Az Amnesty félti a terroristákat

Jogfosztó a jogvédelem álruhájába bújtatott terrorellenes szabályozás az EU-ban, áll az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet 14 uniós tagállam terrorellenes intézkedéseinek emberi jogi hatásairól készített jelentésében. A dokumentumban magyarországi intézkedéseket is bírálnak, valamint a szervezet kampányt indít a 2015 szeptember 16-i, röszkei zavargások miatt elítélt Ahmed H. szabadon engedéséért. 

Az Amnesty Kibillenő egyensúly: az egyre fokozódó nemzetbiztonsági helyzet Európában című jelentése részletezi, hogyan módosítottak és fogadtak el „hihetetlen gyorsasággal rengeteg olyan jogszabályt”, amely alapvető szabadságjogokat ás alá és megsemmisíti a nehezen kivívott emberi jogi garanciákat.

A jelentés kiemeli, hogy „a terrorista fenyegetésekre reagáló új törvények és szakpolitikák milyen jogi garanciákat tépáznak meg”. Úgy látják, néhány országban olyan terrorellenes intézkedésekre tettek javaslatot, illetve fogadtak el, amelyek gyengítik a jogállamot, fokozzák a végrehajtó hatalom szerepét, kiiktatják az igazságszolgáltatás kontrollját, korlátozzák a szabad véleménynyilvánítás kereteit és mindenkit kiszolgáltatnak az ellenőrizetlen tömeges kormányzati megfigyeléseknek.

Az AI szerint több országban alkotmánymódosítások vagy más törvényhozási eljárások teszik könnyebbé a különleges jogrend kihirdetését vagy a nemzetbiztonsági szervek speciális, az igazságszolgáltatás kontrollja nélküli jogkörökkel felruházását. Magyarországon például az alaptörvény hatodik módosítása és a hozzá kapcsolódó jogszabályváltozások terrorveszélyhelyzet esetén lehetővé teszik a végrehajtó hatalom számára a gyülekezési és a szabad mozgáshoz való jog szigorú korlátozását, valamint a vagyoni eszközök befagyasztását.

A jelentésben kitérnek rá, hogy Franciaországban a szükségállapot fogalmát ötször módosították, a normál eljárás részévé téve olyan intézkedéseket, mint a demonstrációk betiltása vagy bírósági engedély nélküli házkutatások foganatosítása. A kivételes intézkedések a normál jogrend részévé váltak Nagy-Britanniában és Franciaországban, ahol a szabad mozgást közigazgatási rendeletekkel korlátozzák. Lengyelország új terrorellenes törvénye „állandósítja a drákói hatalomgyakorlást”, és különösen hátrányosan érinti a külföldieket.

a,m.jpg

A civil szervezet úgy vélte, több uniós tagállam csatlakozott a „megfigyelő államok” sorába, mióta az új szabályok teret engednek a megkülönböztetés nélküli tömeges megfigyeléseknek, amelyek „túlzott beavatkozási lehetőséget és aránytalan ellenőrizetlen hatalmat biztosítanak a titkosszolgálatoknak”. Tömeges megfigyelési jogosultságokat adtak vagy kiterjesztették azok hatókörét például Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Magyarországon, Ausztriában, Belgiumban és Hollandiában.

Az AI jelentésében arra is kitért, hogy az embereket olyan cselekmények miatt lehet eljárás alá vonni, amelyek „csak igen halvány kapcsolatban vannak valódi bűncselekményekkel”. A megelőzésre az eddiginél sokkal jobban fókuszáló terrorellenes intézkedésekkel a kormányok olyan kezdeményezéseket támogatnak, amelyek tárgya a „bűncselekmények előtti” magatartás. Ezenkívül a kormányok egyre jobban támaszkodnak a szabad mozgás és más szabadságjogok gyakorlásának korlátozása érdekében a közigazgatási kontrollra, és mindez oda vezetett, hogy sok embert kijárási vagy utazási tilalommal sújtottak, illetve elektronikusan megfigyeltek anélkül, hogy megvádolták vagy elítélték volna őket bármilyen bűncselekményért.

A jelentésben kitérnek arra, hogy novemberben a szegedi törvényszék a szíriai állampolgárságú, Cipruson élő Ahmed H.-t tíz év fegyházra ítélte terrorcselekmény elkövetéséért. A terrorcselekmény „pontosan meg nem határozott tárgyak eldobásában és abban merült ki, hogy az elítélt megafonba beszélt a határt őrző rendőrökkel való összecsapás előtt”. Úgy vélték, a valóságban Ahmed H. azért utazott oda, hogy idős szüleit segítse Szíriából Európába tartó menekülésük során, és bár beismerte a dobálást, a felvételeken az is látható, hogy igyekezett lecsillapítani a tömeget.

Az AI a közleményben jelezte, hogy kampányt indítanak Ahmed H. szabadon engedéséért.

A civil szervezet azt is felidézte, hogy Spanyolországban két bábjátékost tartóztattak le és vádoltak meg „terrorizmus dicsőítésével” egy szatirikus előadás után. 2015-ben a francia bíróságok 385 ítéletet hoztak a „terrorizmus mentegetésének” tényállására alapozva, harmadukban kiskorúakat ítéltek el. Spanyolországban egy népszerű zenészt vettek őrizetbe, mert a Twitteren azzal viccelt, hogy János Károly korábbi uralkodónak egy tortába rejtett bombát küldene születésnapjára.

Az AI szerint „a diszkriminatív intézkedések” aránytalan és nagyon kedvezőtlen hatással vannak a muszlimokra, a külföldi állampolgárokra és azokra, akiket muszlimnak vagy külföldinek néznek. Az állam és a hatóságok intézkedéseit a nemzetbiztonsági helyzet miatt pedig egyre szélesebb körben tekintik elfogadhatónak.

A jelentésben Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország és Nagy-Britannia helyzetét vizsgálták. (MTI)


vissza

facebooktwitteremail