Keresztes hadjárat - a palesztinokért

Cselekedjünk a Szentföld ötven évi megszállása után”, követelik katolikus püspökök – elsőre nehezen követhető, mit is, de közben a Tórára hivatkoznak. A tébolyult főpapi testület vezéregyénisége Declan Ronan Lang, a római katolikus egyház angol prelátusa, Clifton kilencedik püspöke.

Idén nyáron lesz ötven éve, hogy Izrael a Hatnapos Háborúban megsemmisítő vereséget mért az akkori arab világ két legnagyobb, megsemmisítésére készülő arab katonai hatalmára, valamint visszaverve a Jordán Hasemita Királyság támadását, felszabadította a történelmi Jehudát és Somront – a Jordán folyó nyugati partját --, és egyesítette az addig kettéosztott Jeruzsálemet. Egyiptomtól a Sínai-félsziget és a Gázai-övezet, Szíriától pedig a Golan-fennsík került a zsidó állam kezére.

clifton_cathedral.jpg

A bristoli Clifton székesegyház. Kilencedik püspöke az angliai Izrael-ellenesség egyik fellegvárává tette

A Golant és Jeruzsálemet később Izrael annektálta, a többi, ellenőrzése alá került terület esetében azonban erre nem került sor. Egyiptom a Camp David-i megállapodás következményeként visszakapta a Sínai-félszigetet – Gázáról hallani sem akartak –, majd a kilencvenes években zajlott békefolyamat során Gázában és a nyugati parti Jerikóban megalakulhatott a Palesztin Hatóság, névleg autonómia, valójában állam, saját közigazgatással, hadsereggel, rendőrséggel, iskolarendszerrel, gazdasággal.

A zsidó állam a békefolyamat során a Nyugati Part egyre nagyobb részeit szolgáltatta ki a Palesztin Hatóságnak, amely ma már Júdea és Somron 95 százalékának van birtokában. Elveszítette ellenben Gázát, ahonnan Izrael 2005-ben egyoldalúan vonult ki. Az övezetben megtartott szabad és demokratikus választások eredményeként a Hamasz terrorszervezet került hatalomra, amely rövid időn belül leszámolt a néhai Jasszer Arafat saját szervezetével, a Fatachhal, és teljhatalomra tett szert. Így jött létre egy újabb palesztin kvázi-állam. A ramallahi székhelyű nyugati parti Palesztin Hatóságot uraló Mahmúd Abbász mandátuma sok éve lejárt, választásokat azonban nem mert többé kiírni, mivel félő volt, hogy elveszítené azokat.

Declan-7.jpg

Declan Ronan Lang, akit még véletlenül se a palesztinok keresztényüldözése háborít fel, hanem abba az országba rúg, amely a térségben egyedüliként biztosítja a keresztények - miként minden vallás követőinek - jogait

A Hamasz elűzte az addig Gázában élt keresztény vallású arabokat, akik Izraelben találtak menedékre, így az övezet nemcsak zsidó-, de kereszténymentessé is vált. A Nyugati Parton – főként a fenyegető, erőszakos módon zajlott iszlamista hittérítés miatt – drámaian csökkent a keresztények száma. A National Reported (NCR) 2016. december 19-i írása szerint 1950-ben Betlehemben és a környező falvakban a lakosság 86 %-a volt keresztény, míg tavaly már csak 12 % - azaz Jézus hagyomány szerinti szülőhelyén alig több, mnt tízezer Jézus-hívő maradt. A Nyugati Part teljes lakossága a hetvenes években 5 %-ban volt keresztény, ma már csak 2 %.

Vajon Declan Ronan Lang püspök a kereszténység eltűnésén szeretne változtatni? Szó sincs róla, ő a zsidók ellen képzeli el a keresztes hadjáratot, a palesztinok érdekében; a zsidó Tóra egy részletének totális – és egyházi emberhez méltatlan – félreértelmezésével.

gaza.ao42ds15.jpg

A blokád sújtotta Gáza madártávlatból

Az egyik tórai parancsolat a Jóbel-évről szól. Ez nem más, mint az ötvenedik év (ebből származik latin közvetítéssel a jubileum kifejezés is), amelyben az ókori Izraelben a rabszolgákat fel kellett szabadítani, az elidegenített földbirtokok visszatértek eredeti tulajdonosukhoz, amellett a szentnek minősített Jóbel-év mélyebb spirituális jelentőséggel is bírt a hívők számára.

A nyolc országból verbuválódott püspöki testület, élén Declan Ronan Langgel, teljes mértékben új jelentéssel ruházta fel az ötvenedik évvel kapcsolatos eredeti tórai parancsolatot, amely csakis és kizárólag zsidókra vonatkozott, ma pedig a rabbinikus állásfoglalás értelmében nincs is hatályban. A püspökök azonban levezették belőle, hogy „a megszállásnak eme ötvenedik éve alatt imádkoznunk kell a Szentföld minden lakosának szabadságáért és a gyakorlatban támogatnunk kell mindazokat, akik egy igazságos béke elérésén dolgoznak”.

gazasupermarket.jpg

 

A blokád sújtotta Gázaváros humanitárius katasztrófája egyik szupermarketje

„Mindannyiunk felelőssége ellenezni a települések építését”, harsan fel a karcos lemez, amelynek jogi bukásáról itt írtunk nemrég. „A földnek ez a de facto annexiója nem csupán aláássa a palesztinok jogait olyan területeken, mint Hebron és Kelet-Jeruzsálem, de – mint azt az ENSZ nemrégiben elismerte – a béke esélyeit is veszélybe sodorja.”

„Mindannyiunk felelőssége, hogy segítséget nyújtsunk Gáza népének, akik továbbra is egy ember által előidézett humanitárius katasztrófát élnek át”, írták a püspökök, ki tudja, mire gondolva – Gáza kereszténymentessé tételére? avagy arra, hogy az övezetből egy időben rakéták ezreit lőtték ki izraeli polgári településekre? Nem tudjuk. A szerzők szerint a gázaiak „most már egy évtizedet töltöttek blokád alatt, a mindenoldali rosszakarat által okozott politikai holtponttól körülzárva”, hangzik a ködösítés.


vissza

facebooktwitteremail