Szénné égett a budapesti kormány csahosa kitüntetésével

Először még csak egy-két fecske volt, sokan azt is hitték, nem csinál nyarat. E sorok írásakor azonban már harminchárman közölték, hogy visszaadják az államtól kapott kitüntetésüket, mert Bayer Zsoltnak, a mocskolódás nagymesterének lovagkeresztet adni, ez azért túlmegy minden határon.

De tényleg pont ez az, ami túlmegy?

A maffiakormány egyszer már bebizonyította, hogy vagy elveszítette kapcsolatát a valósággal, vagy nem érdekli az, és vigyorogva beleköp az emberek arcába, csak mert tudja, hogy büntetlenül megteheti, és azt hiszi, ez mindig így marad majd (pedig nem). Három évvel ezelőtt, március 15-e alkalmából, az újságírásért adható Táncsics-díjjal akarták kitüntetni Szaniszló Ferencet, akinek elmeállapotáról laikusok lévén legfeljebb sejtéseink lehetnek, mondanivalói azonban rendre arra utaltak, hogy gazdájuk valahol a David Icke-Posta Imre-Révész János aranyháromszögben mozog, az üveghegyeken messze túl.

Aztán valaki észbe kapott, Szaniszló mégsem kapta meg a kitüntetést, de egy ideig még szórakoztathatta a jellegzetes lihegéssel előadott mondat- és gondolatfűzéssel az Echo TV maroknyi közönségének legsötétebb tíz százalékát Pornóapátitól Jászkaszafaszáig és Herédtől Bivalybasznádig. Ma már ott sem látható – eltűnt az ezt a fajta szórakoztatást igénylő mélymagyarság nagy bánatára, bár aki még nosztalgiára vágyik, az kikeresheti a legjobb opuszokat a Youtube-on a leadatlan Mónika-showk közül. (Ne nagyon dőljünk azért hátra, hiszen maga a tévéállomás még mindig azé az emberé, aki azt állította magáról, hogy ki tudja kapcsolni a tömegvonzást.)

Bayer-Zsolt-Magyar-Hirlap.jpg

Bayer Csita esetében azonban szó sincs arról, hogy a bűnözői hatalom meggondolná magát. Most nem tévedésről van szó, nem holmi szánandó futóbolond került fel ki tudja, melyik idióta hibájából egy olyan listára, amin nem volt semmi keresnivalója. Senki sem fog észbe kapni. Bayer Csita nem egy szánalmas zsebtévé bohóca, hanem a rendszer csúcsteljesítményű megafonja, az ötös számú párttagkönyv tulajdonosa, régi bolsevik, egy Zsdanovba oltott Berija szorozva Goebbelsszel a köbön. Az a csoda, hogy eddig nem kapott lovagkeresztet.

Az viszont érdekes, hogy miért épp a fideszállamnak ez a húzása verte ki a biztosítékot immár harmincnál több kitüntetettnél, akik közt olyanok is vannak, akik ettől a rendszertől vették át a plecsnit, pedig hát nem szabadott volna. Hogy miért nem? Nem az egykulcsos adó miatt, és nem is amiatt, hogy megpróbálják a migránshordát az országon kívül tartani, mert azt jól teszik.

Hanem azért, mert – a történelemben először – egy bűnszervezet arra vállalkozott, hogy egy az egyben átvesz egy államot, és nem elég, hogy ez sikerült neki, a nagyközönségnek még tetszik is.

Pedig őket rabolják ki, nem másokat. Ők azok, akik a szarszagú belgyógyászatokon fekszenek, ők azok, akiknek a gyerekei alatt szétverik az oktatást. Ők azok, akiknek a fél rokonsága külföldre kényszerült, mert Magyarország dicső ezeregyszáz éves történelme alatt akadt körülbelül húsz év, amikor ha nem is emberhez méltó életet, de legalább annak valamiféle összekacsintós utánzatát lehetett élni, egy mosolygós bácsivá debilizálódott tömeggyilkos hazaáruló bársonyos uralma alatt. De az a húsz év legalább kényelmes volt. Dolgozni, teljesíteni, jövőn a fejét törni, tanulni, magát képezni emberfiának nem kellett.

Ma ezek a biztonságos viszonyok sehol nincsenek, vannak viszont stadionok, kisvasút meg népünnepély, amikor a csapat hazajön 0:4-gyel, tönkreverve. És a most vasárnapin már megint a Fidesz nyerne.

Ezek után épp egy Bayer a baj?

Magyarország: megfejthetetlen a neved.

Weiss Cecília


vissza

facebooktwitteremail