Lordok Háza: tisztázza a kormány az EU-polgárok helyzetét!

A kormány erkölcsi kötelezettsége, hogy a lehető legsürgősebben és egyértelműen, akár egyoldalú garanciavállalással tisztázza a Nagy-Britanniában élő uniós polgárok jogi helyzetét – áll a Lordok Háza jelentésben. A kormány Brexit-ügyi minisztere szerint London legkorábban februárban közöl részleteket tárgyalási stratégiájáról.

hloird.jpg

A Felsőház – amelynek nincs önálló törvényalkotási joga, de az alkotmányos elvek alapján a kormánynak figyelembe kell vennie állásfoglalásait – leszögezte: a júniusi népszavazás, ami „nem meglepő módon mélységes aggályokat keltett” a Nagy-Britanniába az Unió országaiból áttelepültek körében, akik jelentős mértékben gyarapítják a brit gazdaságot és a kulturális életet.

A Lordok Háza EU-bizottságának állásfoglalása szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók olyan hiányszakmákban töltik be a megüresedett állásokat, amelyekre nem lehet hazai munkaerőt találni. Ez ugyanúgy igaz a magas szakképzettséget igénylő munkakörökre – például az egészségügyre és a pénzügyi szolgáltatásokra –, mint az alacsonyabb képesítéssel is betölthető, illetve szezonális jellegű állásokra.

Minél tovább tart a jövőjükkel kapcsolatos bizonytalanság, annál kevésbé találják vonzónak az Egyesült Királyságot élő- és munkahelyként, és emiatt egyre több munkakör válik betölthetetlenné - áll a Lordok Háza EU-bizottságának jelentésében.

regoczki.jpeg

Rzegocki lengyel nagykövet

A bizottság meghallgatta Lengyelország londoni nagykövetét, Arkady Rzegockit, aki a jelentés szerint elmondta: az Egyesült Királyságban élő lengyel közösség létszáma a 2004-es keleti EU-bővítés előtt mért 70 ezerről mára 984 ezerre bővült, de azokkal együtt, akik időközben brit állampolgárságot szereztek, vagy már Nagy-Britanniában születtek, a tényleges létszám valószínűleg inkább egymillió környékén járhat.

Rzegocki elmondta, hogy a nagy-britanniai lengyelek 92 százaléka dolgozik és adózik, sőt munkahelyeket is teremt, mivel 22 ezren önálló üzleti vállalkozásokat létesítettek.

A nagykövet szerint a kormánynak egyértelmű jogi helyzetet kell teremtenie a külföldi EU-állampolgárok számára, akik hosszú évek óta fizetik adójukat az Egyesült Királyságban.

Theresa May miniszterelnök több nyilatkozatában is hangoztatta, hogy várakozása szerint viszonossági alapon a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítható lesz a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülése.

A Lordok Háza azonban felszólítja a kormányt, módosítsa álláspontját, és haladéktalanul adjon akár egyoldalúan is garanciát a Nagy-Britanniában élő összes külföldi EU-állampolgár jogainak védelmére a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra.

A kilépési tárgyalások irányítására létrehozott minisztérium vezetője, David Davis az alsóház Brexit-ügyi bizottságának meghallgatásán kijelentette: az EU-tagság megszűnésével összefüggő részletes szakpolitikai kérdések még kidolgozás alatt állnak, és a bevándorlás szabályozása csak az egyike annak az 57 területnek, amelyek a Brexit-tárgyalásokon várhatóan napirendre kerülnek.

Davis szerint London február előtt nem kíván semmiféle részletet ismertetni majdani tárgyalási stratégiájáról, mert nem akarja saját tárgyalási pozícióját aláásni.

A brit kormány 2017 márciusának végéig tervezi a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, és kétévi tárgyalási folyamatot ír elő.

Davis azonban kijelentette, hogy szükség esetén átmeneti időre szóló egyezség megkötése is lehetséges, ha az időkereten belül nem születik megállapodás az EU-val. (MTI)


vissza

facebooktwitteremail