A kamu útlevelet büntetik

Egy tavalyi cikkünkben foglalkoztunk a nem létező vagy útlevelet saját jogon ki soha nem bocsátó országok nevében kiadott útiokmányok kérdésével. Olvasónk, aki a téma szakértője, levélben reagált és egészítette ki az olvasottakat. Kiderült, hogy mi is tudtunk újat mondani neki:

Érdeklődéssel és – őszintén szólva – arcomon némi kaján mosollyal olvastam a Mire jó a kamu útlevél? című cikküket. A cikk alaphangvétele tetszett, de azért úgy gondolom, az esetleges olvasók megérdemelnének hitelesebb és korrektebb tájékoztatást is a témában.

Szóval… hivatalos megnevezése szerint az Önök által „hirdetett” kamu útleveleket a „szakma” és maga a kriminalisztika és ezzel a büntetőjog is mint fiktív okmány ismeri. Ebből kifolyólag már ki is található, hogy az ilyen okmányt felhasználó személyek büntetőjogilag felelősségre vonhatóak, mivel az ún. közokirat-hamisítás bűncselekményt követik el. Mondjuk nem egy 25 éves tétellel büntetendő bűncselekmény, de mégis csak bűncselekmény és priusz jár érte… ezért is nem szerencsés olyan hangot megütni a cikkben, ami arra biztatja az „átlagmagyart”, hogy nosza vegyünk mi is kamuokmányt… Amikor alaphelyzetben minden magyar állampolgár olyan útlevélhez jut, ami a világ összes országába utazásra feljogosítja, mégis sokan vannak, akik ilyen – a magyar útlevéltől sokkal drágábban beszerezhető – kamu okmányt vesznek és kísérlik meg azt felhasználni.

5163101_20130207094924.jpeg

A fiktív okmányok felhasználását az EU összes országában büntetik, súlyosabban, mint nálunk. A „kamu” okmány jellegétől függően „camouflage” , vagy „fantasy passport”, illetve „Documents of territories which are not internationally recognised” kategóriákba tartozik. Jelenleg már több mint száz ilyen „kamu” okmány kapható, hála az internet áldásos tevékenységének.

Ha kicsit visszanézünk a történelemben, akkor látható, hogy az Önök által írt 1988-as időpont előtt is ismertek voltak már a fiktív okmányok, olyannyira, hogy az 1972-es „szakirodalom” már mint ismert jogsértő cselekményt tárgyalja ezt a fajta elkövetési módszert.

Kétségtelen napjaink divatos hóbortja a mikronemzetek alakítása nagyban kedvez az újabbnál újabb fiktív okmányok megszületésének, de a világpolitika szintén kedvező táptalajt jelent az újonnan alakuló, szuverenitásukért küzdő és önmagukat már szuverén új országként kikiáltó területek „vezetőinek” (Csecsenföld, Észak- és Dél-Oszétia, Hegyi Karabah, Szomáliföld, Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság, stb.).

Mindezek mellett mégis nagyon meg kell dicsérnem a cikket. A fenti tévedésektől eltekintve sok érdekesség van benne, olyannyira, hogy a Kuvait lerohanását követő felhasználásukról még én magam sem hallottam, pedig azt hittem, elég körültekintően tanulmányoztam a témát… tehát ha esetleg folytatását tervezik, szívesen fogom azt olvasni…

Nagy Attila gazságügyi okmányszakértő

A Magyar Kroki megjegyzése: a kuvaiti esetet a Wiki angol nyelvű szócikke említi.


vissza

facebooktwitteremail