Már megint minket akarnak hazavinni

Szél Bernadett szerint a kormánynak külföldi munkaerő magyarországi alkalmazása helyett a Nagy-Britanniába települt magyarok hazatérésének feltételeit kellene megteremtenie.

Az LMP társelnöke, aki Londonban tett látogatást és találkozott a helyi magyar közösség képviselőivel is, az MTI-nek szombaton úgy fogalmazott: „segítek egy kicsit Varga Mihálynak, mivel megtaláltam azt a 250 ezer 'vendégmunkást', akiket ő be akar hozni Magyarországra, szerintem most Londonban vannak és magyarok, és őket kellene hazahoznunk”.

Az LMP politikusa a nemzetgazdasági miniszter minapi nyilatkozatára utalt. Varga Mihály a Heti Válasznak adott interjúban kijelentette: a hiányszakmákban átmenetileg lehetővé kell tenni, hogy az uniós tagállamokból vagy szomszédos harmadik országból oldják meg a foglalkoztatást.

szel.JPG

Szél Bernadett szerint a kivándorlás Magyarországról olyan méreteket öltött, hogy most már London tekinthető a második legnagyobb magyar városnak. Az LMP társelnöke felidézte, hogy a Retúr néven indított program során a párt ötezer ember megkérdezésével mérte fel a kivándorlás okait és a hazatérési hajlandóságot. A felmérés adatai és a londoni magyarokkal folytatott beszélgetés tanulságai teljesen egybeesnek: az emberek többsége Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi kijelentésével ellentétben „nem kalandvágyból, hanem kőkemény megélhetési okokból” vállalt munkát például Nagy-Britanniában - mondta Szél Bernadett.

Hozzátette: nagyon sok olyan emberrel találkozott, aki megpróbált hazamenni, de nem tudta a magyarországi körülmények között a vállalkozását elindítani vagy a saját megélhetését garantálni.

Az LMP vezető politikusa Londonban találkozott Amelia Womackkel, az Angol-Walesi Zöld Párt helyettes vezetőjével, akivel egyetértettek abban, hogy a zöldpártiságot erősíteni kell Európában, mivel a szélsőséges hangok megjelenése miatt kiemelten szükséges egy olyan alternatíva, amely demokratikus, jogállami keretek között kínál lehetőséget az európai fejlődésre.

Arra kérdésre, hogy mi az LMP véleménye a Hinkley Point C angliai atomerőmű-építési programról, amelyre a brit kormány a héten adott engedélyt, Szél Bernadett kijelentette: az európai zöld pártok hozzáállása általánosságban is az - és ebben teljes az egyetértés -, hogy az atomenergia „nem legitim energiaforrás”, nem a nukleáris fejlesztést tekintik a helyes iránynak, hanem az alternatív energiaforrások használatát. „Az atomenergia lejárt energiaforrás, múlt századi energiahordozó”, tette hozzá az LMP társelnöke.

Bár a munkaerőhiány láthatóan beindította a béremelkedést, azért ez még véletlenül sem egységes az országban, sőt vannak területek, ahol csökkentek a bérek a második negyedévben – derül ki a Napi.hu cikkéből. Ráadásul a területi adatok továbbra is elképesztő különbségeket mutatnak.

Az első félévben az országos nettó átlagfizetés közel 172 ezer forint volt, ami 1,7 százalékos emelkedésnek felel meg az első negyedéves szinthez képest. Győr-Moson-Sopron megyében volt a legjelentősebb a béremelkedés, ahol hét százalékkal, 181 ezer forintra nőttek a nettó átlagfizetések. Tolna megyében ötszázalékos volt az növekedés, így a félév végén több mint 154 ezer forint volt az átlagbér. A növekedés mértékét nézve a harmadik helyen Heves és Fejér megye áll 2,7 százalékos növekedéssel, így Heves 154 ezres, Fejér pedig 164 ezres átlagos nettóval zárta a félévet.

A Budapesten a legmagasabb átlagbér: 222 ezer forint volt a félév végén, ami az első negyedévhez képest 2 százalékos pluszt jelent.

Ugyanakkor Hajdú-Bihar megyében az első negyedévhez képest 1,9 százalékkal 141 ezer forintra csökkent ez az összeg. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 0,1 százalékkal csökkentek az átlagfizetés, így a félév végén alig több mint 116 ezer forint volt.

Ha az egy évvel ezelőtti adatokat vesszük figyelembe, akkor valamennyi megyében nőttek a nettó keresetek: a legalacsonyabb - 5 százalékos - növekedés Szabolcsban és Somogyban volt, a legmagasabb - tízszázalékos - emelkedést Nógrád érte el. (MTI/HVG)


vissza

facebooktwitteremail