Szovjetunióba hurcoltak emlékéve

Vannak, akik még ma sem mernek beszélni a „málenkij robotról”, a magyar lakosság tömegeinek Szovjetunióba hurcolásáról, az ottani kényszermunkáról, mert még ma is félnek – mondta Neubauer Rudolf, Kismaros független polgármestere a Szovjetunióba elhurcolt politikai foglyok emlékévéhez kapcsolódó rendezvényen.

A település által megrendezett háromnapos programsorozat második napján a polgármester azt mondta, tele van ellentmondással a „málenkij robot”, és sokan a mai napi nem mernek beszélni az átéltekről.

A rendezvényen az elhurcolásokat bemutató történész-konferenciát tartottak, majd levetítették a kismarosi és a nagymarosi elhurcoltak visszaemlékezéseiből készült két dokumentumfilmet.

a-malenkij-robot-hungarikum-1.jpg

Az elhurcolások módszertanát bemutató konferencián Bognár Zalán történész, a Károlyi Gáspár Református Egyetem docense elmondta, hogy akiket a Gulagra vittek, azoknál volt személyüket érintő ítélet, míg a magyar civil lakosságot előre megszabott munkatervek, megrendelt létszámok alapján szállították a Szovjetunióba.

Bognár Zalán hozzátette, hogy a Szovjetunióba „jóvátételi munkára”, „málenkij robotra”, vagyis kényszermunkára 1945-től elhurcoltakat kolhozokba, bányákba, gyárakba vitték és sokan közülük soha nem térhettek haza, mert az embertelen körülmények miatt életüket vesztették. Hozzátette: a második világháborúban hadifogollyá tett civilek többségében 16-45 évesek voltak, és sokszor vittek el nőket is, ha ez a létszámhiány miatt szükséges volt.

letöltés.jpg

A kimutatások alapján, azokról a területekről, ahol nehezebben hajtották végre, vagy kudarcba fulladtak a háborús harci cselekmények, jóval több embert hurcoltak el, mivel az ott élő lakosságra foghatták, hogy nem sikerült a parancsok szerint elfoglalni a települést - magyarázta a történész. Az egyetemi docens elmondta, hogy előszeretettel vittek el mindenféle egyenruhával rendelkező embereket, vasutasokat, a volt budapesti közlekedési vállalat munkatársait és sokszor civileket öltöztettek katonai ruhába, hogy a felülről előírt létszámot teljesíteni tudják. Kitért arra, hogy a korabeli kommunista vezetők is panaszkodtak, hogy az ellenállás vagy sok esetben a párt tagjait is elhurcolták.

Az egyetemi tanár kitért arra is, hogy egyes jelentések alapján lehet csak felmérni az elhalálozások számát, ilyen a boriszovi tábor negyedéves jelentése, amely 2262 elhunytról tesz említést. (MTI)


vissza

facebooktwitteremail