Szijjártó Londonban: a magyar növekedési pályát is befolyásolja a Brexit

A magyar gazdaság növekedési pályáját is alapvetően befolyásolja, hogy milyen konkrét megállapodás jön majd létre a brit kormány és az Európai Unió között Nagy-Britannia kilépéséről, mondta szerdán Londonban Szijjártó Péter. A külföldi tulajdonú cégek és befektetések teljes biztonságban vannak hazánkban, Magyarország nagyon befektetésbarát és nyitott ország - jelentette ki a külügyminiszter a CNBC amerikai tévéadónak adott és élőben sugárzott interjújában.

A külgazdasági és külügyminiszter találkozott Philip Hammond brit pénzügyminiszterrel, Boris Johnson külügyminiszterrel és David Davisszel, a kilépési folyamat irányítására létrehozott minisztérium vezetőjével.

szijj.jpg

Szijjártó és a Brexit-ügyi miniszter, David Davis megbeszélése. Mellettük David Jones, a szakminisztérium államtitkára és Antony Phillipson kereskedelmi és partnerségi igazgató, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövet és Budai Gyula miniszteri biztos

Tárgyalásairól magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: Magyarországnak húsbavágó érdeke, hogy London és az EU között olyan kilépési megállapodás jöjjön létre, amely garantálja, hogy az unió és Nagy-Britannia kereskedelmi, befektetési és gazdasági kapcsolatai akadálytalanok és szabadok lesznek.

Világosan kell látni, hogy bármilyen akadály vagy nehezítő körülmény megjelenése az EU-brit kapcsolatokban a magyar gazdaságnak is rendkívül komoly károkat okozhat - tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: 771 brit vállalat működik Magyarországon, ezek csaknem 49 ezer magyar munkavállalót alkalmaznak. E vállalatok folyamatosan újrabefektetnek Magyarországon, és a cél e folyamat fenntartása és gyorsítása.

A miniszter bejelentette: Magyarország tíz brit nagyvállalattal létrehozza a Brit-Magyar Üzleti Tanácsot. Ennek alapítói között olyan brit cégek szerepelnek, amelyek már most is komoly befektetésekkel vannak jelen Magyarországon és sok embernek adnak munkát, köztük a Tesco, a British Telecom, a BP, a GlaxoSmithKline és a Provident.

Az üzleti tanács létrejötte garancia Magyarországnak arra, hogy Nagy-Britannia kilépése az EU-ból nem jelenti akadályát a további brit befektetéseknek - tette hozzá Szijjártó Péter, aki szerda délután a londoni magyar nagykövetségen alá is írta a tanács megalapításáról szóló memorandumot több részvevő brit nagyvállalat vezetőinek jelenlétében.

szijjliddington.jpg

A külügyminiszter és a brit Királyi Tanács elnöke, David Lidington

Szijjártó Péter szerint tévút, hogy egyes európai intézmények abban gondolkodnak, hogy Nagy-Britanniának és az EU-nak a Svájccal vagy Norvégiával megkötött egyezményekhez hasonló megállapodásra kellene törekednie. A magyar álláspont szerint teljesen egyedi, vadonatúj, az eddigiekre semmilyen módon nem épülő megállapodásra van szükség, mivel Nagy-Britannia fontossága gazdasági, befektetési és kereskedelmi együttműködési szempontból nem mérhető egyetlen más olyan országéhoz sem, amely szoros kapcsolatokat ápol az EU-val.

Magyarország kifejezetten ellenzi azt a magatartást, amely egyes európai uniós intézmények részéről tapasztalható, és amelynek célja egyfajta „politikai büntetés” kilátásba helyezése Londonnal szemben a kilépés miatt. „Itt a sértődöttségnek nincs helye, Európának és benne Magyarországnak az az érdeke, hogy a lehető legszorosabb, legszabadabb gazdasági együttműködés maradjon fenn” Nagy-Britannia és az EU között - fogalmazott Szijjártó.

Hangsúlyozta: támogatást kért brit miniszterkollégáitól a Nagy-Britanniában dolgozó magyar munkavállalók érdekeinek és jogainak védelméhez. „Jó hír, hogy alapvető elutasítással nem találkoztam, ugyanakkor az is világos, hogy a személyek szabad mozgása az egyik legfontosabb motivációja volt a britek döntésének a referendumon”.

A migráció kérdésében több ponton alapvető egyetértés van a brit és a magyar kormány között, ezek közé tartozik a külső határok megvédése, és az, hogy a migrációt kiváltó okokat kell kezelni. Ha nem sikerül a migráció forrásának számító, illetve a tranzitországokkal megállapodásra jutni, akkor nem kezelhető a bevándorlási hullám.

A külügyminiszter kifejtette: ha azt nézzük, hogy mekkora a közvetlen befektetések aránya a bruttó hazai termékhez képest (GDP), ez Magyarországon a legmagasabb Közép-Európában. Ha azt nézzük, hogy mekkora az export aránya a GDP-hez képest, az majdnem száz százalék. „Amennyire tudom, a brit cégek nagyon elégedettek a magyarországi feltételekkel, és közülük több - például a British Telecom vagy a British Petroleum (BP) - beruházást tervez az országban. Magyarországnak stratégiai megállapodása van a Tescóval és a Vodafone-nal és a GlaxoSmithKline Beechammel, és ezek a cégek folyamatosan beruháznak Magyarországon” - jelentette ki.

szijj hammond.jpg

Szijjártó és Philip Hammond pénzügyminiszter

Azzal kapcsolatban, hogy London korlátozni akarja az országban élő és dolgozó külföldi uniós állampolgárok számát, Szijjártó Péter hangsúlyozta: a Nagy-Britannia uniós kilépéséről szóló tárgyalásokon Magyarország azon lesz, hogy megvédje az ott dolgozó magyarok és más uniós állampolgárok jogait.

Arra a kérdésre, hogy a miniszter szerint okolható-e Magyarország is a Brexitért, miután „épített a migrációellenes, menekültellenes populista érzelmekre"”, és nem akar részt venni a menekültek arányos elosztásában az uniós országok között, Szijjártó Péter úgy válaszolt: nem szabad összekeverni azt, ha uniós állampolgárok Nagy-Britanniában élnek és dolgoznak, és azt, ha az EU-n kívülről óriási tömegek illegálisan belépnek az unió területére. A migrációs válságról érzelmi vita folyik Európában, de így nem lehet rá megoldást találni rá. Ésszerűen csak a nemzetközi jog alapján lehet cselekedni. A nemzetközi jog pedig nem írja elő, hogy egy menekültnek joga van megválasztani az országot, amelyben élni szeretne. (MTI)


vissza

facebooktwitteremail