A Big Ben

Idén nagy felújítás kezdődik Anglia talán leghíresebb jelképén, amelynek harangjátéka dallamát mindenki fel tudja idézni. A renoválás 2020-ig tart. Ebből az alkalomból áttekintjük a brit kulturális jelkép jó másfél évszázados történelmének főbb állomásait.

Big-Ben-Clock-construction.jpg

Mi a Big Ben?

Legtöbben úgy gondoljuk, a Westminster északi végén emelkedő Erzsébet-torony és az óraszerkezet mindenestül, másoknak csak az óra ugrik be a név hallatán. Holott a Big Ben egészen pontosan a torony belsejében rejlő nagyharangot jelzi.

A tornyot II. Erzsébet gyémántjubileumán, 2012-ben nevezték el az uralkodóról, addig egyszerűen a Clock Tower, Óratorony névvel illették. 1859-ben adták át. Ian Westworth órásmester e szavakkal méltatta a művet: „The prince of timekeepers: the biggest, most accurate four-faced striking and chiming clock in the world” – vagyis: „Az időmérők hercege: a legnagyobb, legpontosabb négyszámlapú ütő- és zenélőóra a világon”. A Big Ben, Nagy Ben neve Benjamin Hall, az építésvezető emlékét idézi.

1912.jpg

1912-ben, a Westminster egy másik tornyából nézve

Az elnevezés valószínűleg az építés vezetőjének, Sir Benjamin Hallnak az emlékét őrzi, de van olyan vélemény is, hogy a kor neves könnyűsúlyú ökölvívója, Benjamin Caunt után nevezték el.

IIII helyett IV

1834. október 16-ának éjszakáján tűz pusztította el a régi Westminstert, döbbent bénultságba taszítva Londont és egész Angliát. Charles Berry építészt bízták meg az új Westminster terveinek elkészítésével, aki az óratorony megtervezésével Augutus Pugint bízta meg. Pugin csaknem száz méter magas tornyot tervezett neogót stílusban. Ez volt az utolsó munkája, mielőtt megőrült és meghalt.

Mint az egyik filmből is megtudjuk, a torony belseje csak korlátozottan látogatható – kizárólag a UK lakosainak, és csak abban az esetben, ha van egy alsóházi képviselő, aki kieszközli az engedélyt. Ennek birtokában mászható meg a csúcshoz vezető 334 lépcsőfok. A felújítás végén erre már nem lesz szükség, mivel liftet építenek be az Erzsébet-toronyba.

Big_Ben_Clock_Face.jpg

A torony, amit Viktória királynő idején még Szent István néven emlegettek (tévesen, mivel a Westminsterben van egy másik ilyen nevű torony) a magasságának és a korának, valamint a talajviszonyok lassú változásának köszönhetően 55 méternél körülbelül 230 millimétert dől északnyugat felé. A dőlés a hőhatásoktól függően néhány millimétert időnként módosul kelet és nyugat felé.

Az órát és a négy számlapot Augustus Pugin tervezte. A számlapok hétméteres átmérőjű acélkeretben vannak, és 312 darab opálüvegből állnak – azaz nem ólomüvegről van szó, mint tévesen sokszor megjelenik. Némelyiket olykor eltávolítják, amikor meg akarják vizsgálni a mutatókat. A számlapok pereme aranyozott. Mind a négynek az alsó részén ott a latin felirat: DOMINE SALVAM FAC REGINAM NOSTRAM VICTORIAM PRIMAM, azaz: Urunk, őrizd meg biztonságban királynőnket, I. Viktóriát.

Rear_of_a_clock_face_-_geograph.org.uk_-_407777.jpg

Mint megfigyelhettük, a legtöbb óralapon a IV. számjegy helyett négy darab római egyes (IIII) látható. Ennek okáról több elmélet is létezik. Bármelyik legyen is az igaz, a Big Ben esetében nem követték a hagyományt, a IV. Megjelölést alkalmazták.

Az óraszerkezet

A híresen pontos óraművet Edmund Beckett Denison jogász és amatőr órás, valamint George Airy királyi csillagász tervezte és Edward John Dent órásmester, 1853-as halála után fia, Frederick Dent vitelezte ki. Idő bőven volt, mivel a torony 1859-re lett csak kész.

Amikor elkészült, a legnagyobb óra volt, és jelenleg is az: öt tonna súlyú. Az órajátékot végző súly 1,25 tonnás. Az óra felhúzását eredetileg két ember végezte kézi munkával, öt óra alatt. 1912 óta az órajátékot és az óraütéseket végző súlyokat elektromos motor mozgatja.

Denison a pontosság kedvéért tervezett egy új típusú gravitációs gátlóművet: egy gravitációs rendszert – vagyis az egyes alkatrészeket nem rugó, hanem saját súlyuk vezeti vissza alapállásba. Ezt a megoldást első ízben a Big Ben óraszerkezetében alkalmazták. Az óra pontosságának finomhangolásához az inga tetején egy maréknyi rég pennyt használnak, amikből időnként elvesznek vagy hozzáadnak. Egy-egy penny elvétele vagy hozzáadása napi 0,4 másodperccel befolyásolja az óra sebességét.

A mutatók tervezésekor Denison hóra, szélre, és a rájuk telepedő nagyobb madarakra is gondolt. A mutatókkat ágyúfémből, különlegesen könnyű és rugalmas bronzból készíttette. Eredetileg 4,3 m hosszúak voltak, de az óraszerkezet egyszerűen nem tudta mozgatni azokat, mert túl nehezek voltak. Barrynek újra el kellett készítenie a mutatókat, de azok még a korábbiaknál is súlyosabbak lettek. Dent újraöntötte a percmutatókat Denison új tervei alapján, az óramutatók Charles Barry második terve alapján készültek. A percmutatók 4,25 m hosszúak, súlyuk 127 kg. A nagymutatók 2,7 m hosszúak, súlyuk 40 kg.

Amikor Londonban megállt az idő

1916 és 1918 között az első világháború alatt a harangjáték nem szólt és a számlapokat sem világították ki, hogy a támadó német Zeppelinek ne tudják tájékozódásukhoz felhasználni a Big Bent.

1939. szeptember elsejétől a kivilágítás szintén elmaradt, de az óra rendesen ütött a második világháború alatt, kivéve két napot 1941 júniusában, amikor egy munkás beleejtette a szerkezetbe a kalapácsát.

1949-ben seregélycsapat telepedett a percmutatóra, emiatt az óra – létezése óta először – késett, négy és fél percet.

1962. szilveszterén súlyosan telepedett a jég és a hó a nagymutatókra, így az inga – ahogyan az ilyen esetekre tervezték – a további károsodást megakadályozandó le is kapcsolódott az óraműről. Az újév így tízperces késéssel köszöntött be abban az évben.

1965. január 30-án temették Winston Churchillt. A harangozás aznap szünetelt.

fly-fans-standard.jpg

Az első komolyabb műszaki hibára 1976-ig kellett várni. Augusztus 5-én a zenemechanizmus légfékező berendezése – a kép felső részén látható fekete legyezőszerűségek – több mint száz év után levált a torziós ingáról, s a négytonnás súly a szerkezetbe zuhant, komoly károkat okozva. A teljes üzem csak 1977. május 9-én indult újra; a dallamot ebben az időszakban a BBC sugározta. Ez volt a Big Ben leghosszabb betegszabadsága megépítése óta.

1997-ben az óra a választások előtt huszonnégy órával megállt, három hét múlva pedig ismét. Legközelebb 2005. május 27-én mondta fel a szolgálatot, alighanem a harminc fokot meghaladó meleg miatt. Az év októberében 33 órás javítás miatt állították meg, 2007. augusztus 11-én pedig hathetes karbantartás következett, az óra azonban ez alatt – egy ideiglenesen beállított villanymotornak köszönhetően – mutatta az időt.

2013. április 17-én ismét egy miniszterelnök – Margaret Thatcher – temetése miatt némult el a Big Ben.

Mennyire „big” a Ben?

A mai Big Ben nem az eredeti. Az első harang, amin rajta volt Sir Benjamin Hall neve, több mint tizenhat tonnát nyomott. A torony elkészültéig kiállították a New Palace Yardban, de amikor később tizenhat lóval a toronyhoz vonszolták, megrepedt és ki kellett cserélni egy 16 és fél tonnás Második Big Benre. Ezt már felhúzták a toronyba, de a kalapács ütései alatt két hónap múlva ez is megrepedt. Három éven át javították, ez alatt a két kisebb harang hangját lehetett csak hallani. A Második Big Ben volt 1881-ug a Brit-szigetek legnagyobb harangja; akkor a Szent Pál katedrálisba beépítették a közel 17 tonnát Nagy Pált.

A harang Händel Messiás-áriájának – Tudom, hogy él az én Megváltóm – részletét játssza, amelyhez ez a szöveg társul:

All through this hour / Lord be my Guide / And by Thy Power / no foot shall slide

Az Erzsébet-toronyban található egy cella is – azoknak építették, akik a Westminsterben vagy annak környékén agitációs tevékenységet fejtenek ki. Utolsó lakója a híres szüfrazsett, Emmeline Pankhurst volt 1902-ben.


vissza

facebooktwitteremail