Magyarország egyre korruptabb a Transparency szerint

Magyarország az 57. a Transparency International (TI) korrupció érzékelési indexe alapján összeállított világranglistán, a tavalyihoz viszonyítva hét helyet csúszott vissza – mondta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. Tavaly több országban romlott a korrupciós helyzet, mint amennyiben javult, és 2016 azt is megmutatta, hogy erősíti egymást a rendszerszerű korrupció és a társadalmi egyenlőtlenség - emelte ki a TI a Berlinben kiadott éves jelentésében.

A Transparency International egyike azoknak a civilszervezeteknek, amelyeket a magát találva érző budapesti maffiarezsim saját bevallása szerint „eltakarítana”

Martin József Péter szerint tavaly Magyarország az elmúlt hat év leggyengébb értékét érte el a listán, korrupció elleni teljesítménye szembetűnően visszaesett az EU-n és a kelet-közép-európai régión belül.

Az országok zömének korrupció elleni teljesítménye tavaly is rendkívül gyenge volt, a vizsgált 176 ország közül 121 ért el 50 pontnál kevesebbet az államok korrupciós megítélését mérő 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán.

martinjozsefpeter.jpeg

Martin József Péter

Magyarország a világ korrupciós rangsorában 48 pontot ért el, ami hárommal kevesebb az előző évi teljesítményhez képest. Az EU-n belül Magyarország holtversenyben áll Romániával. Görögország, Olaszország, és a leginkább fertőzött Bulgária van a listán lejjebb az Európai Unió tagállamai közül - tette hozzá.

Martin József Péter arról is beszélt, hogy szakértőik szerint az unióban a korrupció és az egy főre jutó GDP között jelentős összefüggés figyelhető meg. Úgy vélte, a korrupció Magyarországon is megakasztja a gazdasági fejlődést, bizonytalan üzleti környezetet eredményez, ami romló versenyképességhez és egyenlőtlen jövedelem-elosztáshoz vezet. A magyar gazdaság versenyképessége nemcsak az uniós tagállamokétól, hanem a régiós országokétól is távolodik, és ennek fő oka az állami intézményrendszer elégtelen működése.

ligetimilkos.png

Ligeti Miklós

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója úgy látja, hogy az elmúlt évek több példával szolgáltak arra, hogy „a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon”. Azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank csaknem 267 milliárd forintot jutatott alapítványoknak, és több mint 100 milliárd forinttal gazdagodtak azok az ismeretlen tulajdonosi hátterű, javarészt off-shore paradicsomokban bejegyzett cégek, amelyek letelepedési államkötvényeket értékesítenek az EU-n kívüli országok polgárainak.

Kathrina Ramberg, a budapesti norvég nagykövetség képviseletvezető-helyettese hangsúlyozta: a korrupció elleni erőfeszítések nagyon fontosak a demokráciában, és szükség van olyanokra, akik felhívják a figyelmet arra, ha rossz irányba mennek a dolgok. Nincs túl késő erőfeszítéseket tenni a korrupció ellen – vélekedett.

Az egymást kölcsönösen erősítő korrupció és egyenlőtlenség a politikai elit ellen fordítja az embereket, és termékeny talajt kínál a populista politikusok felemelkedéséhez - áll a TI úgynevezett Korrupció Érzékelési Index (CPI) felméréséről készített jelentést bemutató közleményben, amelyben hangsúlyozták, hogy a populizmus nem gyógyír a korrupcióra.

Az emberek torkig vannak a korrupció felszámolásáról szóló üres ígéretekkel, és sokan populisták felé fordulnak, akik „rendszerváltást” és a korrupció és a kivételezés körének megszakítását ígérik, de meglehet, hogy csak tovább rontják a helyzetet.

Jose-Ugaz.jpg

José Ugaz

„Populista vagy tekintélyelvű vezetők irányítása alatt álló országokban gyakran tapasztaljuk a demokrácia hanyatlását és egy nyugtalanító mintázatot, amely a civil társadalom megleckéztetésére, a sajtószabadság korlátozására és az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítésére irányuló kísérletekből áll össze”, emelte ki José Ugaz, a TI elnöke. Hozzátette, hogy a populista vagy tekintélyelvű vezetők a „haveri kapitalizmus megszüntetése helyett általában még korruptabb rendszert vezetnek be”, a korrupció elleni küzdelem pedig csak olyan országokban lehet sikeres, amelyeket a szólásszabadság, a politikai folyamatok átláthatósága, transzparenciája és erős demokratikus intézmények jellemeznek.

A TI szerint ezt jelzik a Magyarországon és Törökországban, illetve Argentínában kibontakozott folyamatok. Miután viszont a dél-amerikai országban megbukott a „populista kormány”, a korrupciós helyzet javulásnak indult - mutatott rá a közlemény.

nemtudunkannyitadozni.jpg

A CPI a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat. A TI 2016-os felmérésben 176 országot állítottak rangsorba. Több mint kétharmaduknál - 69 százaléknál - a CPI értéke nem éri el az 50 pontot, ami azt jelzi, hogy világszerte súlyos a korrupciós fertőzöttség a közszférában.

Az élen ismét többnyire észak-európai országok végeztek. Az első és a második helyen Dánia és Új-Zéland áll, egyaránt 90 ponttal, utánuk Finnország következik 89 ponttal, majd Svédország 88 ponttal. Az első tízben van még Svájc, Norvégia, Szingapúr, Hollandia, Kanada és Németország is. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése.

A lista végén sincs nagyobb változás az utóbbi évekhez képest, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe továbbra is Észak-Korea (12 pont), Dél-Szudán (11 pont) és Szomália (10 pont) tartozik. (MK/MTI)


vissza

facebooktwitteremail