresés, a félelemkeltés propagandájának terjesztésétől sem – áll az Amnesty International (AI) Londonban ismertetett éves világjelentésében. 

A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 408 oldalas jelentése szerint az emberi méltóság és egyenlőség eszméjének semmibevétele könnyedén tetten érhető volt a 2016-os évben, amikor rutinszerűvé vált kórházak szándékos bombázása Szíriában és Jemenben, amikor menekülteket toloncoltak vissza háborús övezetekbe, amikor a világ teljes tétlenséggel figyelte az Aleppóban történteket – hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején Ruandában és Srebrenicában sem cselekedett –, és amikor a kormányok a világ szinte minden térségében egyre fokozódó intenzitással léptek fel az ellenvélemények, a kritikus hangok elnémítása végett.

Az Amnesty International szerint Donald Trump amerikai elnök választási kampányában gyakorta hangoztatott nő- és idegengyűlölettel áthatott, mélységesen megosztó kijelentéseket, és hitet tett a régóta intézményesült polgári szabadságjogok leépítése és az emberi jogokkal alapvetően ellentétes intézkedések bevezetése mellett.

amnesty_0.jpg

Trump mérgező kampányretorikája példázza az indulatosabb, megosztóbb politika felé tartó globális folyamatot. A politikai vezetők világszerte a félelemkeltést, az egység megbontását célzó narratívára tették fel jövőbeni hatalmukat, a választók valós vagy kreált sérelmeiért a másságra kenve a felelősséget - fogalmaz az emberi jogi szervezet.

Az AI szerint ebben a globális környezetben az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott alapértékek teljes leépülése fenyeget.

A szervezet szerint Európában tavaly a populizmus berobbant a politika fő sodorvonalába, a politikusok szerte a térségben rájátszottak az elidegenedettség, a bizonytalanság érzetére. Sok mindent célba vettek: a politikai eliteket, az Európai Uniót, a bevándorlást, a liberális médiát, a muszlimokat, a külföldieket, a globalizációt, a nemi egyenjogúságot hirdetőket és a mindig jelenlévő terrorveszélyt.

Ezek az erők azokban az országokban érték el a legtöbbet, amelyekben hatalmon vannak – az Amnesty International véleménye szerint ezek közé tartozik Magyarország és Lengyelország is –, de nyugatabbra is rákényszerítették a régóta intézményesült politikai erőket politikájuk számos elemének átvételére.

Ennek széles körben tapasztalható eredménye a jogállamiság meggyengülése és az emberi jogok védelmének eróziója. Ez különösképpen érinti a menekülteket és a terrorcselekmények gyanúsítottjait, de végső soron mindenkit.

Az emberi jogi szervezet szerint az EU-tagállamok tavaly elszánták magukat az Európába érkező menekültek számának drámai csökkentésére, és ezt sikerült is elérniük, de csak a menekülők jogainak jelentős és szándékos csorbítása árán. Az AI adatai szerint a decemberrel zárult egy évben 358 ezer menekült és migráns kelt át Európába az egy évvel korábbi egymillió után. Az Amnesty International ugyanakkor idézi a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) becslését, amely szerint az egy évvel korábbi 3700 után tavaly ötezren vesztették életüket a tengeri átkelés közben, ami az eddigi rekord.

Az AI-jelentés szerint tavaly a legtöbb EU-tagállam migrációs politikáját a menekültek és a többi uniós társállam iránti szolidaritás hiánya jellemezte; ennek evidens jele volt a már Európában tartózkodó menekültek egymás közötti elosztását célzó uniós cselekvési terv kudarca. A tervet Magyarország is elutasította, arra a következtetésre jutva, hogy jobban jár, ha egyszerűen lezárja a határait - áll a jelentésben.

amnesty-international-e1441724996687.jpg

Az Amnesty International a Magyarországról szóló fejezetben külön is megemlíti, hogy a magyar kormány továbbra is szigorúan korlátozza a menekültek és menedékkérők belépését az országba, és ezreket vont büntetőeljárás alá a déli határkerítés szabálysértő átlépése miatt.

Oroszországban egyre nagyobb mértékben korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságához és a békés gyülekezéshez fűződő jog érvényesíthetőségét, a jogvédőket tevékenységük miatt bírságokkal sújtják vagy büntetőeljárásokat indítanak ellenük. A kínzást és az embertelen bánásmód egyéb formáit továbbra is széles körben alkalmazzák az előzetes letartóztatásban lévőkkel, illetve a börtöntelepek őrizeteseivel szemben.

Az AI szerint Romániában folytatódott a roma lakosság elleni rendszerszintű diszkrimináció, a romák kényszerkitelepítése és egyéb jogsértések. Szlovákiában is változatlanul diszkrimináció sújtja a roma lakosságot, és nem sok előrelépés történt az iskoláskorú roma gyerekek oktatáshoz fűződő jogának érvényesítésében sem.

A jelentésben felbukkannak a régről megszokott aránytalanságok, így például Izraellel és a „megszállt palesztin területekkel” egy oldallal többet foglalkoznak a szerzők, mint az észak-koreai terrorállam rémtetteivel, de külön fejezet foglalkozik a – nem létező és sosem létezett – palesztin állammal is. (MK/MTI)


vissza

facebooktwitteremail