A BBC nem néz a jelentkezők fenekébe

Annak, aki a BBC-nél szeretne dolgozni, nem csak szakmai, de társadalmi elhivatottságát is igazolnia kell a káderezés során, és a következő években nem árt, ha megpróbál némi másságra szert tenni, ellenkező esetben 9 %-ra csökken annak a valószínűsége, hogy felvegyék.

A felvételin kitöltendő kérdéssorozat kiagyalói egyebek közt olyasmikre kíváncsiak, hogy a jelölt részesült-e iskolás korában ingyen étkeztetésben, és a családjában vajon ő az első, aki egyetemet végzett, vagy valamelyik felmenője szerzett már diplomát.

A puhatolózás félelmetesen emlékeztet a boldogult szocializmus idején divatban volt faggatózásra, csak éppen ott valamivel őszintébben zajlott az ilyesmi például egy egyetemi felvételinél: igazolni kellett legalább egy szülő munkás mivoltát, míg egy másfajta, korábban és rövidebb ideig létezett rendszer idején pedig azt, hogy a szülők közül senki sem zsidó, és a nagyszülők közül is legfeljebb egy minősül annak.

Ingyenes étkeztetésben általában az részesül, aki rászorul, s a BBC személyzeti osztályán alighanem úgy vélik, fontos következtetéseket lehet levonni egy jelentkező majdani szakmaiságát illetően abból, hogy fizetett-e a suliban az ebédért.

Persze nyilvánvaló, mire megy ki a játék, annál is inkább, mert a BBC-nek deklarált célja, hogy 2020-ig jelentősen növelje munkatársai körében a nők, a feketék és a valamilyen fogyatékosságtól szenvedő kollégák arányát. Érdekes, hogy a kérdőívet csak az után kell kitölteni, hogy az illetőt már felvették, és akkor sem kötelező, csak ajánlott.

A botrány akkor robbant ki, amikor a Channel 4-nél állást megpályázó Antonia Stuart felháborodott a neki feltett, társadalmi hovatartozását firtató kérdéseken. Feltehetően úgy gondolhatta: ha ő történetesen leszbikus, netán női ruhába öltözött férfi, ahhoz senkinek semmi köze. Mint ahogy ahhoz sem, evett-e ingyen az iskolában, ami magán volt vagy állami, és ki járt először egyetemre a családjából. „Ez nem érinti a jelentkezésemet vagy a munka elvégzéséhez való képességemet”, nyilatkozta az Expressnek, ahol természetesen várják a BBC ellenreakcióját. 

bbbc01.jpg

A cég ambíciózus célt tűzött ki maga elé. 2020-ra az alkalmazottak fele nőkből kell álljon, nyolc százaléka pedig valamilyen fogyatékosságban szenvedőkből. (Hogy mekkora lehet az átfedés, azt nem tudni.) Tizenöt százalék kell legyen az etnikai kisebbségek aránya (a 2011-es cenzus szerint a brit lakosság 87,1 %-a fehér,  úgyhogy ez az arány valószínűleg stimmel), 8 százaléknak pedig homoszexuálisnak, leszbikusnak, biszexnek vagy transzgendernek kell lennie. Tony Hall vezérigazgató kifejtette: „Kitűnő előrehaladást értünk eddig el a diverzitás és a társadalmi mobilitás terén – és ezt meg is ünnepeljhetjük –, de képesek vagyunk, és képeseknek is kell lennünk arra, hogy többet tegyünk.”


vissza

facebooktwitteremail