A toryk a tuti befutó

Nagy vereség vár a Munkáspártra

Évtizedek óta nem mért támogatottsági előnyt mutat ki a legújabb felmérés a kormányzó Konzervatív Párt számára.

tory-leadership-race-theresa-may-wins-the-first-round-of-voting-while-liam-fox-is-eliminated.jpg

A június 8-ára kiírt előrehozott választások közeledtével egyre valószínűbb, hogy az Alsóházban megsokszorozódik a toryk jelenlegi szerény, tizenhét fős többsége.

A mostani parlamentben tizenegy párt osztozik 649 mandátumon, egy hely jelenleg betöltetlen a törvényhozásban. A legnagyobb, 330 fős frakció a toryké, őket követi a Munkáspárt, amely 229 képviselővel van jelen. A harmadik legnagyobb erő a Skót Nacionalista Párt 54 törvényhozója. Őket követi a Liberális Demokrata Párt (9), a Demokratikus Unionista Párt (8), az IRA terrorszervezet politikai szárnyaként tevékenykedett Sinn Féin (4 képviselő, de nem vesznek részt a parlament munkájában), a walesi Plaid Cymru (3), az észak-ír katolikus Szociáldemokrata Munkáspárt (3), az észak-ír protestáns Ulsteri Unionista Párt (2), a Zöld Párt (1) és öt független képviselő, valamint a házelnök (2009 óta John Bercow, eredetileg keményvonalas konzervatív, akiről azonban egy ideje azt rebesgetik, hogy át akar állni a Munkáspárthoz).

torries.jpg

A tory frakcióról a legutóbbi választások után készült csoportkép

A ComRes közvélemény-kutató cég a Sunday Mirror megbízásából elvégzett országos felmérésében kimutatta, hogy a Konzervatív Párt támogatottsága az új választások bejelentése óta 4 százalékponttal emelkedett, és elérte az 50 százalékos lélektani szintet.

Ez az első olyan vizsgálat, amely teljes egészében az előrehozott választások kiírása utáni időszakra esik.

A ComRes hangsúlyozza, hogy 2002 áprilisa óta most először ért el brit parlamenti párt 50 százalékos támogatottságot. Abban az évben a Tony Blair akkori miniszterelnök vezette – 2010 óta ellenzékben politizáló – Munkáspárt támogatottsága járt 50 százalékon, a Konzervatív Párt pedig 1991-ben, John Major miniszterelnöksége idején volt legutóbb ilyen népszerű.

corbyn.jpg

Jeremy Corbynnal nehéz lesz a visszakapaszkodás

A Munkáspárt, amelyet jelenleg a szélsőbaloldali Jeremy Corbyn vezet, a ComRes vasárnap ismertetett felmérése szerint 25 százalékon áll, vagyis feleannyian támogatják, mint a Konzervatív Pártot. Jeremy Corbyn legfőbb programpontjai közt szerepel a brit fegyveres erők feloszlatása és ezzel Anglia kiszolgáltatása a világ kényének-kedvének.

Ha a jósolt megoszlás érvényesül a június 8-ai parlamenti választásokon, a nem arányos, csak egyéni jelölteket ismerő brit választási rendszer alapján a Konzervatív Párt létszámfölénye az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest meghaladná a kétszázat a jelenlegi 17 helyett, és a tory frakció is nagyobb létszámú lenne, mint a Munkáspárté volt az 1997-es földcsuszamlásszerű választási győzelem után.

A húsz évvel ezelőtti, 1997-es választásokon a Tony Blair vezette Munkáspártra 43,2 százaléknyian szavaztak, és a Labour 418 fős – addigi történetében példátlan – alsóházi frakcióval alakíthatott kormányt. A Labour-frakció 179 fős – szintén példátlan – létszámfölényben volt az összes többi párt alsóházi frakciójához képest.

A ComRes-felmérés szerint a két legnagyobb párt vezetőjének megítélése között is hatalmas a különbség. A megkérdezettek 62 százaléka mondta azt, hogy Theresa May a legalkalmasabb jelölt a miniszterelnöki tisztségre, Jeremy Corbynról csak 25 százalék vélekedett így. A Munkáspárt szavazóinak 45 százaléka is azon a véleményen van, hogy a Labour nem tud választást nyerni Corbyn vezetésével. (MK/MTI)

II. Erzsébet 91 éves

Őfelsége családi körben ünnepelt

Windsori rezidenciáján, szűk családi körben ünnepelte 91. születésnapját az uralkodó.

0ueen.jpg

II. Erzsébet királynő, aki 65 éve ül az Egyesült Királyság trónján, 1926. április 21-én született. Évszázados hagyomány azonban, hogy a mindenkori brit uralkodó „hivatalos” születésnapját júniusban ünneplik, abban a reményben, hogy akkor talán a brit időjárás is lehetővé teszi a nagyszabású szabadtéri rendezvényeket.

Ez az idén is így lesz: a színpompás katonai parádét ezúttal június 10-én tartják – éppen két nappal a kormányfő által e héten váratlanul bejelentett előrehozott parlamenti választások után.

liz2christ.jpg

A Buckingham-palota az ünnep alkalmából nyilvánosságra hozott egy fotót, amely keresztelőjének napján, 1926. május 1-jén készült a néhány napos Erzsébet hercegnőről és szüleiről

Uralkodásának kezdete, vagyis 1952 óta tizenhetedszer tartanak választásokat Nagy-Britanniában, de ez csak az egyik rekord, amelyet II. Erzsébet magáénak tudhat.

A királynő, aki édesapja, VI. György halálának pillanata óta az Egyesült Királyság uralkodója, péntekig 23 816 napot töltött a brit trónon, az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját azonban már másfél éve, 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.

91_01.jpg

II. Erzsébet a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő ezen a trónon.

Első miniszterelnöke az eddigi tizenhárom közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. Amikor 1952. február 6-án trónra lépett, a Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek – Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman –, akik közvetlenül részesei voltak a II. világháborúnak.

Az utóbbi húsz év négy brit miniszterelnöke közül három – Tony Blair, David Cameron és a jelenlegi kormányfő, Theresa May – már II. Erzsébet királynő uralkodásának kezdete után született, és a Blairt követő Gordon Brown sem volt még egyéves, amikor Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen, édesapja halálának pillanatában a trónra emelte.

BBs096E.jpg

Uralkodása alatt felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és először látogattak űrhajósok a Holdra.

Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását egy évvel trónra lépése után, 1953-ban élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók – legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, ahol akkoriban már volt televíziós készülék.

A 91. születésnapot természetesen nem kísérte olyan világraszóló ünneplés, mint a tavalyi 90-iket.

afp_nq513.jpg

A jeles évfordulót a Hyde Parkban felsorakozott tüzéregység díszsortüze jelezte, de a királynő a napot a London nyugati határában fekvő Windsor ősi kastélyában töltötte, családja körében.

A következő jelentős ünnepi alkalom II. Erzsébet és 96. évében járó férje, Fülöp edinburghi herceg 70. házassági évfordulója lesz novemberben, és az udvar már készül a királynő 2022-ben esedékes platinajubileumára, vagyis trónra lépésének 70. évfordulójára. (MTI)

Angol műholdak figyelik a világ működő vulkánjait

A Föld összes tűzhányójáról gyűjt adatot két Sentinel brit projekt keretében

Az összes tűzhányóról gyűjt majd adatot két Sentinel-műhold egy brit vezetésű kutatócsoport új projektje alapján.

ssentinel01.jpg

Két műhold rutinszerűen térképezi fel a Föld felszínét, hogy a készülő kitörésekre utaló jeleket felismerje. Figyelemmel kísérik a vulkánok talajának alakváltozásait, hogy a tudósok idejében kiadhassák a riasztást, ha egy tűzhányó „nyugtalankodni kezd”.

A Föld mintegy 1500 tűzhányójáról vélik úgy, hogy működésbe jöhet, ám csak néhány tucatot tartanak komoly megfigyelés alatt.

sentinel02.jpg

Az egyik Sentinel, háttérben a Földdel

Mielőtt egy vulkán kitörne, a Föld mélyéből magma, vagyis forró, olvadt kőzet kezd feltörni, ami megemeli a talajt. Ez általában kis talajváltozással kezdődik a tűzhányó oldalán vagy a kráter térségében. Szabad szemmel alig látható, ám az űrből észre lehet venni.

A változást rendszeresen rögzítő műholdak adatait automatikusan feldolgozzák és riasztják a tudósokat. A „vörös fény” nem jelent feltétlenül kitörést, de ha a helyzet romlik, nem éri váratlanul a vulkánok közelében fekvő településeket.

sentinel b.jpg

Kitört vulkán az űrből. Ezerötszáz tűzhányó léphet működésbe

„Sok emberi életet menthet meg, ha időben adjuk ki a riasztást, a legkevésbé megfigyelt vulkánok esetében lehet a legnagyobb hatása ennek”, vélte Andy Hooper, a Leedsi Egyetem geofizikusa, a Földrengések, Vulkánok és Lemezmozgások Kutatóközpontjának (COMET) munkatársa.

A COMET Izlandon próbálta ki az új vulkánmegfigyelő rendszert, most Európa-szerte és Ázsia egyes részein működteti a prototípust. Ezután kiterjesztik Afrikára, Közép- és Dél-Amerikára, mert ezekben a régiókban található néhány óriási, alig megfigyelt tűzhányó.

volcan.jpg

„Sok emberi életet menthet meg, ha időben adjuk ki a riasztást”

„Ecuadorban például durván 80 vulkán van, négy bármikor kitörhet, ám ezeket igen kis létszámú csapat tartja megfigyelés alatt. Hálásak lesznek a segítségért”, mondta a BBC-nek Juliet Biggs, a COMET és a Bristoli Egyetem munkatársa.

2017 végére a Föld 1500 vulkánjának mindegyikéről szeretnének műholdas adatokat gyűjteni és feldolgozni. (MTI)

 

Angol nyelvoktatást,

korrepetálást, érettségire és nyelvvizsgákra felkészítést, üzleti, jogi, pénzügyi, és katonai (stanag) angol oktatást vállal nemzetközi diplomás, 30 éves gyakorlattal, számlaképes nyelvtanár XI. ker. Fehérvári úton. Óradíj 2500 Ft/45 perc. 

Dr. Tucker Tamás,

tel.: 06-70-90-70-190

Újra lesz Bananarama

Első közös turnéjuk jön

Ismét összeáll a nyolcvanas évek lánybandája, a Bananarama, és késő ősztől először koncerteznek az eredeti felállásban Nagy-Britanniában.

ban.jpg

A Bananarama együttest Sara Dallin, Siobhan Fahey és Keren Woodward alakította 1979-ben. Nevüket a Roxy Music Pyjamarama című 1973-as dala és a The Banana Splits című gyerekeknek szóló tévéműsor ihlette. Olyan sikerszámaik voltak, mint a Venus, a Shy Boy és a Love In The First Degree. Több mint 40 millió példányban keltek el a lemezeik. A kilencvenes évek vége óta néhányszor már dolgoztak együtt, de közösen még sohasem koncerteztek korábban.

A banda 1988-ban bomlott fel, amikor Fahey, akinek nem tetszett az együttes új irányvonala, kivált belőle, férjhez ment az Eurythmics sztárjához, Dave Stewarthoz és Los Angelesbe költözött. 1988 és 1996 között az általa alapított Shakespears Sister formációban énekelt tovább.

Bár annak idején keserű volt a szakítás, a közelmúltban összejött tagok most nagy barátságban jelentették be a 15 koncertből álló angliai turnét. „Először lépünk fel együtt élőben, kivéve egyetlen esetet, még 18 éves korunkból”, mesélte Woodward a BBC Radio 2 reggeli adásában.

Az együttes honlapja a hétfő reggeli bejelentés után összeomlott a sok érdeklődő miatt.

A brit turné Glasgowból indul november 12-én. A jegyeket a rajongói klub tagjai számára kezdik árulni, szerdától azonban már a nagyközönség számára is biztosítják a jegyvásárlást.

Woodward szerint a turné csak az első lépés a banda új életében, mivel további terveik között szerepel egy új kislemez kiadása is. (MTI)

Tibor Fischer nem látja Orbánban a zsarnokot

Brit és német lapvélemények a magyar miniszterelnökről

Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök nyugati megítéléséről közölt írást a Guardian online kiadásában Tibor Fischer Nagy-Britanniában élő magyar származású író és publicista. Németországban a Süddeutsche Zeitung foglalkozott Magyarországgal.

foto 2 Orban.jpg

Tibor Fischer a baloldali napilap online kiadsának véleményrovatában megjelent  Én nem veszem észre Orbán Viktorban a zsarnokot című cikkében azt írja: az, hogy a nyugati média a magyar kormányfőt a demokrácia ellenségének és antiszemitának állítja be, nem csupán rejtélyes, de „gusztustalan is”.

Fischer szerint az Orbán elleni leggusztustalanabb vád az antiszemitizmus vádja, amely azzal kapcsolatban éri a magyar kormányfőt, hogy Soros György, a Közép-európai Egyetem (CEU) alapítója zsidó. A szerző szerint Orbán Viktor honosította meg a holokauszt iskolai oktatását, ő fogadtatta el a holokauszt tagadását szankcionáló törvényt, és az ő kormánya finanszírozta a Saul fia című, Auschwitzról szóló Oscar-díjas filmet.

Tibor-Fischer.jpg

Tibor Fisher. Elkelne egy jó optikus

Fischer szerint van néhány tény, amelyet a jelek szerint „Bécstől nyugatra sokan képtelenek megérteni”. Magyarország demokrácia, ahol sokkal több politikai párt működik, mint például az Egyesült Államokban, amely „csak egyetlen pártnyira van attól, hogy egypárti állam legyen”. A magyarországi választások szabadok és igazságosak, van parlament, amely törvényeket fogad el, és bár a törvényalkotás minősége - mint minden demokráciában – erősen változékony lehet, ha a polgároknak nem tetszik egy törvény, tüntethetnek ellene, ahogy teszik is.

A cikk szerint Orbán jelentős indulatokat kavart az illiberális demokráciáról szóló retorikájával. A szerző azonban közölte: ő ebben a szóösszetételben a demokrácia szót kívánná hangsúlyozni, mivel ez rendszerint elkerüli a „habzó kritikák” megfogalmazóinak figyelmét.

Tibor Fischer szerint különösen rejtélyesek azok a bírálatok, amelyek szerint Magyarországon már nincs sokszínű média. Fischer szerint hosszú a listája azoknak a tévé- és rádióállomásoknak, nyomtatott és internetes kiadványoknak, amelyek nem csupán hajlamosak Orbán bírálatára, hanem kizárólagosan a kormányfő gyalázásának szentelik tevékenységüket.

Orban-is-a-cruel-tyran-poster-reads-800x450.jpg

Vannak, akik számára egyértelmű az, ami nyilvánvaló

A német liberális Süddeutsche Zeitung online kiadásában a March for Science (Felvonulás a tudományért) elnevezésű, szombaton rendezendő nemzetközi demonstrációval kapcsolatban vendégkommentárt közölt a Max-Planck-Társaság elnökétől, Martin Stratmanntól, aki A kutatóknak szabadság kell című írásában kiemelte: a tudománynak kényelmetlennek kell lennie a hatalom számára, és nem szabad engedni, hogy a politika eszközként használja, de a kutatók sok országban mégis „egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, még az Európai Unióban is”. 

A tudományos intézmény vezetője kommentárjában kifejtette, hogy a tudomány szabadságát főként olyan kutatók esetében sértik meg, akik megkérdőjelezik az állam tekintélyét. Hozzátette, hogy „nagy aggodalommal” szemlélik ezeket a fejleményeket, amelyek a többi között Egyiptomban, Törökországban, Kínában mennek végbe, és Magyarországon, amely „mégiscsak az Európa Unió tagja”, de az „autokrata törekvések összeütköznek a tudomány igényével, hogy nemzetközi és nyitott legyen”. (MTI)

Nagyot kaszálhatnak a konzervatívok

Az ellenzék felkészületlen

Mindenkit váratlanul ért az előrehozott választásokról szóló bejelentés, felkészületlen a legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt és a liberális demokraták is. A Konzervatív Párt jelenlegi alsóházi többsége a 17 főről akár 114-re bővülhet. A font máris erősödött.

99525-004-6C97BCF1.jpg

Theresa May miniszterelnök teljesen váratlanul jelentette be a június 8-ára tervezett választásokat. Az indítványt a parlamentnek kétharmados többséggel jóvá kell hagynia, és ez nagy valószínűséggel meg is történik, mivel a kezdeményezést a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt is támogatja.

A legnagyobb közvélemény-kutató cég, a YouGov a Times megbízásából elvégzett felméréssorozatában kimutatta: a választók 43 százaléka voksolna a konzervatívokra, 24 százalékuk a Munkáspártra, 11 százalékuk pedig a Liberális Demokratákra.

A YouGov politikai és társadalmi közvélemény-kutatásokért felelős igazgatója, Anthony Wells a Timesnak azt mondta: ha júniusban ez a megoszlás érvényesül, a Konzervatív Párt 382 fős alsóházi frakcióval alakíthatna új kormányt. Wells számításai szerint ez azt jelentené, hogy a konzervatívok alsóházi létszámfölénye a jelenlegi 17 főről 114-re bővülne az összes többi frakció együttes létszámával szemben a 650 tagú londoni alsóházban.

A nem arányos brit választási rendszer csak egyéni jelölteket ismer, és minden választókerületben az a jelölt győz, aki a legtöbb egyéni voksot kapja, akkor is, ha a többi indulóra együtt többen szavaztak. Ez a rendszer földcsuszamlásszerű győzelemhez és hatalmas alsóházi többséghez segítheti hozzá a győztes pártot abban az esetben is, ha e párt országos összesítésben nem szerezte meg a leadott voksok abszolút többségét.

 

dd-composite-pie.jpg

A toryk megsokszorozhatják az alsóházi fölényüket

Az 1997-es választásokon a Tony Blair vezette Munkáspártra 43,2 százaléknyian szavaztak, és a Labour 179 fős – addigi történetében példátlan – alsóházi többséggel alakíthatott kormányt.

A döntés a teljes politikai társadalma váratlanul érte, miután most nagyon gyorsan mindenkinek elő kell állnia egy programmal, amely egyelőre nincs a Munkáspártnak, de a kormányzó konzervatív pártnak sem. A kormányzó párt azonban mindenképp arra számít, hogy sorai megerősödésével legitimitása is megfrissül, s így nem csak a Brexitről, hanem a skót szeparatisa törekvésekkel szemben is képes lesz erőpozícióból tárgyalni.

Reagált az új fejleményekre a gazdaság is, nem egyöntetűen. A font sterling May bejelentése után 0,8 %-kal erősödött, hathavi csúcsot érve el, az FTSE100 tőzsdeindex azonban a Brexit-szavazás óta nem mélyrepült ekkorát, mint most – a száz legnagyobb brit cég részvényeinek tulajdonosai 46 milliárd fontot veszítettek. (MK/MTI/Telegraph)

rakoczar-castro-cover160117.jpg

Ahol a saría az úr

No-go városok Nagy-Britanniában

sharia-law-1.jpg

A no-go zónáknak még a létét is hatalmas vita övezi – vannak, akiknek muszáj tagadniuk őket, mivel ez világnézeti parancs náluk. A fő kérdés persze már rég nem az, hogy vannak-e no-go zónák, hanem az, hogy hol kerültek az őslakos britek kisebbségbe a saját hazájukban. Hol vannak a no-go városok. Az eddigi legteljesebb magyar nyelvű beszámoló az iszlám angliai helyzetéről. Erre van tovább! 

Kövess minket a Facebookon

Ne csak lájkoljátok, osszátok is! A portál sikere rajtatok is múlik.

faux-vintage-facebook-ad.jpg

 

     

 

A toryk a tuti befutó

Nagy vereség vár a Munkáspártra

Évtizedek óta nem mért támogatottsági előnyt mutat ki a legújabb felmérés a kormányzó Konzervatív Párt számára.

tory-leadership-race-theresa-may-wins-the-first-round-of-voting-while-liam-fox-is-eliminated.jpg

A június 8-ára kiírt előrehozott választások közeledtével egyre valószínűbb, hogy az Alsóházban megsokszorozódik a toryk jelenlegi szerény, tizenhét fős többsége.

A mostani parlamentben tizenegy párt osztozik 649 mandátumon, egy hely jelenleg betöltetlen a törvényhozásban. A legnagyobb, 330 fős frakció a toryké, őket követi a Munkáspárt, amely 229 képviselővel van jelen. A harmadik legnagyobb erő a Skót Nacionalista Párt 54 törvényhozója. Őket követi a Liberális Demokrata Párt (9), a Demokratikus Unionista Párt (8), az IRA terrorszervezet politikai szárnyaként tevékenykedett Sinn Féin (4 képviselő, de nem vesznek részt a parlament munkájában), a walesi Plaid Cymru (3), az észak-ír katolikus Szociáldemokrata Munkáspárt (3), az észak-ír protestáns Ulsteri Unionista Párt (2), a Zöld Párt (1) és öt független képviselő, valamint a házelnök (2009 óta John Bercow, eredetileg keményvonalas konzervatív, akiről azonban egy ideje azt rebesgetik, hogy át akar állni a Munkáspárthoz).

torries.jpg

A tory frakcióról a legutóbbi választások után készült csoportkép

A ComRes közvélemény-kutató cég a Sunday Mirror megbízásából elvégzett országos felmérésében kimutatta, hogy a Konzervatív Párt támogatottsága az új választások bejelentése óta 4 százalékponttal emelkedett, és elérte az 50 százalékos lélektani szintet.

Ez az első olyan vizsgálat, amely teljes egészében az előrehozott választások kiírása utáni időszakra esik.

A ComRes hangsúlyozza, hogy 2002 áprilisa óta most először ért el brit parlamenti párt 50 százalékos támogatottságot. Abban az évben a Tony Blair akkori miniszterelnök vezette – 2010 óta ellenzékben politizáló – Munkáspárt támogatottsága járt 50 százalékon, a Konzervatív Párt pedig 1991-ben, John Major miniszterelnöksége idején volt legutóbb ilyen népszerű.

corbyn.jpg

Jeremy Corbynnal nehéz lesz a visszakapaszkodás

A Munkáspárt, amelyet jelenleg a szélsőbaloldali Jeremy Corbyn vezet, a ComRes vasárnap ismertetett felmérése szerint 25 százalékon áll, vagyis feleannyian támogatják, mint a Konzervatív Pártot. Jeremy Corbyn legfőbb programpontjai közt szerepel a brit fegyveres erők feloszlatása és ezzel Anglia kiszolgáltatása a világ kényének-kedvének.

Ha a jósolt megoszlás érvényesül a június 8-ai parlamenti választásokon, a nem arányos, csak egyéni jelölteket ismerő brit választási rendszer alapján a Konzervatív Párt létszámfölénye az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest meghaladná a kétszázat a jelenlegi 17 helyett, és a tory frakció is nagyobb létszámú lenne, mint a Munkáspárté volt az 1997-es földcsuszamlásszerű választási győzelem után.

A húsz évvel ezelőtti, 1997-es választásokon a Tony Blair vezette Munkáspártra 43,2 százaléknyian szavaztak, és a Labour 418 fős – addigi történetében példátlan – alsóházi frakcióval alakíthatott kormányt. A Labour-frakció 179 fős – szintén példátlan – létszámfölényben volt az összes többi párt alsóházi frakciójához képest.

A ComRes-felmérés szerint a két legnagyobb párt vezetőjének megítélése között is hatalmas a különbség. A megkérdezettek 62 százaléka mondta azt, hogy Theresa May a legalkalmasabb jelölt a miniszterelnöki tisztségre, Jeremy Corbynról csak 25 százalék vélekedett így. A Munkáspárt szavazóinak 45 százaléka is azon a véleményen van, hogy a Labour nem tud választást nyerni Corbyn vezetésével. (MK/MTI)

II. Erzsébet 91 éves

Őfelsége családi körben ünnepelt

Windsori rezidenciáján, szűk családi körben ünnepelte 91. születésnapját az uralkodó.

0ueen.jpg

II. Erzsébet királynő, aki 65 éve ül az Egyesült Királyság trónján, 1926. április 21-én született. Évszázados hagyomány azonban, hogy a mindenkori brit uralkodó „hivatalos” születésnapját júniusban ünneplik, abban a reményben, hogy akkor talán a brit időjárás is lehetővé teszi a nagyszabású szabadtéri rendezvényeket.

Ez az idén is így lesz: a színpompás katonai parádét ezúttal június 10-én tartják – éppen két nappal a kormányfő által e héten váratlanul bejelentett előrehozott parlamenti választások után.

liz2christ.jpg

A Buckingham-palota az ünnep alkalmából nyilvánosságra hozott egy fotót, amely keresztelőjének napján, 1926. május 1-jén készült a néhány napos Erzsébet hercegnőről és szüleiről

Uralkodásának kezdete, vagyis 1952 óta tizenhetedszer tartanak választásokat Nagy-Britanniában, de ez csak az egyik rekord, amelyet II. Erzsébet magáénak tudhat.

A királynő, aki édesapja, VI. György halálának pillanata óta az Egyesült Királyság uralkodója, péntekig 23 816 napot töltött a brit trónon, az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját azonban már másfél éve, 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.

91_01.jpg

II. Erzsébet a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő ezen a trónon.

Első miniszterelnöke az eddigi tizenhárom közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. Amikor 1952. február 6-án trónra lépett, a Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek – Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman –, akik közvetlenül részesei voltak a II. világháborúnak.

Az utóbbi húsz év négy brit miniszterelnöke közül három – Tony Blair, David Cameron és a jelenlegi kormányfő, Theresa May – már II. Erzsébet királynő uralkodásának kezdete után született, és a Blairt követő Gordon Brown sem volt még egyéves, amikor Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen, édesapja halálának pillanatában a trónra emelte.

BBs096E.jpg

Uralkodása alatt felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és először látogattak űrhajósok a Holdra.

Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását egy évvel trónra lépése után, 1953-ban élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók – legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, ahol akkoriban már volt televíziós készülék.

A 91. születésnapot természetesen nem kísérte olyan világraszóló ünneplés, mint a tavalyi 90-iket.

afp_nq513.jpg

A jeles évfordulót a Hyde Parkban felsorakozott tüzéregység díszsortüze jelezte, de a királynő a napot a London nyugati határában fekvő Windsor ősi kastélyában töltötte, családja körében.

A következő jelentős ünnepi alkalom II. Erzsébet és 96. évében járó férje, Fülöp edinburghi herceg 70. házassági évfordulója lesz novemberben, és az udvar már készül a királynő 2022-ben esedékes platinajubileumára, vagyis trónra lépésének 70. évfordulójára. (MTI)

Angol műholdak figyelik a világ működő vulkánjait

A Föld összes tűzhányójáról gyűjt adatot két Sentinel brit projekt keretében

Az összes tűzhányóról gyűjt majd adatot két Sentinel-műhold egy brit vezetésű kutatócsoport új projektje alapján.

ssentinel01.jpg

Két műhold rutinszerűen térképezi fel a Föld felszínét, hogy a készülő kitörésekre utaló jeleket felismerje. Figyelemmel kísérik a vulkánok talajának alakváltozásait, hogy a tudósok idejében kiadhassák a riasztást, ha egy tűzhányó „nyugtalankodni kezd”.

A Föld mintegy 1500 tűzhányójáról vélik úgy, hogy működésbe jöhet, ám csak néhány tucatot tartanak komoly megfigyelés alatt.

sentinel02.jpg

Az egyik Sentinel, háttérben a Földdel

Mielőtt egy vulkán kitörne, a Föld mélyéből magma, vagyis forró, olvadt kőzet kezd feltörni, ami megemeli a talajt. Ez általában kis talajváltozással kezdődik a tűzhányó oldalán vagy a kráter térségében. Szabad szemmel alig látható, ám az űrből észre lehet venni.

A változást rendszeresen rögzítő műholdak adatait automatikusan feldolgozzák és riasztják a tudósokat. A „vörös fény” nem jelent feltétlenül kitörést, de ha a helyzet romlik, nem éri váratlanul a vulkánok közelében fekvő településeket.

sentinel b.jpg

Kitört vulkán az űrből. Ezerötszáz tűzhányó léphet működésbe

„Sok emberi életet menthet meg, ha időben adjuk ki a riasztást, a legkevésbé megfigyelt vulkánok esetében lehet a legnagyobb hatása ennek”, vélte Andy Hooper, a Leedsi Egyetem geofizikusa, a Földrengések, Vulkánok és Lemezmozgások Kutatóközpontjának (COMET) munkatársa.

A COMET Izlandon próbálta ki az új vulkánmegfigyelő rendszert, most Európa-szerte és Ázsia egyes részein működteti a prototípust. Ezután kiterjesztik Afrikára, Közép- és Dél-Amerikára, mert ezekben a régiókban található néhány óriási, alig megfigyelt tűzhányó.

volcan.jpg

„Sok emberi életet menthet meg, ha időben adjuk ki a riasztást”

„Ecuadorban például durván 80 vulkán van, négy bármikor kitörhet, ám ezeket igen kis létszámú csapat tartja megfigyelés alatt. Hálásak lesznek a segítségért”, mondta a BBC-nek Juliet Biggs, a COMET és a Bristoli Egyetem munkatársa.

2017 végére a Föld 1500 vulkánjának mindegyikéről szeretnének műholdas adatokat gyűjteni és feldolgozni. (MTI)

 

Angol nyelvoktatást,

korrepetálást, érettségire és nyelvvizsgákra felkészítést, üzleti, jogi, pénzügyi, és katonai (stanag) angol oktatást vállal nemzetközi diplomás, 30 éves gyakorlattal, számlaképes nyelvtanár XI. ker. Fehérvári úton. Óradíj 2500 Ft/45 perc. 

Dr. Tucker Tamás,

tel.: 06-70-90-70-190

Újra lesz Bananarama

Első közös turnéjuk jön

Ismét összeáll a nyolcvanas évek lánybandája, a Bananarama, és késő ősztől először koncerteznek az eredeti felállásban Nagy-Britanniában.

ban.jpg

A Bananarama együttest Sara Dallin, Siobhan Fahey és Keren Woodward alakította 1979-ben. Nevüket a Roxy Music Pyjamarama című 1973-as dala és a The Banana Splits című gyerekeknek szóló tévéműsor ihlette. Olyan sikerszámaik voltak, mint a Venus, a Shy Boy és a Love In The First Degree. Több mint 40 millió példányban keltek el a lemezeik. A kilencvenes évek vége óta néhányszor már dolgoztak együtt, de közösen még sohasem koncerteztek korábban.

A banda 1988-ban bomlott fel, amikor Fahey, akinek nem tetszett az együttes új irányvonala, kivált belőle, férjhez ment az Eurythmics sztárjához, Dave Stewarthoz és Los Angelesbe költözött. 1988 és 1996 között az általa alapított Shakespears Sister formációban énekelt tovább.

Bár annak idején keserű volt a szakítás, a közelmúltban összejött tagok most nagy barátságban jelentették be a 15 koncertből álló angliai turnét. „Először lépünk fel együtt élőben, kivéve egyetlen esetet, még 18 éves korunkból”, mesélte Woodward a BBC Radio 2 reggeli adásában.

Az együttes honlapja a hétfő reggeli bejelentés után összeomlott a sok érdeklődő miatt.

A brit turné Glasgowból indul november 12-én. A jegyeket a rajongói klub tagjai számára kezdik árulni, szerdától azonban már a nagyközönség számára is biztosítják a jegyvásárlást.

Woodward szerint a turné csak az első lépés a banda új életében, mivel további terveik között szerepel egy új kislemez kiadása is. (MTI)

Tibor Fischer nem látja Orbánban a zsarnokot

Brit és német lapvélemények a magyar miniszterelnökről

Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök nyugati megítéléséről közölt írást a Guardian online kiadásában Tibor Fischer Nagy-Britanniában élő magyar származású író és publicista. Németországban a Süddeutsche Zeitung foglalkozott Magyarországgal.

foto 2 Orban.jpg

Tibor Fischer a baloldali napilap online kiadsának véleményrovatában megjelent  Én nem veszem észre Orbán Viktorban a zsarnokot című cikkében azt írja: az, hogy a nyugati média a magyar kormányfőt a demokrácia ellenségének és antiszemitának állítja be, nem csupán rejtélyes, de „gusztustalan is”.

Fischer szerint az Orbán elleni leggusztustalanabb vád az antiszemitizmus vádja, amely azzal kapcsolatban éri a magyar kormányfőt, hogy Soros György, a Közép-európai Egyetem (CEU) alapítója zsidó. A szerző szerint Orbán Viktor honosította meg a holokauszt iskolai oktatását, ő fogadtatta el a holokauszt tagadását szankcionáló törvényt, és az ő kormánya finanszírozta a Saul fia című, Auschwitzról szóló Oscar-díjas filmet.

Tibor-Fischer.jpg

Tibor Fisher. Elkelne egy jó optikus

Fischer szerint van néhány tény, amelyet a jelek szerint „Bécstől nyugatra sokan képtelenek megérteni”. Magyarország demokrácia, ahol sokkal több politikai párt működik, mint például az Egyesült Államokban, amely „csak egyetlen pártnyira van attól, hogy egypárti állam legyen”. A magyarországi választások szabadok és igazságosak, van parlament, amely törvényeket fogad el, és bár a törvényalkotás minősége - mint minden demokráciában – erősen változékony lehet, ha a polgároknak nem tetszik egy törvény, tüntethetnek ellene, ahogy teszik is.

A cikk szerint Orbán jelentős indulatokat kavart az illiberális demokráciáról szóló retorikájával. A szerző azonban közölte: ő ebben a szóösszetételben a demokrácia szót kívánná hangsúlyozni, mivel ez rendszerint elkerüli a „habzó kritikák” megfogalmazóinak figyelmét.

Tibor Fischer szerint különösen rejtélyesek azok a bírálatok, amelyek szerint Magyarországon már nincs sokszínű média. Fischer szerint hosszú a listája azoknak a tévé- és rádióállomásoknak, nyomtatott és internetes kiadványoknak, amelyek nem csupán hajlamosak Orbán bírálatára, hanem kizárólagosan a kormányfő gyalázásának szentelik tevékenységüket.

Orban-is-a-cruel-tyran-poster-reads-800x450.jpg

Vannak, akik számára egyértelmű az, ami nyilvánvaló

A német liberális Süddeutsche Zeitung online kiadásában a March for Science (Felvonulás a tudományért) elnevezésű, szombaton rendezendő nemzetközi demonstrációval kapcsolatban vendégkommentárt közölt a Max-Planck-Társaság elnökétől, Martin Stratmanntól, aki A kutatóknak szabadság kell című írásában kiemelte: a tudománynak kényelmetlennek kell lennie a hatalom számára, és nem szabad engedni, hogy a politika eszközként használja, de a kutatók sok országban mégis „egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, még az Európai Unióban is”. 

A tudományos intézmény vezetője kommentárjában kifejtette, hogy a tudomány szabadságát főként olyan kutatók esetében sértik meg, akik megkérdőjelezik az állam tekintélyét. Hozzátette, hogy „nagy aggodalommal” szemlélik ezeket a fejleményeket, amelyek a többi között Egyiptomban, Törökországban, Kínában mennek végbe, és Magyarországon, amely „mégiscsak az Európa Unió tagja”, de az „autokrata törekvések összeütköznek a tudomány igényével, hogy nemzetközi és nyitott legyen”. (MTI)

Nagyot kaszálhatnak a konzervatívok

Az ellenzék felkészületlen

Mindenkit váratlanul ért az előrehozott választásokról szóló bejelentés, felkészületlen a legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt és a liberális demokraták is. A Konzervatív Párt jelenlegi alsóházi többsége a 17 főről akár 114-re bővülhet. A font máris erősödött.

99525-004-6C97BCF1.jpg

Theresa May miniszterelnök teljesen váratlanul jelentette be a június 8-ára tervezett választásokat. Az indítványt a parlamentnek kétharmados többséggel jóvá kell hagynia, és ez nagy valószínűséggel meg is történik, mivel a kezdeményezést a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt is támogatja.

A legnagyobb közvélemény-kutató cég, a YouGov a Times megbízásából elvégzett felméréssorozatában kimutatta: a választók 43 százaléka voksolna a konzervatívokra, 24 százalékuk a Munkáspártra, 11 százalékuk pedig a Liberális Demokratákra.

A YouGov politikai és társadalmi közvélemény-kutatásokért felelős igazgatója, Anthony Wells a Timesnak azt mondta: ha júniusban ez a megoszlás érvényesül, a Konzervatív Párt 382 fős alsóházi frakcióval alakíthatna új kormányt. Wells számításai szerint ez azt jelentené, hogy a konzervatívok alsóházi létszámfölénye a jelenlegi 17 főről 114-re bővülne az összes többi frakció együttes létszámával szemben a 650 tagú londoni alsóházban.

A nem arányos brit választási rendszer csak egyéni jelölteket ismer, és minden választókerületben az a jelölt győz, aki a legtöbb egyéni voksot kapja, akkor is, ha a többi indulóra együtt többen szavaztak. Ez a rendszer földcsuszamlásszerű győzelemhez és hatalmas alsóházi többséghez segítheti hozzá a győztes pártot abban az esetben is, ha e párt országos összesítésben nem szerezte meg a leadott voksok abszolút többségét.

 

dd-composite-pie.jpg

A toryk megsokszorozhatják az alsóházi fölényüket

Az 1997-es választásokon a Tony Blair vezette Munkáspártra 43,2 százaléknyian szavaztak, és a Labour 179 fős – addigi történetében példátlan – alsóházi többséggel alakíthatott kormányt.

A döntés a teljes politikai társadalma váratlanul érte, miután most nagyon gyorsan mindenkinek elő kell állnia egy programmal, amely egyelőre nincs a Munkáspártnak, de a kormányzó konzervatív pártnak sem. A kormányzó párt azonban mindenképp arra számít, hogy sorai megerősödésével legitimitása is megfrissül, s így nem csak a Brexitről, hanem a skót szeparatisa törekvésekkel szemben is képes lesz erőpozícióból tárgyalni.

Reagált az új fejleményekre a gazdaság is, nem egyöntetűen. A font sterling May bejelentése után 0,8 %-kal erősödött, hathavi csúcsot érve el, az FTSE100 tőzsdeindex azonban a Brexit-szavazás óta nem mélyrepült ekkorát, mint most – a száz legnagyobb brit cég részvényeinek tulajdonosai 46 milliárd fontot veszítettek. (MK/MTI/Telegraph)

rakoczar-castro-cover160117.jpg

Ahol a saría az úr

No-go városok Nagy-Britanniában

sharia-law-1.jpg

A no-go zónáknak még a létét is hatalmas vita övezi – vannak, akiknek muszáj tagadniuk őket, mivel ez világnézeti parancs náluk. A fő kérdés persze már rég nem az, hogy vannak-e no-go zónák, hanem az, hogy hol kerültek az őslakos britek kisebbségbe a saját hazájukban. Hol vannak a no-go városok. Az eddigi legteljesebb magyar nyelvű beszámoló az iszlám angliai helyzetéről. Erre van tovább! 

Kövess minket a Facebookon

Ne csak lájkoljátok, osszátok is! A portál sikere rajtatok is múlik.

faux-vintage-facebook-ad.jpg

 

     

facebooktwitteremail