Trump: a UK remekül teljesít majd a Brexit után

Merkel katasztrofális hibát követett el az illegális migránsok beengedésével

Donald Trump szerint Angela Merkel német kancellár katasztrofális hibát követett el az illegális migránsok befogadásával.

trumptimes-1.jpg

A pénteken hivatalba lépő politikus a Timesnak adott interjúban – amelyet Michael Gove volt brit igazságügyi miniszter készített a lap számára – szólt az Oroszország elleni szankciókról is, egyenes utalást téve arra, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor felülvizsgálhatók lennének az Oroszország elleni szankciók.

Trump kifejtette azt a véleményét is, hogy Nagy-Britannia remekül teljesít majd a brit EU-tagság megszűnése után. Komoly bírálattal illette ugyanakkor azokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem járulnak hozzá az előirányzott mértékben a védelmi kiadásokhoz, az atlanti szövetséget pedig elavult szerveződésnek nevezte.

A német kormány menekültpolitikájáról Donald Trump kijelentette: „nagyon katasztrofális volt” Merkel döntése „ezeknek az illegálisoknak a korlátlan befogadásáról, akárhonnan jöttek is ezek az emberek [...] Ráadásul senki nem is tudja, hogy honnan jöttek”.

Trump szerint a Nyugatnak Szíriában kellett volna biztonsági övezeteket kiépítenie a menekültek számára, és ennek költségeit az Öböl menti országoknak kellett volna állniuk.

Kifejtette azt a véleményét is, hogy az Európai Unióban Németország a domináns hatalom, és Nagy-Britannia bölcsen tette, hogy a távozás mellett döntött. „Ha megnézzük az Európai Uniót, az tulajdonképpen nem más, mint Németország, alapvetően csak egy eszköz Németország számára. Ezért gondolom, hogy az Egyesült Királyság oly okosan cselekedett a kilépéssel”.

trumptimes.jpg

A megválasztott republikánus elnök az amerikai-brit kétoldalú kereskedelmi megállapodás lehetőségéről szólva kijelentette: kormánya nagyon keményen dolgozik majd azon, hogy ez a megállapodás gyorsan és megfelelő formában létrejöhessen.

Barack Obama, a távozó demokrata párti amerikai elnök tavaly áprilisi londoni látogatásán azzal zsarolta vendéglátóit, hogy a brit EU-tagság megszűnése esetén Washington az Európai Unióval folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig „a sor végére kerül”.

Donald Trump viszont már az amerikai elnökválasztási kampányban hangsúlyozta, hogy ha bejut a Fehér Házba, akkor Nagy-Britannia „nem a sor végére, hanem a sor elejére kerül” az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon.

Trump a The Timesnak adott interjúban - konkrét időpont említése nélkül - elmondta, hogy találkozni fog Theresa May brit miniszterelnökkel, rögtön azután, hogy beköltözött a Fehér Házba, „és nagyon gyorsan összehozunk” egy megállapodást.

A brit üzleti szektor exportkilátásai szempontjából nagyszerűnek nevezte, hogy a font a népszavazás óta meredeken gyengült. „Úgy gondolom, a Brexit-folyamat remekül fog végződni” – tette hozzá.

donald-trump-interview-times-michael-gove-790788.jpg

Az Oroszország elleni szankciókról szólva Trump egyenes utalást tett arra, hogy ha Putyin elnök késznek mutatkozik a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor napirendre kerülhetne e szankciók felülvizsgálata. Kijelentette: meg kell vizsgálni, hogy „lehetséges-e jó megállapodások elérése Oroszországgal”. Trump szerint ebbe beletartozik az is, hogy a nukleáris fegyverzetet „nagyon jelentősen csökkenteni kell. Oroszország nagyon megszenvedi a szankciókat, és én úgy gondolom, hogy történhet valami, amivel sokan jól járnának”.

Trump kijelentette: azzal az alapállással kezdi elnöki tevékenységét, hogy megbízik Putyinban, csakúgy, mint Angela Merkelben. „Majd meglátjuk azonban, hogy ez meddig tart. Lehet, hogy egyáltalán nem sokáig”, tette hozzá.

Trump szerint a NATO elavult intézmény, mivel sok-sok évvel ezelőtt alakították ki. „Alaposan megkaptam a magamét, amikor először mondtam, hogy a NATO elavult, de ez két napig tartott, aztán már azt kezdték mondogatni, hogy Trumpnak igaza van”, tette hozzá.

Trump a másik fő problémának azt nevezte, hogy sok NATO-tagállam nem vállal méltányos részesedést a védelmi kiadásokból, és ez szerinte „nagyon igazságtalan az Egyesült Államokkal szemben”. Hozzátette: jelenleg öt NATO-tagállam fordítja a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra.

Trump szerint az iraki háború az Egyesült Államok egész történelmének „talán legrosszabb döntése volt, olyan, mintha köveket hajigáltunk volna egy méhkasba”.

Elmondta azt is, hogy vejét, Jared Kushnert bízza meg hivatalosan a közel-keleti rendezés előmozdításával, és kérte a brit kormányt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétózzon meg minden olyan határozattervezetet, amely Izraelt bírálja. (MTI)

Totális lesz a Brexit?

A Downing Street szerint ez találgatás

Vasárnapi sajtóértesülések szerint Theresa May miniszterelnök „teljes körű Brexit” terveit készül bejelenteni a jövő héten. Visszaáll a határellenőrzés, szabályozzák a bevándorlást. A kormányfő hivatala találgatásnak minősítette a híreket.

_90911301_c5b48218-424a-41c4-9b6b-638600ec508f.jpg

May kedden tart beszédet a többi EU-tagállam nagykövetei és brit kormánytisztviselők előtt, vázolva a kormány terveit a brit EU-tagság megszűnése utáni időkre.

A Downing Street hivatalosan semmiféle érdemi részletet nem árult el előre a beszéd tartalmáról. A brit sajtó EU-szkeptikus irányzatának legnagyobb példányszámú vasárnapi lapjai, a Sun on Sunday, a Sunday Times és a Sunday Telegraph azonban kormányforrásokat idézve olyan értesüléseket közöltek, hogy a miniszterelnök a „kemény Brexit programját jelenti be a Lancaster House-ban, a brit kormány exkluzív londoni rendezvényközpontjában.

A politikai szótárban meghonosodott "hard Brexit" kifejezés azt a változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonulna az Európai Unió egységes belső piacáról és a vámunióból is.

080918c-004.jpg

Kedden sok minden kiderül a Lancaster House-ban

A vasárnapi lapértesülések szerint Theresa May utalásokat tesz majd arra, hogy az Egyesült Királyságnak készen kell állnia az EU vámuniójának elhagyására, mivel csak így tud önállóan szabadkereskedelmi egyezményeket kötni a világ más térségeivel.

A kormányfő az előzetes sajtóértesülések szerint hitet tesz az EU-bevándorlás szabályozására is kiterjedő teljes körű brit határellenőrzés visszaállítása mellett, akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a brit gazdaság kiszorul a vámmentes egységes belső EU-piacról.

Az Európai Bizottság rendszeresen hangoztatott hivatalos álláspontja szerint ha a brit kormány az EU-tagság megszűnése után korlátozza az uniós országok állampolgárainak szabad beutazását, letelepedését és munkavállalását, akkor elveszíti tagságát az EU egységes belső piacán.

A Downing Street szűkszavú reagálásában találgatásnak minősítette a kormányfői beszéd tartalmáról szóló lapértesüléseket. (MTI)

Az Európai Unió különleges státust szán a Citynek

Jobban hiányozna Brüsszelnek a 2,9 négyzetkilométer, mint fordítva

A Brexit nagyobb kockázatot jelent a kontinentális Európa gazdasági-pénzügyi stabilitására, mint Nagy-Britanniáéra. Az Európai Unió hajlandó lenne különleges státust biztosítani a City pénzügyi központjának a kilépés után.

46936058-london-city-images.jpg

A Guardian birtokába jutott nem nyilvános feljegyzések tanúsága szerint Michel Barnier, a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalások EU-munkacsoportjának vezetője európai parlamenti képviselőknek a héten azt mondta, hogy a pénzügyi stabilitás megingásának elkerülése végett nagyon specifikus különtárgyalásokra lesz szükség, és különleges kapcsolatrendszert kell majd fenntartani a City pénzügyi szektorával.

A lap szerint Barnier e kijelentései jelzik a brüsszeli szakpolitikai döntéshozók aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy milyen káros következményekkel járna az európai pénzügyi szektorban a legnagyobb európai pénzügyi szolgáltatási központ „leválasztása” az EU-ról.

why-london-bankers-should-consider-moving-to-frankfurt-in-the-event-of-a-brexit.jpg

A világ pénzügyi központjának van oka az optimizmusra

E potenciális károkra a minap a Bank of England kormányzója is felhívta a figyelmet. Mark Carney az Alsóház költségvetési bizottságának meghallgatásán kijelentette: megítélése szerint a Brexit ma már nagyobb kockázatot jelent a kontinentális Európa gazdasági-pénzügyi stabilitására, mint Nagy-Britanniáéra.

A brit jegybank vezetője szerint az EU-nak nagyon gondosan át kell gondolnia, hogy „a jelenlegi helyzetből pontosan hova akar eljutni” a Cityvel fenntartott kapcsolatrendszerben, mivel az európai fedezeti és devizapiaci tranzakciók háromnegyedét, a hitelpiaci ügyletek és az értékpapír-forgalom felét a City pénzügyi szolgáltatási szektora bonyolítja le.

city.JPG

Az apró városmag világhatalom

Az Európai Bizottság folyamatosan hangoztatott nyilvános álláspontja szerint ha Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az EU egységes belső piacáról is, és nem érvényesíti a munkaerő szabad mozgásának alapelvét, a City bankjai elvesztik európai szolgáltatásnyújtási jogaikat.

Elemzők szerint a Cityben is súlyos veszteségeket okozhatna e szolgáltatásnyújtási jogok elvesztése. (MTI)

Jövő héten már jönnek részletek a Brexitről

Theresa May 17-én, kedden ismertet

Theresa May miniszterelnök a jövő héten ismerteti kormánya várható Brexit-tárgyalási stratégiájának egyes részleteit.

Theresa-May-753454.jpg

A Downing Street szóvivőjének csütörtök esti tájékoztatása szerint May kedden tart beszédet, amelyben vázolja a kormány terveit arról, hogy Nagy-Britannia miként tölthet be globális szerepet a brit EU-tagság megszűnése után is.

A Brexit-tárgyalásokról szóló eddigi legkonkrétabb bejelentés az volt, hogy London az idei első negyedév végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Ez a cikkely szabályozza és indítja meg a kilépés feltételeiről szóló tárgyalássorozatot, amelyre két évet irányoz elő.

Az 50. cikkely aktiválásának határidejét kijelölő bejelentés már tavaly ősszel elhangzott, és a kormány azóta nem állt elő további érdemi részletekkel a várható tárgyalási tervekről.

Theresa May többször kijelentette, hogy kormánya nem fog „folyamatos közvetítést” adni a Brexit-stratégia kidolgozási folyamatáról, mivel ezzel majdani tárgyalási pozícióját ásná alá.

Sajtóértesülések szerint a kormányfő még az uralkodót sem hajlandó részletesen tájékoztatni a kormányzati stratégiáról. A Times nemrégiben azt írta, hogy II. Erzsébet királynő szeretett volna részletesen tájékozódni a miniszterelnök tárgyalási terveiről, de neki is be kellett érnie azzal, amit Theresa May nyilvános megszólalásaiban elmondott.

A miniszterelnök szűkszavúságát egyre több bírálat éri saját hátországa és az Európai Unió tisztviselői részéről is. Ezért a Downing Street már az idei év első napjaiban utalásokat tett arra, hogy a kormányfő hamarosan beszédet tart a Brexit-tervekről, a miniszterelnöki hivatal szóvivője pedig közölte, hogy a beszéd kedden hangzik el. (MTI)

Kanada: a szabadság vége

Szájkosártörvény és muszlim bevándorlási miniszter lépett hivatalba

„Iszlamofóbia-ellenes” törvényt fogadott el a kanadai parlament, miután – az indoklás szerint – „egyre több támadás érte a mecseteket és a muszlim közösségeket az országban és a világban”.

009ottawa parlament.jpg

Az ottawai parlament. Dermedt demokrácia

Az „iszlamofóbia” kifejezés talán a leghazugabb kifejezés az „Arbeit macht frei után”. Jelentése az, hogy valaki indokolatlanul fél vagy irtózik az iszlámtól, „fóbiája” van tőle, holott erre semmi oka nincs. Abdur-Rahman Muhammad, az Iszlám Gondolat Nemzetközi Intézménye egykori tagja, aki ott volt a szó megalkotásánál, így nyilatkozott:

„Ez a megvetésre méltó kifejezés semmi más, mint gondolatkorlátozó klisé, amely muszlim kutatóintézetek beleiben fogant abból a célból, hogy a kritikusokat elhallgattassa.”

house11.jpg

A konzervatívok nem szavazták meg

A kanadai törvényhozás láthatóan másként tudja, mivel elfogadta az „iszlamofóbia elleni” törvényjavaslatot – hamis indokok alapján, miután jelenleg a nagyvilágban az iszlám nem a védekező, hanem a támadó szerepében látható, és a muzulmánokat ért „zaklatások” –már amennyiben csakugyan annak tekinthetők – semmiképp nem hasonlíthatók össze robbantásos, lövöldözéses vagy kamionos tömeggyilkosságokkal. A muzulmánok továbbá egymás, illetve a hitehagyottak ellen is halálos küzdelmet folytatnak. A nyugati világban a mohamedánok terhére ideológiai vagy vallási okból elkövetett cselekmények elenyésző számúak, és eleve reakciónak tekinthetők az iszlám egyre brutálisabb fellépésére. Más kisebbségi csoportok, mint a zsidók vagy a feketék, nagyságrendekkel több ellenséges cselekményt kénytelenek elviselni.

islamophobia_lauf_toon__1024x637.JPG

Nem kell tőle félni! Szólásszabadságnak hívom!

Kanada a nemrég hivatalba lépett Justin Trudeau vezetésével történelmében eddig még soha nem tapasztalt, veszedelmes talajra lépett, feladva úgy a törvény előtti egyenlőség, mint a vallássemlegesség elvét. Az új törvény egyfajta blaszfémiának minősíti a magát vallásnak álcázó világhódító náci ideológia bírálatát, s mivel eközben az összes többi vallás szabadon bírálható vagy akár gyalázható, az iszlám ezzel elérte, hogy kvázi „bevett” vallás legyen a többivel szemben Kanadában, ahol mostantól fogva bárki üldözhető, aki az iszlámot kritizálja.

net-censors.jpg

A sajtó jobbnak tartotta, ha hallgat az egészről

A kanadai „mainstream” sajtó – követve a jól be nem vált német és svéd példát – egyszerűen azt a megoldást választotta, hogy nem foglalkozik a témával, pedig ez az első jelentős mérföldkő a demokrácia felszámolása felé vezető úton. Erre az útra egy olyan ország lépett rá, amely fennállása óta sokak által a világ legtökéletesebbjének tekintett demokráciája volt eddig, amely a belső rothadásnak, defetizmusnak, dekadenciának – szemben sok más demokráciával – még csak a jelét sem mutatta. Érdekes módon ez a hallgatás még a Huffington Postnak is sok volt, amely azt írta, a kanadaiak nem hibáztathatók azért, mert nem hallottak az új törvényről, hiszen ha megguglizzuk, a mainstream médiából egyetlen találat sem lesz – CBC, Postmedia, Globe and Mail, mind úgy döntöttek, jobb erről nem írni.

Részletesen elsőként a Jihadwatch foglalkozott az üggyel.

Az ottawai törvényhozás konzervatív képviselői nem támogatták a javaslatot, amit „zavarónak” nevezett Omar Alghabra liberális képviselő, aki 2002-ben még azt is kétségbe vonta, hogy a Hamasz vagy az Iszlám Dzsihád egyáltalán terrorszervezetek lennének, és nyíltan letette a garast amellett, hogy Ontario államban vezessék be a saríát, az iszlám törvénykezést. Amikor ez mégsem történt meg, mélységes kiábrándultságának adott hangot.

o-OMAR-ALGHABRA-570.jpg

Omar Alghabra

A már idézett Abdur-Rahman Muhammad szerint az iszlámon belül már olyan szintre jutott az ideológia híveinek viktimizálódása, vagyis az a folyamat, hogy önmagukat áldozatnak tüntetik fel, hogy ma már tömegek gondolják komolyan: ők valóban egy üldözött és elnyomott kisebbség.

Justin Trudeu miniszterelnök, aki kétségkívül tankönyvi anyag lesz már csak az eddigi tevékenysége okán is, az amerikai demokraták elsöprő veresége és Donald Trump győzelme után alighanem arra a következtetésre jutott, hogy ötödik sebességbe kapcsol. Bevándorlási, menekültügyi és állampolgársági miniszternek nevezte ki Ahmed Hussent, aki 1993-ban, 16 éves korában maga is migránsként érkezett Szomáliából, és 2004-ben még azt nyilatkozta a Star című lapnak, hogy nem tudná magát politikusként elképzelni, mert nem kíván „előtérbe kerülni”. Gondolkodása nyilván sokat változott azóta.

ahmed-hussen.jpg.size.custom.crop.1086x722.jpg

Ahmed Hussen Justin Trudeau miniszterelnökkel (jobbra) és David Johnston főkormányzóval

A jogvégzett, emberjogi harcos Hussen a miniszteri kinevezés elfogadása után azt nyilatkozta, Kanada történelme egyenlő a bevándorlás történelmével, és kivált büszke arra, hogy erre a fontos feladatra őt választották.

A karrier gyors. Hussen első ízben 2015-ben lett képviselő, a nagy liberális szökőár alkalmával, ami valósággal letarolta Torontót és környékét. Személyében először ülhetett be szomáli születésű képviselő az ottawai parlamentbe. Tagja lett az igazságügyi és emberjogi bizottságnak, valamint a Kanada-Afrika Parlamenti Bizottságnak.

Vöröskereszt: Humanitárius válság az NHS kórházaiban

NHS: Ez így nem igaz, de nagy a nyomás

A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat cáfolja a Vöröskereszt azon állítását, hogy humanitárius válság alakult volna ki az általa működtetett brit közkórházakban.

164728429__13_785308b.jpg

Az NHS különleges igazgatóinak egyike kijelentette: véleménye szerint a kórházi szolgáltatás nincs válsághelyzetben, azt azonban elismerte, hogy sokkal leterheltebb, mint bármikor is volt.

A Vöröskereszt besegít egyes kórházaknak a betegszállításban, valamint utókezelésben részesít kórházakból elbocsátott pácienseket.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője arra szólította fel Theresa May miniszterelnök asszonyt, közölje a képviselőkkel, miként kívánja orvosolni az NHS „nemzeti botrányát”.

„A tény az”, mondta Corbyn, „hogy ez a kormány ismételten elmulasztotta, hogy egészségügyi szolgálatunk számára megfelelő forrásokat biztosítson, miközben a szociális kiadásokat megkurtították, és milliárdokat fecsérelrek el a privatizáció meggyorsítása céljából fentről lefelé történő újjászervezésre.”

A munkáspárti vezér azt „követelte”, hogy Theresa May jelenjen meg az Alsóházban, és adjon magyarázatot arra, miként kívánja orvosolni az NHS-szel kapcsolatban elkövetett mulasztásokat.

Minderre azt követően került sor, hogy az angliai kórházi trösztök egyharmada arra figyelmeztetett: segítségre van szüksége ahhoz, hogy meg tudjon birkózni a növekvő betegszámmal.

Az adatok szerint a csúcshéten negyvenkét baleseti és sürgősségi osztály rendelt mentőt azért, hogy a beteget más kórházba vitesse át, mert kapacitásainak végére érkezett. Ez a szám a duplája a 2015. évi legrosszabb hétnek.

red.jpg

A Vöröskereszt betegszállítója

Betegek átszállítására csak akkor kerül sor, ha az illető osztály rendkívüli nyomás alatt van, azaz több beteget már nem képes ellátni, vagy nagy a sorállás és jelentősen meghosszabbodik a várakozási idő, valamint abban az esetben, ha a beteg ellátása az ott rendelkezésre álló eszközökkel nem sikerült.

A Royal College of Emergency Medicine szerint stábja intenzív nyomás alatt van, míg a Society for Acute Medicine arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi január lehet a legrosszabb, amivel az NHS valaha is szembenézni kényszerült. Elnöke, dr. Mark Holland úgy nyilatkozott: a humanitárius válság kifejezés talán erős, „de nincs millió mérföldnyire az igazságtól.” Hozzátette: „Megmondtuk előre, hogy pokoli téllel nézünk szembe. Úgy vélem, meg is érkezett.”

Keith Willett, az NHS akut ellátásának orvosigazgatója úgy gondolja, a szervezet nincs a humanitárius válság szintjén, azt azonban elismerte, hogy akkora nyomással állnak szemben, amekkorával eddig még soha.

Nem válaszolt azokra a kérdésekre, vajon a kormány komolyan veszi-e a kórházakból elküldött betegek szociális ellátásának reformját, de azt mondta, ez az a terület, ahová a jövőbeli beruházásoknak menniük kell.

Anglia elsőként tárgyalhat a szabadkereskedelemről

Barack Hussein Obama hiába fenyegetőzött áprilisban az ellenkezőjével

Nagy-Britannia „az első sorból” kezdhet szabadkereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, miután a jövő héten hivatalba lépő Donald Trump adminisztrációja megalakul – közölte a Szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke.

_87088118_trump_976afp.jpg

Bob Corker, aki előzőleg Boris Johnson brit külügyminiszterrel tárgyalt Washingtonban, a BBC rádiónak kijelentette: az új amerikai kormány elsődleges fontosságúnak tekinti majd az amerikai-brit kereskedelmi megállapodást, és biztos, hogy Nagy-Britannia „nem a hátsó sorokban” lesz az amerikai kereskedelmi politikáról szóló tárgyalásokon.

Johnson a BBC-nek szintén azt mondta: washingtoni és New York-i tárgyalásain ő is azt hallotta, hogy Nagy-Britannia elsőként kezdhet szabadkereskedelmi tárgyalásokat az új amerikai kormánnyal.

obama0ueen.jpg

II. Erzsébet előtt nem hajolt meg Barack Hussein...

Barack Obama, a távozó amerikai elnök tavaly áprilisi londoni látogatásán gyakorlatilag kizárta, hogy a brit EU-tagság megszűnése esetén Nagy-Britannia gyorsan kedvezményes kétoldalú kereskedelmi megállapodásra juthatna az Egyesült Államokkal, Washington ugyanis az Európai Unióval folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig „a sor végére kerül”, ha távozik az unióból.

obama-bowing-to-saudi-king.jpg

...elvégre csak Londonban volt, nem Rijádban

A brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazáson a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt, Donald Trump viszont már az amerikai elnökválasztási kampányban hangsúlyozta, hogy ha bejut a Fehér Házba, akkor Nagy-Britannia „nem a sor végére, hanem a sor elejére kerül” az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon.

Trump és London kapcsolatai sem indultak azonban túl jól. A kormányban visszatetszéssel fogadták, hogy választási győzelme után Trump kilenc más külföldi vezetőt hívott fel telefonon, mielőtt Theresa May miniszterelnököt kereste volna, azt pedig különösen nehezményezték, hogy Trump a brit politikusok közül elsőként Nigel Farage-t, a UKIP volt vezetőjét fogadta, sőt felvetette, hogy Farage lehetne Nagy-Britannia washingtoni nagykövete.

donald-trump-sign-england-islam2.jpg

A Pegida Trump-párti tüntetése

A kormány az elmúlt hetekben több diplomáciai kezdeményezést tett a kapcsolatok javítására. Theresa May hírek szerint hamarosan hivatalos látogatást tesz Washingtonban, és a brit sajtóban megjelentek olyan értesülések is, hogy Trump még az idén állami látogatásra, vagyis hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégeként Londonba jöhet. (MTI)

Metrósztrájk Londonban

Az indokok némiképp érthetetlenek

Huszonnégy órás sztrájkot kezdtek vasárnap este a londoni metróhálózat dolgozói a metróállomások jegypénztárainak bezárása és a leépítések ellen tiltakozva - miközben a jegypénztárakat még a Johnson-érában zárták be, leépítés helyett pedig felvétel folyik.

web-tube-strike-3-pa.jpg

A közlekedési dolgozókat képviselő két szakszervezet, az RMT és a TSSA hétfő estig hirdette meg az akciót.

A tömegközlekedését felelős városházi cég, a Transport for London (TfL) az elmúlt években a legtöbb metróállomáson bezárta a jegypénztárakat, azzal az indokkal, hogy az elektronikus bérletek bevezetése óta a pénztárakat szinte senki nem használt. A metróhálózat állomásainak alkalmazottai közül eddig 838-at bocsátottak el.

A cég évi 50 millió font megtakarítást vár az intézkedéstől.

A tömegközlekedésben évekkel ezelőtt meghonosították az elektronikus bérletet, amelyet az állomásokon elhelyezett automatáknál, bank- vagy hitelkártyával előre fel lehet tölteni pénzzel. Az utasok a bérletet össze is köthetik bankszámlájukkal, és ebben a esetben a rendszer időről időre automatikusan feltölti a számláról a bérletet a tulajdonos által előre meghatározott összeggel.

commuter-chaos-as-rmt-workers-bring-london-underground-to-a-standstill-88386242-5870ba806ba75.jpg

Emellett most már közvetlenül bankkártyával is lehet fizetni; a kártyát a metrólejáratok előtt elhelyezett érzékelőkhöz kell érinteni, ugyanúgy, ahogy az elektronikus bérleteket.

A pénztárbezárási programot Boris Johnson korábbi polgármester, a konzervatív párti brit kormány jelenlegi külügyminisztere indította el. Nem világos, hogy akkor miért nem léptek sztrájkba a dolgozók.

Johnson utódja, a munkáspárti Sadiq Khan, akit tavaly választottak meg, elrendelte a pénztárak bezárásának utólagos hatásvizsgálatát, és az erről december elején kiadott jelentés „komoly problémákat” állapított meg, de a pénzárak újbóli kinyitását a jelentést készítő szakértők sem javasolták.

A TfL mindazonáltal bejelentette, hogy az idén hatszázzal növeli az állomásokon dolgozó alkalmazottak létszámát, és az első kétszáz ember felvételi folyamata már el is indult. Szó sincs tehát leépítésről, inkább a politikai váltógazdaság megszokott folyamatról: a tory vezetés a népszerűtlenséget vállalva racionalizál, utána megbukik, de az őt követő munkáspárti utódok a teli kasszából ismét kezdhetik elherdálni a pénzt.

ad_231020646.jpg

A szakszervezetek szerint a jegypénztárak bezárása és az eddigi leépítések már az utasok és a személyzet biztonságát veszélyeztetik.

A 400 kilométeres, 12 fővonalból és számtalan elágazó mellékvonalból álló metrót naponta átlagosan négymillió utas használja, így a sztrájk hétfőn rendkívüli felfordulást okoz a tömegközlekedésben. (MK/MTI)

Argentína Kfir harci gépeket vásárolna Izraeltől

Elvben három évük van, hogy elégtételt vegyenek a falklandi vereségért

Argentína légierejét szeretné modernizálni: Izraellel folytat tárgyalásokat 12-14 darab Kfir Block 60 harci gép idei megvásárlásáról. A Kfir ugyan hetvenes évekbeli technológia, viszont a Block 60 új kiadás, egyebek mellett modern Elta 2032 AESA radarral.

kfirb60.jpg

A Kfir ráncfelvarrás után

A brit légierő jelen pillanatban nem rendelkezik a mai követelményeknek megfelelő repülőgép-hordozókkal. Az egyedüli brit anyahajó, az HMS Ocean csak helikoptereket szállít. Az angolok két super-carrier érkezését várják, ám ezek közül a legelső, az HMS Queen Elizabeth is csak 2020-ban lesz bevethető.

HMS Ocean.jpg

Az HMS Ocean helikopter-hordozó

Nem sok lesz készenléti állapotban a Királyi Haditengerészet F–35B harci gépeiből 2020-ra, és a Queen Elizabeth leghamarabb 2023-ra számíthat annyi anyahajóról felszálló harci gépre, amennyi kitesz két repülőszázadot – huszonnégy darabot –, amivel már igencsak meg tudná nehezíteni az argentinok dolgát egy esetleges agresszió alkalmával.

f35b.jpg

Az F-35B

Miért akarna Argentína izraeli harci gépeket? Magától értetődik, hogy azt állítják, a légterük védelméről van szó. Ám ha eltekintünk a legutóbbi, britekkel folytatott összecsapástól, Argentína a legutolsó előtti tényleges háborúját egy másik országgal jóval a repülőgép feltalálása előtt, 1865 és 1870 között vívta. Az akkori ellenfél Paraguay volt, amelyet az argentin-brazil-uruguayi koalíció megszállt a győzelem után. Ezt követően az argentin hadsereg leginkább különféle forradalmak és puccsok idején mutathatta meg az erejét. Légterét soha senki nem fenyegette, még az angolok sem 1982-ben, pedig megtehették volna.

UK-Queen-Elizabeth-Class-Aircraft-Carrier-QE2.jpg

A Queen Elizabethre 2020-ra számíthat a Royal Air Force

Az ország sohasem mondott le arról, hogy elégtételt vegyen a britektől 1982-ben elszenvedett vereségért, illetve újabb kísérletet tegyen a Falkland-szigetek megkaparintására. Erre három évük van a Queen Elizabeth hadrendbe állításáig – a Falkland védelme addig mérsékelt szinten marad.

raftornado.jpeg

A RAF Tornadója

Sok elemző abszurdnak tartja a gondolatot, hogy Buenos Aires egy újabb agresszióval próbálkozna, hiszen még a Kfir (Oroszlánkölyök) gépek birtokában sem lesz olyan állapotban, hogy elvegye a szigeteket az Egyesült Királyságtól. A legutóbbi falklandi háborúban a légiereje egyharmada veszett oda, és azt azóta sem pótolták. Az 1990 óta egyre elharapózó populista gazdaságpolitika és az ezt kísérő válság nem is tette lehetővé a hadsereg különösebb mértékű szanálását.

Mount_Pleasant_Airport_-_Donald_Morrison.jpg

A falklandi Mount Pleasant légibázis

A 2015-ben megválasztott elnök, Mauricio Macri tisztában van ezzel: elődeihez képest békésebb húrokat pengetve keresi, miként lehetne a két ország közti kapcsolatokon javítani. Argentína azonban továbbra is magának követeli a Falkland-szigeteket, annak ellenére, hogy az ott megtartott népszavazáson hárman szavaztak az Argentínához tartozásra, de feltehetően ezek is elrontott szavazatok lehettek.

super_etendard_exocet_missile_1.jpg

Argentin Super Etendard

Az argentin légierő flottája, benne múzeumba való Super Etendardokkal és szubszonikus Skyhawkokkal, ma gyakorlatilag semmire nem képes. Az utolsó Mirage III-asokat 2015-ben vonták ki a forgalomból. Ami annyit tesz, hogy a légtérvédelemre harminc darab Pucara harci gép, valamint néhány Tucano és Pampa típusú kiképzőgép maradt. Egy komolyabb háborúhoz legalább több tucatnyi modern gép kéne – és a gépeket kezelni képes pilóták.

Falklands-Typhoons-900x.jpg

Eurofighterek a Falkland védelmében

Macri érzi a hadsereg elégedetlenségét, nem véletlenül nyilatkozott tavaly májusban egy katonai rendezvényen úgy, hogy tisztában van azzal, mennyire cserben hagyta az állam a sereget, és hogy óriásiak a problémák a büdzsé, a felszerelés és az infrastruktúra terén egyaránt. Nagy-Britaannia minimum kettő, maximum négy Eurofighter Typhoont állomásoztat a falklandi Mount Pleasant bázison, továbbá komoly légelhárítási kapacitást. A UK-nek összesen 100 Typhoonja és 76 Tornadója van.

Mi lett a magyar arannyal?

„A konkrét részletek nem nyilvánosak”

192604_eladtak_a_magyar_aranytartalekot.jpg

A Magyar Nemzeti Bank „nem adta el az aranytartalékot”, hanem az derivatív jellegűvé vált, de különben meg ne kérdezősködjön senki - derült ki az MNB sajtóosztályának a Portfolio kérdésére küldött válaszából. Lehet, hogy ez is elveszítette közvagyon jellegét? Részletekért kattints ide.

London saját vízumot vezetne be a szakképzettek számára

A főváros számára a Brexitet követően is nélkülözhetetlen az uniós munkerő

Londonnak a brit EU-tagság megszűnése után is akadálytalanul hozzá kell férnie a magas szakképzettségű külföldi EU-munkavállalókhoz, akár úgy is, hogy a kormány a brit fővárosra külön bevándorlási szabályokat határoz meg -- áll a London First üzleti érdekképviseleti szervezet pénteken ismertetett tanulmányában.

3BBD354200000578-4078220-image-a-15_1483211121572.jpg

A londoni üzleti szektor hazai és külföldi érdekeinek képviseletét ellátó nem profitorientált szervezet 104 oldalas javaslatcsomagjának fő elemei közé tartozik a „londoni vízum" lehetőségének megvizsgálása. Ez azt jelentené, hogy a londoni üzleti szektorban munkára jelentkező magasan képzett külföldi EU-szakemberek számára a brit kormány külön regionális migrációs szabályozást honosítana meg.

A tanulmány hangsúlyosan kitér a City pénzügyi szolgáltatási központjának fontosságára is, kiemelve, hogy meg kell őrizni a City globális vezető szerepét a pénzügyi szolgáltatásokban. A London First szerint a köz- és magánszektornak egyaránt a jelenleginél sokkal erőteljesebb hangon, egységesen és világosan fel kell szólítania Theresa May miniszterelnököt, hogy egyértelmű nyilatkozatban vállaljon kötelezettséget a pénzügyi szektor és professzionális kiszolgáló ágazatainak védelmére.

A szervezet szerint a szektor képviselőinek követelniük kell a kormánytól a pénzügyi szolgáltatási ágazat további hozzáférését is az európai piacokhoz, olyan szabályozással, amelyben a brit EU-tagság megszűnése után is megőrizhetők a City pénzügyi szolgáltatási vállalatainak passporting-jogai, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyei.

Pénzügyi elemzők már a tavaly júniusi népszavazás óta folyamatosan figyelmeztetik a kormányt arra, hogy súlyos veszteségeket okozhat a Cityben, ha Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az EU egységes belső piacáról is, és emiatt a City bankjai elvesztik európai szolgáltatásnyújtási jogaikat.

98587119-475537.jpg

Legutóbb az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állított össze tanulmányt erről, modellszámításokkal kimutatva, hogy a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 38 milliárd font bevételkiesést és 75 ezer munkahely megszűnését okozva a Cityben.

A törvényhozás felsőháza is arra hívta fel a kormány figyelmét minap ismertetett tanulmányában, hogy távozásra késztetheti a City pénzügyi szolgáltatási cégeit, ha nagyon rövid időn belül nem tisztázódik, hogy a brit EU-tagság megszűnése után e vállalatok milyen feltételekkel tevékenykedhetnek az Európai Unióban maradó országok piacain.

A Lordok Háza EU-bizottságának jelentése szerint ez súlyos költségvetési kockázatokkal is jár, mivel a City bankjai és a kiszolgáló háttérintézmények a brit költségvetés teljes jövedelemadó-bevételeinek 12 százalékát, a társaságiadó-bevételek 15 százalékát adják, és a szektor 1,1 millió alkalmazottat foglalkoztat, egyharmadukat Londonban. (MTI)

A forgatás alatt tudta meg: vége, abbahagyják a kezelést

David Bowie három hónappal a halála előtt értesült, hogy gyógyíthatatlan

David Bowie három hónappal a halála előtt tudta meg, hogy betegsége gyógyíthatatlan, írta a BBC, mely január 7-én, szombaton sugározza a tavaly januárban elhunyt énekesről készült dokumentumfilmjét.

bowie.jpg

A David Bowie: The Last Five Years (Az utolsó öt év) című filmben hangzik el, hogy az énekes a Lazarus című videó készítése közben értesült arról, hogy a kezelést befejezik. A műsor az énekes A Reality Tour című, 2003-2004-es turnéját, valamint élete utolsó négy évét mutatja be.

Johan Renck, a Lazarus című videó rendezője a filmben elmondja: „Később jöttem rá, hogy a forgatás hetében tudatták vele, hogy vége... Befejezik a kezelést, a betegség győzött”.

47c4f8cd.jpg

Renck arról is beszélt, hogy a videó, melyben Bowie bekötött szemmel fekszik az ágyban, nem az énekes betegségére utal: „Számomra ez a történet bibliai vonatkozásával kapcsolatos, a feltámadással, semmi köze David állapotához. Azért ilyen a jelenet, mert nekem tetszett ez a képvilág”.

2016_DavidBowie5_Press_060116-1.jpg

Bowie producere, Tony Visconti is megszólal a dokumentumfilmben. Szerinte a világsztár csúcsformában volt, amikor utolsó albumát, a Blackstart rögzítették. Az album 2016. január 8-án, Bowie 69. születésnapján jelent meg. Két nappal később az énekes meghalt. (MTI)

Rekordszámú új autót vettek

Nőtt a hibrid hajtású gépjárművek száma is

A Brexit utáni borúlátó gazdasági prognózisokra rácáfolva, rekordszintre emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma tavaly Nagy-Britanniában.

landscape-1446501987-jaguar-c-x75-2.jpg

Jaguar CX-75

Tavaly már sorban az ötödik éve emelkedett Nagy-Britanniában a forgalomba helyezett új autók száma. A Society of Motor Manufacturers and Traders (SMMT) szakmai képviseleti szervezet honlapján csütörtökön közzétett kimutatás szerint 2016-ban 2,692 millió új autót helyeztek forgalomba, 2,3 százalékkal többet az előző évinél. Decemberben viszont éves bázison 1,1 százalékkal, 178 ezerre csökkent a forgalomba helyezések száma.

1408120695147_wps_1_A_13_mile_traffic_jam_on_.jpg

Tizenhárom mérföldes dugó az M25-ösön

A dízel autók száma 0,6 százalékkal, 1,285 millióra emelkedett, részarányuk 47,7 százalékra csökkent a 2015-ös 48,5 százalékról. A benzinüzemű járművek száma 2,7 százalékkal, 1,318 millióra emelkedett, részarányuk 49,0 százalékra nőtt 48,8 százalékról.

Alternatív hajtású járművet 88,9 ezret értékesítettek tavaly Nagy-Britanniában, 22,2 százalékkal többet, mint 2015-ben. Részarányuk 3,3 százalékra emelkedett 2,8 százalékról az újonnan forgalomba helyezett járművek között. A forgalomba helyezett plug-in hibrid autók száma 41,9 százalékkal emelkedett, a teljesen elektromos autóké pedig 3,3 százalékkal. A brit utakon közlekedő teljesen elektromos autók száma több mint tíz ezerrel gyarapodott tavaly.

L538_17_EXT_STU05_PURE_ms_1_Device-Desktop_670x385_307-233509_450x259.jpg

Range Rover Evoque

A brit autópiac a világon az egyik legváltozatosabb modellkínálattal rendelkezik: 44 márka közel négyszáz modellje közül lehet választani. A kínálat szempontjából a 2017-es év jónak ígérkezik, hiszen 70 új modell bemutatását jelentették be az elkövetkező 12 hónapra. (MTI)

 

 

Kroki mozi!

Ki volt az igazi Robin Hood?

ycu3K76.jpg

Sok országnak megvan a maga jellegzetes betyárja; valamennyiük közül a legfényesebb pályafutást Robin Hood mondhatja magáénak a szórakoztatóiparban, holott még a személyazonossága felől sem lehetünk biztosak.

krokimozi.jpg

KROKI MOZI

SKÓCIAEGESZABADborító 001 (1).jpg

Kéri György, az

ELSŐ MAGYAR SKÓTDUDÁS 

több, mint 1200 fellépése közben bejárta a fél világot, de csak egyféle történetet hajlandó elkövetni: olyan skót dudálósat…

Ő az, aki sört és whiskyt prédikál – és azt is issza!

Legutóbb megjelent regénye Rejtő Jenő és Sir Walter Scott fura, egybegyúrt stílusában íródott, kifejezetten háborús, repülős könyv:

SKÓCIA EGE SZABAD!

Demokraták bojkottálják Trump beiktatását

Mert „rasszista, szexista, idegengyűlölő és bigott”

Az amerikai képviselőház 19 demokrata politikusa jelezte: nem hajlandó részt venni Donald Trump megválasztott elnök pénteki beiktatási ünnepségén a Capitolium előtt.

15966213_294560724275447_6159828117359409268_n.jpg

A Politico és a CNN összegyűjtötte és meginterjúvolta azokat a törvényhozókat, akik nem mennek el az eseményre.

Barbara Lee, kaliforniai képviselő nem sokat köntörfalazva azt mondta, azért nem vesz részt a ceremónián, mert nem akar támogatásáról biztosítani egy "rasszista, szexista, idegengyűlölő és bigott" elnököt.

barbaralee.jpg

Barbara Lee

A távolmaradók között van John Konyers michigani, Marc Pocan wisconsini, Katherine Clark massachusettsi képviselő, Earl Blumenauer és Kurt Schrader Oregonból, Lacy Clay Missouriból, Jerrold Nadler New Yorkból, Kaliforniából négy törvényhozó is távol marad.

A leghíresebb távolmaradó a georgiai John Lewis, aki az NBC televíziónak adott interjújában azt fejtegette, hogy nem ismeri el Donald Trumpot legitim amerikai elnöknek, mert „az oroszok választották meg”. Mike Pence, megválasztott alelnök egy vasárnapi televíziós interjúban reményét fejezte ki, hogy Lewis képviselő megváltoztatja az álláspontját, és a beiktatási ünnepségre mégis elmegy, a 77 éves politikus azonban egyelőre hajthatatlan és kitart véleménye mellett.

racist-fatass-libtard-loser-rep-john-lewis-stuffs-face.jpg

John Lewis

A képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője, Nancy Pelosi jelen lesz, és ott lesznek a ceremónián a képviselőház spanyolajkú és fekete amerikai csoportjának vezetői is.

A New York Post legfrissebb információi szerint Donald Trump az ünnepség legkisebb részleteinek kidolgozásában is részt vesz. Tom Barrack, a beiktatási ceremónia szervezésével foglalkozó különbizottság vezetője a lapnak elpanaszolta: „Állandóan azért könyörgök neki, hogy menjen és foglalkozzon a szabad világ irányításával, és hagyja, hogy én szervezzem meg az ünnepi bálok asztalainak ülésrendjét”.

A három nagy beiktatási bál pénteken lesz, de az ünnepség már kedden megkezdődik diplomaták, magas rangú tisztségviselők és a kampányt pénzzel támogatók számára rendezett díszvacsorával. Szerdán a megválasztott alelnök és a leendő kormánytagok gálavacsorájára kerül sor, csütörtökön Washingtonban, a Capitolium előtti Mallon lesz szabadtéri koncert, este pedig a közeli vasútállomás dísztermében gyertyafényes vacsora, amelyre 1500 vendéget hívtak meg. (MTI)

Brit Awards díjátadó február 22-én az O2-ben

David Bowie és Leonard Cohen a jelöltek között

Az egy éve elhunyt David Bowie-t a legjobb brit férfi előadó és a legjobb album, Leonard Cohen novemberben elhunyt kanadai énekest a legjobb külföldi férfi előadó kategóriájában jelölték posztumusz díjra a Brit Awardson.

brit-awards.jpg

A tavaly január 210-én elhunyt Bowie a halála előtt két nappal megjelent utolsó albumáért, a Blackstarért kapta a jelölést.

A legjobb férfi előadónak járó elismerésért versenyben van David Craig r & b-énekes, Michael Kiwanuka soulelőadó és Skepta rapper, dalszerző és producer, aki egymaga gyűjtött be három jelölést is.

bowiecohen.jpg

A Little Mix nevű lányegyüttes szintén három jelölést kapott, versenyben van többek között a legjobb együttesek és a legjobb dalok mezőnyében is, Beyoncé és húga, Solange Knowles pedig a legjobb nemzetközi női előadók között került a jelöltek listájára.

2013BritAwardPA-15507251180213.jpg

A legjobb női előadó címéért Ellie Goulding, Lianne La Havas, Emeli Sande, NAO és Anohni versengenek.

Idén fordult elő első ízben, hogy a jelöléseket élő adásban jelentették be az ITV1 adón.

Atmos_BritAwards_Getty_464388090.png

A díjátadót február 22-én rendezik az O2 arénában, fellép többek között a Little Mix, Emeli Sande és a The 1975. A gála műsorvezetői feladatait korábban Michael Bublé kanadai énekes vállalta, ám nem tudni, részt vesz-e az eseményen, miután kisfiánál tavaly rákot diagnosztizáltak. (MTI)

Kilencéves rekordon az első lakásvásárlók száma

A leelőlegezés összege 2007 óta megduplázódott

A tavalyi évben a Halifax Bank most közzétett jelentése szerint 7,3 %-kal növekedett az Egyesült Királyságban azok száma, akik életük első otthonát vásárolták meg.

4hpfrontview.jpg

2016-ban 335 ezer 750 lakócélú ingatlant adtak el, ami a legmagasabb szám 2007 – a nemzetközi hitelválság kirobbanása – óta. Ezek átlagára 205 ezer 170 font volt – a szóródás persze nagy, ebben az átlagban benne vannak a sokmilliós londoni luxusotthonok épp úgy, mint az észak-skóciai vagy észak-ír vidék garzonjai.

Mindez jelentős előrelépés a tavalyi év eleje óta, amikor válságjelek mutatkoztak, az átlagár ugyanis akkor lépte át a lélektani 200 ezer fontos határt.

Ugyancsak jelentősen emelkedett az első lakásvásárlók által letett előleg mértéke – 2007 óta a duplájára, több mint 32 ezer fontra. Meghosszabbodtak a jelzálogkölcsönök is. Egy évtizede a huszonöt vagy ennél több évre szóló jelzáloghitelek aránya 36 % volt, tavaly pedig már hatvan százalékban ilyen hosszú lejáratú jelzáloghitelt vettek igénybe a vevők.

Miután a jelzáloghitelek olcsók, a bankok által kínált sémák sokfélék, a foglalkoztatottság pedig teljes, a kereslet nagy, az árak pedig gyors ütemben nőnek, különösen Londonban.

A Halifax-jelentés szerint az országos 205 ezer 170 fontos ár egyenlőtlenül oszlik meg a UK különböző részei között. Londonban történelmi csúcson vannak az árak, 400 ezer font fölött, és itt átlagosan ennek egynegyedét le is teszik készpénzben. A legolcsóbban Észak-Írországban lehetett tavaly első otthonhoz jutni: 115 ezer 269 font sterlingért, míg az átlagos előleg 16 ezer 695 font volt.

David Bowie 70

Jótékonysági koncerttel emlékeztek

Rajongók ezrei gyűltek össze Londonban az egy éve elhunyt David Bowie 70. születésnapja alkalmából rendezett jótékonysági koncerten.

bowconc.jpg

A rockzenész halálának első évfordulójára is emlékező koncerten fellépett többek között Simon Le Bon, Tony Hadley és a La Roux. Az első dalt Gary Oldman színész, Bowie közeli barátja énekelte. A Bowie-val egykor együtt játszó zenészek, köztük Mike Garson billentyűs és Earl Slick gitáros is felléptek.

Bowie szülővárosában, a londoni Brixton negyedben tartott háromórás showműsorban olyan slágerek is elhangzottak, mint a Let's Dance, a Changes, az Ashes to Ashes, a Life on Mars, a Rebel Rebel, a The Man Who Sold the World és a Space Oddity.

brixton-bowie.jpg

A sztárról New Yorkban, Los Angelesben, Sydneyben és Tokióban is koncertekkel emlékeztek meg a rajongók. Brixtonban David Bowie-emléktúrákat is szerveznek a jövőben.

garyoldman.jpg

Gary Oldman

Mindegyik koncert és esemény bevételét a fiatalok művészeti oktatásának támogatására fordítják. A londoni koncert a Children and the Arts (Gyerekek és Művészet) alapítványt támogatja.

bowie.jpg

David Bowie énekes-dalszerző és producer, aki több mint negyven évet átívelő karrierje során a glam rock, az art rock, a soul, a hard rock, a dance pop, a punk és az elektronikus zene világában is kipróbálta magát, 2016. január 10-én halt meg rákbetegségben. (MTI)

Sturgeon: nem blöff az újabb népszavazás

Skócia nem hagyja szakadékba sodorni magát

A skót miniszterelnök szerint a brit kormány súlyos hibát követne el, ha blöffnek tekintené a skót függetlenségről szóló újabb népszavazás tervét.

n icop.jpg

Nicola Sturgeon a BBC vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a skót függetlenségi referendum akkor kerülhet ismét napirendre, ha az Egyesült Királyság nem csak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról is kivonul.

Theresa May miniszterelnök ugyancsak vasárnap a Sky Newsnak viszont azt mondta: nem lehet olyan módon elképzelni a kilépést az EU-ból, hogy közben az Egyesült Királyság megtartja az EU-tagság egyes elemeit.

Nicola Sturgeon felidézte: a skót függetlenségről tartott népszavazás kampányában az elszakadást ellenzők érve az volt, hogy Skócia csak akkor őrizheti meg EU-tagságát, ha elutasítja a szeparatizmust. Ez megtörtént, most viszont az Egyesült Királyság tagjaként kényszerítik kilépésre az EU-ból.

Skóciában 2014 szeptemberében tartottak népszavazást a függetlenségről, akkor a választók 55 százaléka az elszakadás ellen voksolt. A brit EU-tagságról rendezett tavalyi referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt, azonban a skótok 62 százaléka a bennmaradásra szavazott, és Nicola Sturgeon azóta több nyilatkozatában is leszögezte: Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére kirángassák az Európai Unióból.

Theresa-May-on-Sky-News-8th-January-2017.jpg

A skót kormányfő kijelentette: ha az Egyesült Királyság otthagyja az Európai Unió egységes belső piacát is, akkor Skóciának meg kell adni a lehetőséget annak eldöntésére, hogy hagyja-e magát belesodorni „a hard Brexit szakadékába”, vagy saját kezébe veszi jövőjének alakítását.

A brit politikai szótárban meghonosodott „hard (kemény) Brexit” kifejezés azt a forgatókönyv-változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonulna az Európai Unió egységes belső piacáról is.

Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint a brit gazdaság akkor férhet hozzá az unió vámmentes belső piacához, ha London a brit EU-tagság megszűnése után is elfogadja az akadálytalan munkaerőmozgás elvét. Theresa May szerint azonban a népszavazás megmutatta: a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás alapelvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.

May mindazonáltal kijelentette, hogy az EU-val folytatott kereskedelem és a bevándorlás szabályozása „nem vagy-vagy jellegű bináris kérdés. Hibás megközelítés, ha valaki a szabadkereskedelem és a szabad munkaerőmozgás ügyét zéró összegű játszmaként fogja fel”, mondta. Hozzátette: bízik abban, hogy a Brexit-tárgyalásokon mindkét kérdésben jó megállapodást sikerül elérni az EU-val, a kormány várható tárgyalási stratégiájáról azonban továbbra sem árult el érdemi részleteket. (MTI)

Megdőlt a napi hidegrekord: –28,1

Farkasordító hideg van Magyarországon

Vasárnapra virradóra megdőlt az országos napi minimum hőmérsékleti rekord. A Pest megyei Tésán mínusz 28,1 Celsius-fokig hűlt a levegő.

hideg012.jpg

A Városligeti-tónál

Mostanáig ezen a napon 1985-ben, a Nógrád megyei Romhányon volt a leghidegebb, akkor mínusz 26,5 fokot mértek.

A meteorológiai szolgálat tájékoztatása szerint nemcsak az országos, hanem a fővárosi hidegrekord is megdőlt.

A korábbi budapesti minimum-rekord szintén 1985-ből való, akkor mínusz 18,5 fok volt. Ehhez képest most egytized fokkal hidegebb volt Budapest Ferihegyen, így az új január 8-i napi fővárosi hidegrekord mínusz 18,6 fok lett.

Érdekességként megjegyezték azt is, hogy ezen a napon az átlagos országos minimum mínusz 4,2 fok, most viszont az országos átlag mínusz 16,8 fok volt.

Az extrém hideg veszélye miatt vasárnapra Nógrád megyére a legmagasabb fokú, piros figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat. Budapesten és Pest megyében, valamint Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében másodfokú, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben a hideg miatt.

Az előrejelzés szerint vasárnap a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 10 és mínusz 3 fok között valószínű, nyugaton várható a magasabb, északkeleten az alacsonyabb érték. Késő estére jellemzően mínusz 15 és mínusz 6 fok közé hűlhet a levegő, de a fagyzugos helyeken ennél több fokkal is hidegebb lehet.

hideg01.jpg

Befagyott a lillafüredi vízesés

Emellett Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében a gyenge hófúvás miatt is elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. Mint írták: az erős, napközben olykor viharos (általában maximum 65 kilométer/órás) szél a hóval borított tájakon kisebb körzetekben továbbra is hordhatja a havat.

Kitértek továbbá arra is, hogy kora délutánig a Dunántúl nyugati harmadán (elsősorban az Alpokalján) többfelé várható jellemzően gyenge havazás. Általában maximum 5 centiméternyi friss hó hullhat, de főként Sopron környékén nem zárható ki az ezt meghaladó mennyiség sem. Nyugaton a délutántól, estétől ismét megerősödő szél az addigra havas területeken is hóátfúvást okozhat. Késő estétől a Tiszántúlon is előfordulhat hószállingózás, gyenge havazás, de csak 1 centiméter körüli hóréteg várható. (MTI)

Tizenötezer fontot értek Lady Di levelei

Harry állandóan bajba kerül, írta a főgondnoknak

Az előzetesen néhány száz fontra becsült ár sokszorosáért, több ezer fontért kelt el egy angliai árverésen a néhai Diana hercegnő féltucatnyi bizalmas levele.

,ladydi.jpg

Károly brit trónörökös egykori felesége, aki 1997-ben hunyt el egy párizsi autószerencsétlenségben, az 1980-as és az 1990-es években rendszeres levelezésben állt Cyril Dickmannel, a Buckingham-palota köztiszteletben álló akkori főgondnokával, aki fél évszázadon át szolgálta a brit királyi családot e tisztségében.

dickman.jpg

Cyril Dickman

Dickman hagyatékából a Cheffins aukciósház csütörtökön – más tételek mellett – Diana hat darab személyes, kézzel írott levelét is árverésre bocsátotta. Az egyik levélben a néhai hercegnő arról számolt be, hogy másodszülött fia, Harry herceg -- aki az idén ünnepli 33. születésnapját -- annak idején jól érezte ugyan magát az általános iskolában, de rendetlenkedései miatt „állandóan bajba került”.

Ez a levél az aukciós ház 600-900 fontos előzetes árbecslésével szemben 2400 fontért kelt el a csütörtöki liciten.

letöltés.jpg

A „bajkeverő” jelző Harryre a későbbi években is ráillett: a herceg kamaszként és fiatal felnőttkorában elsősorban botrányos kocsmai tivornyáiról és féktelen ivászatba fulladó bulijairól vált hírhedté, de ma már megbecsült, hadviselt tagja a királyi családnak. Harry, aki kétszer is megjárta az afganisztáni frontot, néhány éve egy lapinterjúban elismerte, hogy csak a hadseregben eltöltött tíz év mentette meg őt „a teljes elzülléstől”.

Egy másik, szintén csütörtökön elárverezett, 1984-ben kelt levelében Diana arról számol be Dickmannek, hogy elsőszülött fia, az akkor kétéves Vilmos herceg – aki édesapja, Károly trónörökös után majdan az Egyesült Királyság uralkodója lesz – „imádja” abban az évben született öccsét, és „vég nélkül ölelgeti, puszilgatja” Harryt.

vilmharry.jpg

Erre a levélre a Cheffins 400-600 fontos előzetes árbecslést adott, ám a licit 3200 fontnál állt meg.

Az aukcióra bocsátott hat Diana-levél összesen 15 100 fontért kelt el. (MTI)

Túl sok cukrot esznek a gyerekek

A napi mennyiség felét megeszik reggelire

A brit gyerekek túlságosan sok cukrot fogyasztanak reggelire, a napi ajánlott mennyiség csaknem felét megeszik még azelőtt, hogy beérnének az iskolába – figyelmeztetett az angol közegészségügyi szolgálat (Public Health England), hangsúlyozva, hogy a cukros gabonapelyhek, gyümölcsitalok és kenyérre kenhető krémek mind károsak az egészségre.

Obese-boy.jpg

A szakemberek kiemelték, hogy az egészségtelen étrend a fogak szuvasodásához, a derékbőség gyarapodásához és olyan hosszú távú egészségi problémákhoz vezet, mint a 2-es típusú cukorbetegség. Az ötéves gyerekek nagyjából negyedének van lyukas foga és a gyerekek csaknem egyötöde már elhízottan hagyja el az általános iskola alsó tagozatát.

Az országos étrendi és táplálkozási felmérés eredményei szerint az elsődleges "bűnös" a cukor, a négy- és tízéves kor közötti gyerekek ugyanis kétszer annyit fogyasztanak belőle, mint amennyit kellene.

A felmérés, amely négy- és tízéves kor közötti gyerekeket nevelő 200 szülő bevonásával készült, azt mutatta, hogy a problémák már a reggelinél elkezdőnek.

A mutatók szerint csak a reggeliző asztalnál a gyerekek átlagosan több mint 11 gramm cukrot, vagyis csaknem három kockacukrot esznek meg. Ez egy év alatt több mint ezer kockacukrot jelent reggelire.

obese_2345229b.jpg

Egy kis tál cukrozott gabonapehely nagyjából kettő, a pirítósra kent csokoládékrém három, míg egy pohár gyümölcslé öt kockacukrot tartalmaz.

A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett szülők 84 százaléka vélte úgy, hogy egészséges reggelit ad a gyermekének. A szakértők szerint a szülőknek érdemes ellenőrizniük az egyes termékek cukortartalmát. Ebben segíthetnek például különböző mobiltelefonos alkalmazások is.

Kétéves korban a gyerekeknek kevesebb mint 13 gramm (3 kocka), háromévesen kevesebb mint 15 gramm (4 kocka), négy- és hatéves kor között kevesebb mint 19 gramm (5 kocka), hét és tíz éves kor között kevesebb mint 24 gramm (6 kocka) cukrot kellene fogyasztaniuk naponta. (MTI)

A Lloyds biztosította Carrie Fishert

Váratlan halála miatt jókorát kaszál a Disney

Minden idők egyik legnagyobb biztosítási összegét, 41 millió dollárt könyvelhet el a Star Wars-filmeket gyártó Disney filmstúdió, amely bebiztosította magát arra az esetre, ha a Leia hercegnőt alakító Carrie Fisher nem tudná eljátszani szerződésben vállalt szerepét.

lloysds.jpg

A Lloyds londoni székháza

Az Insurance Insider üzleti magazin beszámolója szerint a Disney a londoni Lloydsnál kötötte a biztosítást, amely kárpótolja a veszteségért a stúdiót, ha Fisher nem szerepel az új Star Wars-trilógia mindhárom epizódjában.

A 60 esztendős színésznő, aki hosszú idő után a 2015-ben bemutatott Star Wars - Az ébredő Erő című epizódban játszotta el ismét Leiát, december 23-án egy Londonból Los Angelesbe tartó repülőn kapott szívrohamot, pár nappal később, 27-én elhunyt. A stúdió bejelentése szerint Fisher még befejezte az űreposz 2017 decemberében mozikba kerülő 8. epizódját, de a 9. rész felvételei még nem kezdődtek el.

Az üzleti magazin emlékeztetett arra, hogy a filmes szakmában nem szokatlan, hogy a stúdiók biztosítást kötnek a filmek sztárjaira.

carriefisher2-xlarge.jpg

A Disney egyelőre nem nyilatkozott arról, hogyan pótolja Leia hercegnőt a 9. epizódban, amelynek történetében állítólag fontos szerepe lett volna. Az elmúlt hetekben a mozikba került Zsivány Egyes - Egy Star Wars-történet című különálló Star Wars-film végén CGI-technikával idézték meg Leia hercegnő alakját, mivel a produkció története a négy évtizeddel ezelőtt készült Csillagok háborúja (Star Wars 4. rész) előtti időkben játszódik.

Az éhezők viadala-filmsorozat alkotóinak 2014-ben Philip Seymour Hoffman váratlan halála miatt át kellett írniuk egy kulcsjelenetet. Néhány olyan jelenetben pedig, amelyben nem volt szövege, CGI-verzióval idézték meg a színészt. (MTI)

Hetekig vizsgálják még, mibe halt bele George Michael

Egyelőre ismeretleni a sztár karácsonyi halálának oka

Az eddigi vizsgálatokból nem derült ki, hogy mi okozta az 53 éves korában karácsonykor elhunyt popvilágsztár, George Michael halálát.

WireAP_3945402eb232497786c7ed31aab8db49_16x9_1600.jpg

A pénteki rendőrségi közlemény szerint az első halottkémi szemle nem hozott olyan érdemi eredményt, amelyből véglegesen meg lehetett volna állapítani az énekes halálának okát, ezért további – nagy valószínűséggel több hétig tartó – vizsgálatok sorára lesz szükség.

A hatóságok azt mindazonáltal bizonyosnak tartják, hogy idegenkezűség gyanúja nem merülhet fel.

George Michaelt karácsony első napján, az angliai Oxfordshire megyében lévő otthonában érte a halál. Menedzsere, Michael Lippman a héten azt mondta, hogy az énekes halálát hirtelen szívmegállás okozta, de a hatóságok hivatalosan ezt egyelőre nem erősítették meg.

rs-george-michael-010e998f-600a-453e-a891-82f9c73a7903.jpg

A néhai világsztár partnere, Fadi Fawaz a Daily Telegraphnak a minap elmondta, hogy ő találta meg barátját holtan. Azt tervezték, hogy karácsony első napján együtt ebédelnek, és amikor átment George Michaelhez, hogy felébressze, az énekes már nem élt.

A lap név nélkül idézett forrásokra hivatkozva felfedte azt is, hogy George Michael az utóbbi egy évben egyre súlyosabb heroinfüggőséggel küszködött. A lapnak nyilatkozó egyik bennfentes forrás szerint az énekes több ízben is sürgősségi ellátásra szorult; egy ízben állítólag túladagolás miatt kellett kórházba vinni.

A lap által megszólaltatott szakemberek szerint a hirtelen szívhalál gyakori a súlyos heroinfüggőségben szenvedők körében. (MTI)

Még tartanak a cégvezetők a Brexittől

Rövidtávon bizakodnak, hosszútávon óvatosabbak

A brit vállalatvezetők a rövid távú kilátásokat most derűlátóbban ítélik meg, mint az utóbbi másfél bármikor, hosszabb távon azonban kétharmaduk továbbra is borúlátó.

deloitte-strand.jpg

A Deloitte üzleti tanácsadó cég negyedik negyedéves felmérésében 119 brit nagyvállalat pénzügyi igazgatóit kérdezte arról, hogy véleményük szerint a brit EU-tagság megszűnése milyen hatással lesz vállalatuk működésére.

A válaszadók 27 százaléka mondta azt, hogy cége 2017-es kilátásait kedvezően ítéli meg. Az előző, harmadik negyedévi vizsgálatba bevont pénzügyi igazgatóknak mindössze a 16 százaléka nyilatkozott így. Azt a felmérését a Deloitte közvetlenül a Brexit-népszavazás után végezte el.

A negyedéves felmérésből a Deloitte értékelése szerint az tűnik ki, hogy a cégek pénzügyi vezetői a rövid távú kilátásokat most derűlátóbban ítélik meg, mint az utóbbi 18 hónapban bármikor.

A válaszadók 66 százaléka azonban változatlanul attól tart, hogy a brit EU-tagság megszűnésének kilátása hosszabb időtávlatban már negatív hatást gyakorol cégének üzleti környezetére, és csak 14 százalékuk vár javulást vállalatának működési kondícióiban.

A Deloitte felméréséből kitűnik az is, hogy a brit vállalatvezetők kockázatvállalási hajlandósága sokéves mélyponton van, és a vállalatukat fenyegető legnagyobb hosszú távú kockázatnak a Brexitet, vagyis a brit EU-tagság megszűnését tekintik.

London-at-night1.jpg

A vizsgálatba bevont pénzügyi vezetőknek csak 21 százaléka mondta azt, hogy a mostani időszakot megfelelőnek tartja nagyobb vállalatgazdasági kockázatok vállalására. Ez messze a hosszabb távú átlag alatti arány: a Deloitte grafikus kimutatása szerint a brit vállalati szektor kockázatvállalási hajlama csak a 2008-2009-es pénzügyi válság idején volt gyengébb, mint most. A 2014-ben elvégzett hasonló felmérések idején 70 százalék felett járt azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyeknek pénzügyi igazgatói az akkori időszakot megfelelőnek tartották a kockázatvállalás növelésére.

A mostani felmérésben részes pénzügyi vezetőket a Deloitte megkérte arra is, hogy egy nullától 100-ig terjedő skálán jelöljék be, mekkora kockázatnak tartják a Brexitet. A Brexit átlagos kockázati értékelése 62 volt, messze a legmagasabb az összes választható kockázati tényező közül.

A deflációt és az euróövezeti válság újbóli fellángolásának lehetőségét a megkérdezett pénzügyi igazgatók átlagosan 52 pontra értékelték az általuk észlelt kockázatok súlyosságát mérő skálán, az amerikai elnökválasztás eredményének várható kockázataira pedig átlagosan csak 43 pontot adtak. (MTI)

Hamarabb kelnek útra a költöző madarak

Az ok a globális átlaghőmérséklet emelkedése

Hamarabb érkeznek meg párzási helyükre a vándorló madarak a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt - állapították meg az Edinburghi Egyetem kutatói.

Bibic_imagelarge.jpg

A Journal of Animal Ecology című folyóiratban közölt eredmények szerint a költöző madarak minden egy Celsius-foknyi globális átlaghőmérséklet-emelkedés miatt átlagosan egy nappal korábban érkeznek meg a nyári párzási helyükre.

A szakemberek öt kontinens több száz madárfajára terjesztették ki a vizsgálatukat és reményeik szerint az eredményeik segíteni fognak annak előrejelzésében, hogy a különböző madárfajok miként fognak reagálni a jövőbeli környezeti változásokra.

szurkelegykapo.jpg

Amennyiben rossz időben - akár csak pár nap csúszással - érkeznek meg a nyári párzási helyükre, előfordulhat, hogy a madarak nem tudják maximálisan kihasználni az adott területen rendelkezésükre álló táplálékforrásokat, vagy megszerezni a legkedvezőbb fészkelőhelyeket. A késői érkezés az utódok kikelésének idejét befolyásolhatja, csökkentve akár a fiókák túlélési esélyeit is.

A kutatók szerint a nagy távolságokat megtevő költöző madarakat kevésbé befolyásolja a növekvő hőmérséklet, ugyanakkor mégis ők járhatnak a legrosszabbul, ha a jóval előttük megérkező madarak felélik a párzási helyükön az erőforrásokat.

kormos.jpg

A szakemberek csaknem 300 évre visszamenőleg elemezték a vizsgált madárfajokra vonatkozó adatokat, köztük amatőrök és kutatók, úgymint a 19. századi amerikai természetkutató, Henry David Thoreau feljegyzéseit.

A vizsgált madarak között voltak légykapófélék, bíbicformák és a kormos billegető is. (MTI)

Fontos felhívás

Magyar nyelvű GCSE elindítására van lehetőségünk, ha sikerül több mint 14 000 aláírást gyűjtenünk!

gcse.jpg

Ez nagy lehetőség a gyerekeink számára, hogy anyanyelvükön érettségizzenek, mint sok más etnikumú bevándorló. A petíció ezen a linken érhető el.

MOST AKTUÁLIS!

rakoczar-castro-cover160117.jpg

front_cover.jpg

Ahol a saría az úr

No-go városok Nagy-Britanniában

sharia-law-1.jpg

A no-go zónáknak még a létét is hatalmas vita övezi – vannak, akiknek muszáj tagadniuk őket, mivel ez világnézeti parancs náluk. A fő kérdés persze már rég nem az, hogy vannak-e no-go zónák, hanem az, hogy hol kerültek az őslakos britek kisebbségbe a saját hazájukban. Hol vannak a no-go városok. Az eddigi legteljesebb magyar nyelvű beszámoló az iszlám angliai helyzetéről. Erre van tovább! 

Kövess minket a Facebookon

Ne csak lájkoljátok, osszátok is! A portál sikere rajtatok is múlik.

faux-vintage-facebook-ad.jpg

Kattints a képre!

front_cover (1).jpg

 

     

 

Trump: a UK remekül teljesít majd a Brexit után

Merkel katasztrofális hibát követett el az illegális migránsok beengedésével

Donald Trump szerint Angela Merkel német kancellár katasztrofális hibát követett el az illegális migránsok befogadásával.

trumptimes-1.jpg

A pénteken hivatalba lépő politikus a Timesnak adott interjúban – amelyet Michael Gove volt brit igazságügyi miniszter készített a lap számára – szólt az Oroszország elleni szankciókról is, egyenes utalást téve arra, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor felülvizsgálhatók lennének az Oroszország elleni szankciók.

Trump kifejtette azt a véleményét is, hogy Nagy-Britannia remekül teljesít majd a brit EU-tagság megszűnése után. Komoly bírálattal illette ugyanakkor azokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem járulnak hozzá az előirányzott mértékben a védelmi kiadásokhoz, az atlanti szövetséget pedig elavult szerveződésnek nevezte.

A német kormány menekültpolitikájáról Donald Trump kijelentette: „nagyon katasztrofális volt” Merkel döntése „ezeknek az illegálisoknak a korlátlan befogadásáról, akárhonnan jöttek is ezek az emberek [...] Ráadásul senki nem is tudja, hogy honnan jöttek”.

Trump szerint a Nyugatnak Szíriában kellett volna biztonsági övezeteket kiépítenie a menekültek számára, és ennek költségeit az Öböl menti országoknak kellett volna állniuk.

Kifejtette azt a véleményét is, hogy az Európai Unióban Németország a domináns hatalom, és Nagy-Britannia bölcsen tette, hogy a távozás mellett döntött. „Ha megnézzük az Európai Uniót, az tulajdonképpen nem más, mint Németország, alapvetően csak egy eszköz Németország számára. Ezért gondolom, hogy az Egyesült Királyság oly okosan cselekedett a kilépéssel”.

trumptimes.jpg

A megválasztott republikánus elnök az amerikai-brit kétoldalú kereskedelmi megállapodás lehetőségéről szólva kijelentette: kormánya nagyon keményen dolgozik majd azon, hogy ez a megállapodás gyorsan és megfelelő formában létrejöhessen.

Barack Obama, a távozó demokrata párti amerikai elnök tavaly áprilisi londoni látogatásán azzal zsarolta vendéglátóit, hogy a brit EU-tagság megszűnése esetén Washington az Európai Unióval folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig „a sor végére kerül”.

Donald Trump viszont már az amerikai elnökválasztási kampányban hangsúlyozta, hogy ha bejut a Fehér Házba, akkor Nagy-Britannia „nem a sor végére, hanem a sor elejére kerül” az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon.

Trump a The Timesnak adott interjúban - konkrét időpont említése nélkül - elmondta, hogy találkozni fog Theresa May brit miniszterelnökkel, rögtön azután, hogy beköltözött a Fehér Házba, „és nagyon gyorsan összehozunk” egy megállapodást.

A brit üzleti szektor exportkilátásai szempontjából nagyszerűnek nevezte, hogy a font a népszavazás óta meredeken gyengült. „Úgy gondolom, a Brexit-folyamat remekül fog végződni” – tette hozzá.

donald-trump-interview-times-michael-gove-790788.jpg

Az Oroszország elleni szankciókról szólva Trump egyenes utalást tett arra, hogy ha Putyin elnök késznek mutatkozik a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor napirendre kerülhetne e szankciók felülvizsgálata. Kijelentette: meg kell vizsgálni, hogy „lehetséges-e jó megállapodások elérése Oroszországgal”. Trump szerint ebbe beletartozik az is, hogy a nukleáris fegyverzetet „nagyon jelentősen csökkenteni kell. Oroszország nagyon megszenvedi a szankciókat, és én úgy gondolom, hogy történhet valami, amivel sokan jól járnának”.

Trump kijelentette: azzal az alapállással kezdi elnöki tevékenységét, hogy megbízik Putyinban, csakúgy, mint Angela Merkelben. „Majd meglátjuk azonban, hogy ez meddig tart. Lehet, hogy egyáltalán nem sokáig”, tette hozzá.

Trump szerint a NATO elavult intézmény, mivel sok-sok évvel ezelőtt alakították ki. „Alaposan megkaptam a magamét, amikor először mondtam, hogy a NATO elavult, de ez két napig tartott, aztán már azt kezdték mondogatni, hogy Trumpnak igaza van”, tette hozzá.

Trump a másik fő problémának azt nevezte, hogy sok NATO-tagállam nem vállal méltányos részesedést a védelmi kiadásokból, és ez szerinte „nagyon igazságtalan az Egyesült Államokkal szemben”. Hozzátette: jelenleg öt NATO-tagállam fordítja a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra.

Trump szerint az iraki háború az Egyesült Államok egész történelmének „talán legrosszabb döntése volt, olyan, mintha köveket hajigáltunk volna egy méhkasba”.

Elmondta azt is, hogy vejét, Jared Kushnert bízza meg hivatalosan a közel-keleti rendezés előmozdításával, és kérte a brit kormányt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétózzon meg minden olyan határozattervezetet, amely Izraelt bírálja. (MTI)

Totális lesz a Brexit?

A Downing Street szerint ez találgatás

Vasárnapi sajtóértesülések szerint Theresa May miniszterelnök „teljes körű Brexit” terveit készül bejelenteni a jövő héten. Visszaáll a határellenőrzés, szabályozzák a bevándorlást. A kormányfő hivatala találgatásnak minősítette a híreket.

_90911301_c5b48218-424a-41c4-9b6b-638600ec508f.jpg

May kedden tart beszédet a többi EU-tagállam nagykövetei és brit kormánytisztviselők előtt, vázolva a kormány terveit a brit EU-tagság megszűnése utáni időkre.

A Downing Street hivatalosan semmiféle érdemi részletet nem árult el előre a beszéd tartalmáról. A brit sajtó EU-szkeptikus irányzatának legnagyobb példányszámú vasárnapi lapjai, a Sun on Sunday, a Sunday Times és a Sunday Telegraph azonban kormányforrásokat idézve olyan értesüléseket közöltek, hogy a miniszterelnök a „kemény Brexit programját jelenti be a Lancaster House-ban, a brit kormány exkluzív londoni rendezvényközpontjában.

A politikai szótárban meghonosodott "hard Brexit" kifejezés azt a változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonulna az Európai Unió egységes belső piacáról és a vámunióból is.

080918c-004.jpg

Kedden sok minden kiderül a Lancaster House-ban

A vasárnapi lapértesülések szerint Theresa May utalásokat tesz majd arra, hogy az Egyesült Királyságnak készen kell állnia az EU vámuniójának elhagyására, mivel csak így tud önállóan szabadkereskedelmi egyezményeket kötni a világ más térségeivel.

A kormányfő az előzetes sajtóértesülések szerint hitet tesz az EU-bevándorlás szabályozására is kiterjedő teljes körű brit határellenőrzés visszaállítása mellett, akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a brit gazdaság kiszorul a vámmentes egységes belső EU-piacról.

Az Európai Bizottság rendszeresen hangoztatott hivatalos álláspontja szerint ha a brit kormány az EU-tagság megszűnése után korlátozza az uniós országok állampolgárainak szabad beutazását, letelepedését és munkavállalását, akkor elveszíti tagságát az EU egységes belső piacán.

A Downing Street szűkszavú reagálásában találgatásnak minősítette a kormányfői beszéd tartalmáról szóló lapértesüléseket. (MTI)

Az Európai Unió különleges státust szán a Citynek

Jobban hiányozna Brüsszelnek a 2,9 négyzetkilométer, mint fordítva

A Brexit nagyobb kockázatot jelent a kontinentális Európa gazdasági-pénzügyi stabilitására, mint Nagy-Britanniáéra. Az Európai Unió hajlandó lenne különleges státust biztosítani a City pénzügyi központjának a kilépés után.

46936058-london-city-images.jpg

A Guardian birtokába jutott nem nyilvános feljegyzések tanúsága szerint Michel Barnier, a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalások EU-munkacsoportjának vezetője európai parlamenti képviselőknek a héten azt mondta, hogy a pénzügyi stabilitás megingásának elkerülése végett nagyon specifikus különtárgyalásokra lesz szükség, és különleges kapcsolatrendszert kell majd fenntartani a City pénzügyi szektorával.

A lap szerint Barnier e kijelentései jelzik a brüsszeli szakpolitikai döntéshozók aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy milyen káros következményekkel járna az európai pénzügyi szektorban a legnagyobb európai pénzügyi szolgáltatási központ „leválasztása” az EU-ról.

why-london-bankers-should-consider-moving-to-frankfurt-in-the-event-of-a-brexit.jpg

A világ pénzügyi központjának van oka az optimizmusra

E potenciális károkra a minap a Bank of England kormányzója is felhívta a figyelmet. Mark Carney az Alsóház költségvetési bizottságának meghallgatásán kijelentette: megítélése szerint a Brexit ma már nagyobb kockázatot jelent a kontinentális Európa gazdasági-pénzügyi stabilitására, mint Nagy-Britanniáéra.

A brit jegybank vezetője szerint az EU-nak nagyon gondosan át kell gondolnia, hogy „a jelenlegi helyzetből pontosan hova akar eljutni” a Cityvel fenntartott kapcsolatrendszerben, mivel az európai fedezeti és devizapiaci tranzakciók háromnegyedét, a hitelpiaci ügyletek és az értékpapír-forgalom felét a City pénzügyi szolgáltatási szektora bonyolítja le.

city.JPG

Az apró városmag világhatalom

Az Európai Bizottság folyamatosan hangoztatott nyilvános álláspontja szerint ha Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az EU egységes belső piacáról is, és nem érvényesíti a munkaerő szabad mozgásának alapelvét, a City bankjai elvesztik európai szolgáltatásnyújtási jogaikat.

Elemzők szerint a Cityben is súlyos veszteségeket okozhatna e szolgáltatásnyújtási jogok elvesztése. (MTI)

Jövő héten már jönnek részletek a Brexitről

Theresa May 17-én, kedden ismertet

Theresa May miniszterelnök a jövő héten ismerteti kormánya várható Brexit-tárgyalási stratégiájának egyes részleteit.

Theresa-May-753454.jpg

A Downing Street szóvivőjének csütörtök esti tájékoztatása szerint May kedden tart beszédet, amelyben vázolja a kormány terveit arról, hogy Nagy-Britannia miként tölthet be globális szerepet a brit EU-tagság megszűnése után is.

A Brexit-tárgyalásokról szóló eddigi legkonkrétabb bejelentés az volt, hogy London az idei első negyedév végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Ez a cikkely szabályozza és indítja meg a kilépés feltételeiről szóló tárgyalássorozatot, amelyre két évet irányoz elő.

Az 50. cikkely aktiválásának határidejét kijelölő bejelentés már tavaly ősszel elhangzott, és a kormány azóta nem állt elő további érdemi részletekkel a várható tárgyalási tervekről.

Theresa May többször kijelentette, hogy kormánya nem fog „folyamatos közvetítést” adni a Brexit-stratégia kidolgozási folyamatáról, mivel ezzel majdani tárgyalási pozícióját ásná alá.

Sajtóértesülések szerint a kormányfő még az uralkodót sem hajlandó részletesen tájékoztatni a kormányzati stratégiáról. A Times nemrégiben azt írta, hogy II. Erzsébet királynő szeretett volna részletesen tájékozódni a miniszterelnök tárgyalási terveiről, de neki is be kellett érnie azzal, amit Theresa May nyilvános megszólalásaiban elmondott.

A miniszterelnök szűkszavúságát egyre több bírálat éri saját hátországa és az Európai Unió tisztviselői részéről is. Ezért a Downing Street már az idei év első napjaiban utalásokat tett arra, hogy a kormányfő hamarosan beszédet tart a Brexit-tervekről, a miniszterelnöki hivatal szóvivője pedig közölte, hogy a beszéd kedden hangzik el. (MTI)

Kanada: a szabadság vége

Szájkosártörvény és muszlim bevándorlási miniszter lépett hivatalba

„Iszlamofóbia-ellenes” törvényt fogadott el a kanadai parlament, miután – az indoklás szerint – „egyre több támadás érte a mecseteket és a muszlim közösségeket az országban és a világban”.

009ottawa parlament.jpg

Az ottawai parlament. Dermedt demokrácia

Az „iszlamofóbia” kifejezés talán a leghazugabb kifejezés az „Arbeit macht frei után”. Jelentése az, hogy valaki indokolatlanul fél vagy irtózik az iszlámtól, „fóbiája” van tőle, holott erre semmi oka nincs. Abdur-Rahman Muhammad, az Iszlám Gondolat Nemzetközi Intézménye egykori tagja, aki ott volt a szó megalkotásánál, így nyilatkozott:

„Ez a megvetésre méltó kifejezés semmi más, mint gondolatkorlátozó klisé, amely muszlim kutatóintézetek beleiben fogant abból a célból, hogy a kritikusokat elhallgattassa.”

house11.jpg

A konzervatívok nem szavazták meg

A kanadai törvényhozás láthatóan másként tudja, mivel elfogadta az „iszlamofóbia elleni” törvényjavaslatot – hamis indokok alapján, miután jelenleg a nagyvilágban az iszlám nem a védekező, hanem a támadó szerepében látható, és a muzulmánokat ért „zaklatások” –már amennyiben csakugyan annak tekinthetők – semmiképp nem hasonlíthatók össze robbantásos, lövöldözéses vagy kamionos tömeggyilkosságokkal. A muzulmánok továbbá egymás, illetve a hitehagyottak ellen is halálos küzdelmet folytatnak. A nyugati világban a mohamedánok terhére ideológiai vagy vallási okból elkövetett cselekmények elenyésző számúak, és eleve reakciónak tekinthetők az iszlám egyre brutálisabb fellépésére. Más kisebbségi csoportok, mint a zsidók vagy a feketék, nagyságrendekkel több ellenséges cselekményt kénytelenek elviselni.

islamophobia_lauf_toon__1024x637.JPG

Nem kell tőle félni! Szólásszabadságnak hívom!

Kanada a nemrég hivatalba lépett Justin Trudeau vezetésével történelmében eddig még soha nem tapasztalt, veszedelmes talajra lépett, feladva úgy a törvény előtti egyenlőség, mint a vallássemlegesség elvét. Az új törvény egyfajta blaszfémiának minősíti a magát vallásnak álcázó világhódító náci ideológia bírálatát, s mivel eközben az összes többi vallás szabadon bírálható vagy akár gyalázható, az iszlám ezzel elérte, hogy kvázi „bevett” vallás legyen a többivel szemben Kanadában, ahol mostantól fogva bárki üldözhető, aki az iszlámot kritizálja.

net-censors.jpg

A sajtó jobbnak tartotta, ha hallgat az egészről

A kanadai „mainstream” sajtó – követve a jól be nem vált német és svéd példát – egyszerűen azt a megoldást választotta, hogy nem foglalkozik a témával, pedig ez az első jelentős mérföldkő a demokrácia felszámolása felé vezető úton. Erre az útra egy olyan ország lépett rá, amely fennállása óta sokak által a világ legtökéletesebbjének tekintett demokráciája volt eddig, amely a belső rothadásnak, defetizmusnak, dekadenciának – szemben sok más demokráciával – még csak a jelét sem mutatta. Érdekes módon ez a hallgatás még a Huffington Postnak is sok volt, amely azt írta, a kanadaiak nem hibáztathatók azért, mert nem hallottak az új törvényről, hiszen ha megguglizzuk, a mainstream médiából egyetlen találat sem lesz – CBC, Postmedia, Globe and Mail, mind úgy döntöttek, jobb erről nem írni.

Részletesen elsőként a Jihadwatch foglalkozott az üggyel.

Az ottawai törvényhozás konzervatív képviselői nem támogatták a javaslatot, amit „zavarónak” nevezett Omar Alghabra liberális képviselő, aki 2002-ben még azt is kétségbe vonta, hogy a Hamasz vagy az Iszlám Dzsihád egyáltalán terrorszervezetek lennének, és nyíltan letette a garast amellett, hogy Ontario államban vezessék be a saríát, az iszlám törvénykezést. Amikor ez mégsem történt meg, mélységes kiábrándultságának adott hangot.

o-OMAR-ALGHABRA-570.jpg

Omar Alghabra

A már idézett Abdur-Rahman Muhammad szerint az iszlámon belül már olyan szintre jutott az ideológia híveinek viktimizálódása, vagyis az a folyamat, hogy önmagukat áldozatnak tüntetik fel, hogy ma már tömegek gondolják komolyan: ők valóban egy üldözött és elnyomott kisebbség.

Justin Trudeu miniszterelnök, aki kétségkívül tankönyvi anyag lesz már csak az eddigi tevékenysége okán is, az amerikai demokraták elsöprő veresége és Donald Trump győzelme után alighanem arra a következtetésre jutott, hogy ötödik sebességbe kapcsol. Bevándorlási, menekültügyi és állampolgársági miniszternek nevezte ki Ahmed Hussent, aki 1993-ban, 16 éves korában maga is migránsként érkezett Szomáliából, és 2004-ben még azt nyilatkozta a Star című lapnak, hogy nem tudná magát politikusként elképzelni, mert nem kíván „előtérbe kerülni”. Gondolkodása nyilván sokat változott azóta.

ahmed-hussen.jpg.size.custom.crop.1086x722.jpg

Ahmed Hussen Justin Trudeau miniszterelnökkel (jobbra) és David Johnston főkormányzóval

A jogvégzett, emberjogi harcos Hussen a miniszteri kinevezés elfogadása után azt nyilatkozta, Kanada történelme egyenlő a bevándorlás történelmével, és kivált büszke arra, hogy erre a fontos feladatra őt választották.

A karrier gyors. Hussen első ízben 2015-ben lett képviselő, a nagy liberális szökőár alkalmával, ami valósággal letarolta Torontót és környékét. Személyében először ülhetett be szomáli születésű képviselő az ottawai parlamentbe. Tagja lett az igazságügyi és emberjogi bizottságnak, valamint a Kanada-Afrika Parlamenti Bizottságnak.

Vöröskereszt: Humanitárius válság az NHS kórházaiban

NHS: Ez így nem igaz, de nagy a nyomás

A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat cáfolja a Vöröskereszt azon állítását, hogy humanitárius válság alakult volna ki az általa működtetett brit közkórházakban.

164728429__13_785308b.jpg

Az NHS különleges igazgatóinak egyike kijelentette: véleménye szerint a kórházi szolgáltatás nincs válsághelyzetben, azt azonban elismerte, hogy sokkal leterheltebb, mint bármikor is volt.

A Vöröskereszt besegít egyes kórházaknak a betegszállításban, valamint utókezelésben részesít kórházakból elbocsátott pácienseket.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője arra szólította fel Theresa May miniszterelnök asszonyt, közölje a képviselőkkel, miként kívánja orvosolni az NHS „nemzeti botrányát”.

„A tény az”, mondta Corbyn, „hogy ez a kormány ismételten elmulasztotta, hogy egészségügyi szolgálatunk számára megfelelő forrásokat biztosítson, miközben a szociális kiadásokat megkurtították, és milliárdokat fecsérelrek el a privatizáció meggyorsítása céljából fentről lefelé történő újjászervezésre.”

A munkáspárti vezér azt „követelte”, hogy Theresa May jelenjen meg az Alsóházban, és adjon magyarázatot arra, miként kívánja orvosolni az NHS-szel kapcsolatban elkövetett mulasztásokat.

Minderre azt követően került sor, hogy az angliai kórházi trösztök egyharmada arra figyelmeztetett: segítségre van szüksége ahhoz, hogy meg tudjon birkózni a növekvő betegszámmal.

Az adatok szerint a csúcshéten negyvenkét baleseti és sürgősségi osztály rendelt mentőt azért, hogy a beteget más kórházba vitesse át, mert kapacitásainak végére érkezett. Ez a szám a duplája a 2015. évi legrosszabb hétnek.

red.jpg

A Vöröskereszt betegszállítója

Betegek átszállítására csak akkor kerül sor, ha az illető osztály rendkívüli nyomás alatt van, azaz több beteget már nem képes ellátni, vagy nagy a sorállás és jelentősen meghosszabbodik a várakozási idő, valamint abban az esetben, ha a beteg ellátása az ott rendelkezésre álló eszközökkel nem sikerült.

A Royal College of Emergency Medicine szerint stábja intenzív nyomás alatt van, míg a Society for Acute Medicine arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi január lehet a legrosszabb, amivel az NHS valaha is szembenézni kényszerült. Elnöke, dr. Mark Holland úgy nyilatkozott: a humanitárius válság kifejezés talán erős, „de nincs millió mérföldnyire az igazságtól.” Hozzátette: „Megmondtuk előre, hogy pokoli téllel nézünk szembe. Úgy vélem, meg is érkezett.”

Keith Willett, az NHS akut ellátásának orvosigazgatója úgy gondolja, a szervezet nincs a humanitárius válság szintjén, azt azonban elismerte, hogy akkora nyomással állnak szemben, amekkorával eddig még soha.

Nem válaszolt azokra a kérdésekre, vajon a kormány komolyan veszi-e a kórházakból elküldött betegek szociális ellátásának reformját, de azt mondta, ez az a terület, ahová a jövőbeli beruházásoknak menniük kell.

Anglia elsőként tárgyalhat a szabadkereskedelemről

Barack Hussein Obama hiába fenyegetőzött áprilisban az ellenkezőjével

Nagy-Britannia „az első sorból” kezdhet szabadkereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, miután a jövő héten hivatalba lépő Donald Trump adminisztrációja megalakul – közölte a Szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke.

_87088118_trump_976afp.jpg

Bob Corker, aki előzőleg Boris Johnson brit külügyminiszterrel tárgyalt Washingtonban, a BBC rádiónak kijelentette: az új amerikai kormány elsődleges fontosságúnak tekinti majd az amerikai-brit kereskedelmi megállapodást, és biztos, hogy Nagy-Britannia „nem a hátsó sorokban” lesz az amerikai kereskedelmi politikáról szóló tárgyalásokon.

Johnson a BBC-nek szintén azt mondta: washingtoni és New York-i tárgyalásain ő is azt hallotta, hogy Nagy-Britannia elsőként kezdhet szabadkereskedelmi tárgyalásokat az új amerikai kormánnyal.

obama0ueen.jpg

II. Erzsébet előtt nem hajolt meg Barack Hussein...

Barack Obama, a távozó amerikai elnök tavaly áprilisi londoni látogatásán gyakorlatilag kizárta, hogy a brit EU-tagság megszűnése esetén Nagy-Britannia gyorsan kedvezményes kétoldalú kereskedelmi megállapodásra juthatna az Egyesült Államokkal, Washington ugyanis az Európai Unióval folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig „a sor végére kerül”, ha távozik az unióból.

obama-bowing-to-saudi-king.jpg

...elvégre csak Londonban volt, nem Rijádban

A brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazáson a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt, Donald Trump viszont már az amerikai elnökválasztási kampányban hangsúlyozta, hogy ha bejut a Fehér Házba, akkor Nagy-Britannia „nem a sor végére, hanem a sor elejére kerül” az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon.

Trump és London kapcsolatai sem indultak azonban túl jól. A kormányban visszatetszéssel fogadták, hogy választási győzelme után Trump kilenc más külföldi vezetőt hívott fel telefonon, mielőtt Theresa May miniszterelnököt kereste volna, azt pedig különösen nehezményezték, hogy Trump a brit politikusok közül elsőként Nigel Farage-t, a UKIP volt vezetőjét fogadta, sőt felvetette, hogy Farage lehetne Nagy-Britannia washingtoni nagykövete.

donald-trump-sign-england-islam2.jpg

A Pegida Trump-párti tüntetése

A kormány az elmúlt hetekben több diplomáciai kezdeményezést tett a kapcsolatok javítására. Theresa May hírek szerint hamarosan hivatalos látogatást tesz Washingtonban, és a brit sajtóban megjelentek olyan értesülések is, hogy Trump még az idén állami látogatásra, vagyis hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégeként Londonba jöhet. (MTI)

Metrósztrájk Londonban

Az indokok némiképp érthetetlenek

Huszonnégy órás sztrájkot kezdtek vasárnap este a londoni metróhálózat dolgozói a metróállomások jegypénztárainak bezárása és a leépítések ellen tiltakozva - miközben a jegypénztárakat még a Johnson-érában zárták be, leépítés helyett pedig felvétel folyik.

web-tube-strike-3-pa.jpg

A közlekedési dolgozókat képviselő két szakszervezet, az RMT és a TSSA hétfő estig hirdette meg az akciót.

A tömegközlekedését felelős városházi cég, a Transport for London (TfL) az elmúlt években a legtöbb metróállomáson bezárta a jegypénztárakat, azzal az indokkal, hogy az elektronikus bérletek bevezetése óta a pénztárakat szinte senki nem használt. A metróhálózat állomásainak alkalmazottai közül eddig 838-at bocsátottak el.

A cég évi 50 millió font megtakarítást vár az intézkedéstől.

A tömegközlekedésben évekkel ezelőtt meghonosították az elektronikus bérletet, amelyet az állomásokon elhelyezett automatáknál, bank- vagy hitelkártyával előre fel lehet tölteni pénzzel. Az utasok a bérletet össze is köthetik bankszámlájukkal, és ebben a esetben a rendszer időről időre automatikusan feltölti a számláról a bérletet a tulajdonos által előre meghatározott összeggel.

commuter-chaos-as-rmt-workers-bring-london-underground-to-a-standstill-88386242-5870ba806ba75.jpg

Emellett most már közvetlenül bankkártyával is lehet fizetni; a kártyát a metrólejáratok előtt elhelyezett érzékelőkhöz kell érinteni, ugyanúgy, ahogy az elektronikus bérleteket.

A pénztárbezárási programot Boris Johnson korábbi polgármester, a konzervatív párti brit kormány jelenlegi külügyminisztere indította el. Nem világos, hogy akkor miért nem léptek sztrájkba a dolgozók.

Johnson utódja, a munkáspárti Sadiq Khan, akit tavaly választottak meg, elrendelte a pénztárak bezárásának utólagos hatásvizsgálatát, és az erről december elején kiadott jelentés „komoly problémákat” állapított meg, de a pénzárak újbóli kinyitását a jelentést készítő szakértők sem javasolták.

A TfL mindazonáltal bejelentette, hogy az idén hatszázzal növeli az állomásokon dolgozó alkalmazottak létszámát, és az első kétszáz ember felvételi folyamata már el is indult. Szó sincs tehát leépítésről, inkább a politikai váltógazdaság megszokott folyamatról: a tory vezetés a népszerűtlenséget vállalva racionalizál, utána megbukik, de az őt követő munkáspárti utódok a teli kasszából ismét kezdhetik elherdálni a pénzt.

ad_231020646.jpg

A szakszervezetek szerint a jegypénztárak bezárása és az eddigi leépítések már az utasok és a személyzet biztonságát veszélyeztetik.

A 400 kilométeres, 12 fővonalból és számtalan elágazó mellékvonalból álló metrót naponta átlagosan négymillió utas használja, így a sztrájk hétfőn rendkívüli felfordulást okoz a tömegközlekedésben. (MK/MTI)

Argentína Kfir harci gépeket vásárolna Izraeltől

Elvben három évük van, hogy elégtételt vegyenek a falklandi vereségért

Argentína légierejét szeretné modernizálni: Izraellel folytat tárgyalásokat 12-14 darab Kfir Block 60 harci gép idei megvásárlásáról. A Kfir ugyan hetvenes évekbeli technológia, viszont a Block 60 új kiadás, egyebek mellett modern Elta 2032 AESA radarral.

kfirb60.jpg

A Kfir ráncfelvarrás után

A brit légierő jelen pillanatban nem rendelkezik a mai követelményeknek megfelelő repülőgép-hordozókkal. Az egyedüli brit anyahajó, az HMS Ocean csak helikoptereket szállít. Az angolok két super-carrier érkezését várják, ám ezek közül a legelső, az HMS Queen Elizabeth is csak 2020-ban lesz bevethető.

HMS Ocean.jpg

Az HMS Ocean helikopter-hordozó

Nem sok lesz készenléti állapotban a Királyi Haditengerészet F–35B harci gépeiből 2020-ra, és a Queen Elizabeth leghamarabb 2023-ra számíthat annyi anyahajóról felszálló harci gépre, amennyi kitesz két repülőszázadot – huszonnégy darabot –, amivel már igencsak meg tudná nehezíteni az argentinok dolgát egy esetleges agresszió alkalmával.

f35b.jpg

Az F-35B

Miért akarna Argentína izraeli harci gépeket? Magától értetődik, hogy azt állítják, a légterük védelméről van szó. Ám ha eltekintünk a legutóbbi, britekkel folytatott összecsapástól, Argentína a legutolsó előtti tényleges háborúját egy másik országgal jóval a repülőgép feltalálása előtt, 1865 és 1870 között vívta. Az akkori ellenfél Paraguay volt, amelyet az argentin-brazil-uruguayi koalíció megszállt a győzelem után. Ezt követően az argentin hadsereg leginkább különféle forradalmak és puccsok idején mutathatta meg az erejét. Légterét soha senki nem fenyegette, még az angolok sem 1982-ben, pedig megtehették volna.

UK-Queen-Elizabeth-Class-Aircraft-Carrier-QE2.jpg

A Queen Elizabethre 2020-ra számíthat a Royal Air Force

Az ország sohasem mondott le arról, hogy elégtételt vegyen a britektől 1982-ben elszenvedett vereségért, illetve újabb kísérletet tegyen a Falkland-szigetek megkaparintására. Erre három évük van a Queen Elizabeth hadrendbe állításáig – a Falkland védelme addig mérsékelt szinten marad.

raftornado.jpeg

A RAF Tornadója

Sok elemző abszurdnak tartja a gondolatot, hogy Buenos Aires egy újabb agresszióval próbálkozna, hiszen még a Kfir (Oroszlánkölyök) gépek birtokában sem lesz olyan állapotban, hogy elvegye a szigeteket az Egyesült Királyságtól. A legutóbbi falklandi háborúban a légiereje egyharmada veszett oda, és azt azóta sem pótolták. Az 1990 óta egyre elharapózó populista gazdaságpolitika és az ezt kísérő válság nem is tette lehetővé a hadsereg különösebb mértékű szanálását.

Mount_Pleasant_Airport_-_Donald_Morrison.jpg

A falklandi Mount Pleasant légibázis

A 2015-ben megválasztott elnök, Mauricio Macri tisztában van ezzel: elődeihez képest békésebb húrokat pengetve keresi, miként lehetne a két ország közti kapcsolatokon javítani. Argentína azonban továbbra is magának követeli a Falkland-szigeteket, annak ellenére, hogy az ott megtartott népszavazáson hárman szavaztak az Argentínához tartozásra, de feltehetően ezek is elrontott szavazatok lehettek.

super_etendard_exocet_missile_1.jpg

Argentin Super Etendard

Az argentin légierő flottája, benne múzeumba való Super Etendardokkal és szubszonikus Skyhawkokkal, ma gyakorlatilag semmire nem képes. Az utolsó Mirage III-asokat 2015-ben vonták ki a forgalomból. Ami annyit tesz, hogy a légtérvédelemre harminc darab Pucara harci gép, valamint néhány Tucano és Pampa típusú kiképzőgép maradt. Egy komolyabb háborúhoz legalább több tucatnyi modern gép kéne – és a gépeket kezelni képes pilóták.

Falklands-Typhoons-900x.jpg

Eurofighterek a Falkland védelmében

Macri érzi a hadsereg elégedetlenségét, nem véletlenül nyilatkozott tavaly májusban egy katonai rendezvényen úgy, hogy tisztában van azzal, mennyire cserben hagyta az állam a sereget, és hogy óriásiak a problémák a büdzsé, a felszerelés és az infrastruktúra terén egyaránt. Nagy-Britaannia minimum kettő, maximum négy Eurofighter Typhoont állomásoztat a falklandi Mount Pleasant bázison, továbbá komoly légelhárítási kapacitást. A UK-nek összesen 100 Typhoonja és 76 Tornadója van.

Mi lett a magyar arannyal?

„A konkrét részletek nem nyilvánosak”

192604_eladtak_a_magyar_aranytartalekot.jpg

A Magyar Nemzeti Bank „nem adta el az aranytartalékot”, hanem az derivatív jellegűvé vált, de különben meg ne kérdezősködjön senki - derült ki az MNB sajtóosztályának a Portfolio kérdésére küldött válaszából. Lehet, hogy ez is elveszítette közvagyon jellegét? Részletekért kattints ide.

London saját vízumot vezetne be a szakképzettek számára

A főváros számára a Brexitet követően is nélkülözhetetlen az uniós munkerő

Londonnak a brit EU-tagság megszűnése után is akadálytalanul hozzá kell férnie a magas szakképzettségű külföldi EU-munkavállalókhoz, akár úgy is, hogy a kormány a brit fővárosra külön bevándorlási szabályokat határoz meg -- áll a London First üzleti érdekképviseleti szervezet pénteken ismertetett tanulmányában.

3BBD354200000578-4078220-image-a-15_1483211121572.jpg

A londoni üzleti szektor hazai és külföldi érdekeinek képviseletét ellátó nem profitorientált szervezet 104 oldalas javaslatcsomagjának fő elemei közé tartozik a „londoni vízum" lehetőségének megvizsgálása. Ez azt jelentené, hogy a londoni üzleti szektorban munkára jelentkező magasan képzett külföldi EU-szakemberek számára a brit kormány külön regionális migrációs szabályozást honosítana meg.

A tanulmány hangsúlyosan kitér a City pénzügyi szolgáltatási központjának fontosságára is, kiemelve, hogy meg kell őrizni a City globális vezető szerepét a pénzügyi szolgáltatásokban. A London First szerint a köz- és magánszektornak egyaránt a jelenleginél sokkal erőteljesebb hangon, egységesen és világosan fel kell szólítania Theresa May miniszterelnököt, hogy egyértelmű nyilatkozatban vállaljon kötelezettséget a pénzügyi szektor és professzionális kiszolgáló ágazatainak védelmére.

A szervezet szerint a szektor képviselőinek követelniük kell a kormánytól a pénzügyi szolgáltatási ágazat további hozzáférését is az európai piacokhoz, olyan szabályozással, amelyben a brit EU-tagság megszűnése után is megőrizhetők a City pénzügyi szolgáltatási vállalatainak passporting-jogai, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyei.

Pénzügyi elemzők már a tavaly júniusi népszavazás óta folyamatosan figyelmeztetik a kormányt arra, hogy súlyos veszteségeket okozhat a Cityben, ha Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az EU egységes belső piacáról is, és emiatt a City bankjai elvesztik európai szolgáltatásnyújtási jogaikat.

98587119-475537.jpg

Legutóbb az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állított össze tanulmányt erről, modellszámításokkal kimutatva, hogy a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 38 milliárd font bevételkiesést és 75 ezer munkahely megszűnését okozva a Cityben.

A törvényhozás felsőháza is arra hívta fel a kormány figyelmét minap ismertetett tanulmányában, hogy távozásra késztetheti a City pénzügyi szolgáltatási cégeit, ha nagyon rövid időn belül nem tisztázódik, hogy a brit EU-tagság megszűnése után e vállalatok milyen feltételekkel tevékenykedhetnek az Európai Unióban maradó országok piacain.

A Lordok Háza EU-bizottságának jelentése szerint ez súlyos költségvetési kockázatokkal is jár, mivel a City bankjai és a kiszolgáló háttérintézmények a brit költségvetés teljes jövedelemadó-bevételeinek 12 százalékát, a társaságiadó-bevételek 15 százalékát adják, és a szektor 1,1 millió alkalmazottat foglalkoztat, egyharmadukat Londonban. (MTI)

A forgatás alatt tudta meg: vége, abbahagyják a kezelést

David Bowie három hónappal a halála előtt értesült, hogy gyógyíthatatlan

David Bowie három hónappal a halála előtt tudta meg, hogy betegsége gyógyíthatatlan, írta a BBC, mely január 7-én, szombaton sugározza a tavaly januárban elhunyt énekesről készült dokumentumfilmjét.

bowie.jpg

A David Bowie: The Last Five Years (Az utolsó öt év) című filmben hangzik el, hogy az énekes a Lazarus című videó készítése közben értesült arról, hogy a kezelést befejezik. A műsor az énekes A Reality Tour című, 2003-2004-es turnéját, valamint élete utolsó négy évét mutatja be.

Johan Renck, a Lazarus című videó rendezője a filmben elmondja: „Később jöttem rá, hogy a forgatás hetében tudatták vele, hogy vége... Befejezik a kezelést, a betegség győzött”.

47c4f8cd.jpg

Renck arról is beszélt, hogy a videó, melyben Bowie bekötött szemmel fekszik az ágyban, nem az énekes betegségére utal: „Számomra ez a történet bibliai vonatkozásával kapcsolatos, a feltámadással, semmi köze David állapotához. Azért ilyen a jelenet, mert nekem tetszett ez a képvilág”.

2016_DavidBowie5_Press_060116-1.jpg

Bowie producere, Tony Visconti is megszólal a dokumentumfilmben. Szerinte a világsztár csúcsformában volt, amikor utolsó albumát, a Blackstart rögzítették. Az album 2016. január 8-án, Bowie 69. születésnapján jelent meg. Két nappal később az énekes meghalt. (MTI)

Rekordszámú új autót vettek

Nőtt a hibrid hajtású gépjárművek száma is

A Brexit utáni borúlátó gazdasági prognózisokra rácáfolva, rekordszintre emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma tavaly Nagy-Britanniában.

landscape-1446501987-jaguar-c-x75-2.jpg

Jaguar CX-75

Tavaly már sorban az ötödik éve emelkedett Nagy-Britanniában a forgalomba helyezett új autók száma. A Society of Motor Manufacturers and Traders (SMMT) szakmai képviseleti szervezet honlapján csütörtökön közzétett kimutatás szerint 2016-ban 2,692 millió új autót helyeztek forgalomba, 2,3 százalékkal többet az előző évinél. Decemberben viszont éves bázison 1,1 százalékkal, 178 ezerre csökkent a forgalomba helyezések száma.

1408120695147_wps_1_A_13_mile_traffic_jam_on_.jpg

Tizenhárom mérföldes dugó az M25-ösön

A dízel autók száma 0,6 százalékkal, 1,285 millióra emelkedett, részarányuk 47,7 százalékra csökkent a 2015-ös 48,5 százalékról. A benzinüzemű járművek száma 2,7 százalékkal, 1,318 millióra emelkedett, részarányuk 49,0 százalékra nőtt 48,8 százalékról.

Alternatív hajtású járművet 88,9 ezret értékesítettek tavaly Nagy-Britanniában, 22,2 százalékkal többet, mint 2015-ben. Részarányuk 3,3 százalékra emelkedett 2,8 százalékról az újonnan forgalomba helyezett járművek között. A forgalomba helyezett plug-in hibrid autók száma 41,9 százalékkal emelkedett, a teljesen elektromos autóké pedig 3,3 százalékkal. A brit utakon közlekedő teljesen elektromos autók száma több mint tíz ezerrel gyarapodott tavaly.

L538_17_EXT_STU05_PURE_ms_1_Device-Desktop_670x385_307-233509_450x259.jpg

Range Rover Evoque

A brit autópiac a világon az egyik legváltozatosabb modellkínálattal rendelkezik: 44 márka közel négyszáz modellje közül lehet választani. A kínálat szempontjából a 2017-es év jónak ígérkezik, hiszen 70 új modell bemutatását jelentették be az elkövetkező 12 hónapra. (MTI)

 

 

Kroki mozi!

Ki volt az igazi Robin Hood?

ycu3K76.jpg

Sok országnak megvan a maga jellegzetes betyárja; valamennyiük közül a legfényesebb pályafutást Robin Hood mondhatja magáénak a szórakoztatóiparban, holott még a személyazonossága felől sem lehetünk biztosak.

krokimozi.jpg

KROKI MOZI

SKÓCIAEGESZABADborító 001 (1).jpg

Kéri György, az

ELSŐ MAGYAR SKÓTDUDÁS 

több, mint 1200 fellépése közben bejárta a fél világot, de csak egyféle történetet hajlandó elkövetni: olyan skót dudálósat…

Ő az, aki sört és whiskyt prédikál – és azt is issza!

Legutóbb megjelent regénye Rejtő Jenő és Sir Walter Scott fura, egybegyúrt stílusában íródott, kifejezetten háborús, repülős könyv:

SKÓCIA EGE SZABAD!

Demokraták bojkottálják Trump beiktatását

Mert „rasszista, szexista, idegengyűlölő és bigott”

Az amerikai képviselőház 19 demokrata politikusa jelezte: nem hajlandó részt venni Donald Trump megválasztott elnök pénteki beiktatási ünnepségén a Capitolium előtt.

15966213_294560724275447_6159828117359409268_n.jpg

A Politico és a CNN összegyűjtötte és meginterjúvolta azokat a törvényhozókat, akik nem mennek el az eseményre.

Barbara Lee, kaliforniai képviselő nem sokat köntörfalazva azt mondta, azért nem vesz részt a ceremónián, mert nem akar támogatásáról biztosítani egy "rasszista, szexista, idegengyűlölő és bigott" elnököt.

barbaralee.jpg

Barbara Lee

A távolmaradók között van John Konyers michigani, Marc Pocan wisconsini, Katherine Clark massachusettsi képviselő, Earl Blumenauer és Kurt Schrader Oregonból, Lacy Clay Missouriból, Jerrold Nadler New Yorkból, Kaliforniából négy törvényhozó is távol marad.

A leghíresebb távolmaradó a georgiai John Lewis, aki az NBC televíziónak adott interjújában azt fejtegette, hogy nem ismeri el Donald Trumpot legitim amerikai elnöknek, mert „az oroszok választották meg”. Mike Pence, megválasztott alelnök egy vasárnapi televíziós interjúban reményét fejezte ki, hogy Lewis képviselő megváltoztatja az álláspontját, és a beiktatási ünnepségre mégis elmegy, a 77 éves politikus azonban egyelőre hajthatatlan és kitart véleménye mellett.

racist-fatass-libtard-loser-rep-john-lewis-stuffs-face.jpg

John Lewis

A képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője, Nancy Pelosi jelen lesz, és ott lesznek a ceremónián a képviselőház spanyolajkú és fekete amerikai csoportjának vezetői is.

A New York Post legfrissebb információi szerint Donald Trump az ünnepség legkisebb részleteinek kidolgozásában is részt vesz. Tom Barrack, a beiktatási ceremónia szervezésével foglalkozó különbizottság vezetője a lapnak elpanaszolta: „Állandóan azért könyörgök neki, hogy menjen és foglalkozzon a szabad világ irányításával, és hagyja, hogy én szervezzem meg az ünnepi bálok asztalainak ülésrendjét”.

A három nagy beiktatási bál pénteken lesz, de az ünnepség már kedden megkezdődik diplomaták, magas rangú tisztségviselők és a kampányt pénzzel támogatók számára rendezett díszvacsorával. Szerdán a megválasztott alelnök és a leendő kormánytagok gálavacsorájára kerül sor, csütörtökön Washingtonban, a Capitolium előtti Mallon lesz szabadtéri koncert, este pedig a közeli vasútállomás dísztermében gyertyafényes vacsora, amelyre 1500 vendéget hívtak meg. (MTI)

Brit Awards díjátadó február 22-én az O2-ben

David Bowie és Leonard Cohen a jelöltek között

Az egy éve elhunyt David Bowie-t a legjobb brit férfi előadó és a legjobb album, Leonard Cohen novemberben elhunyt kanadai énekest a legjobb külföldi férfi előadó kategóriájában jelölték posztumusz díjra a Brit Awardson.

brit-awards.jpg

A tavaly január 210-én elhunyt Bowie a halála előtt két nappal megjelent utolsó albumáért, a Blackstarért kapta a jelölést.

A legjobb férfi előadónak járó elismerésért versenyben van David Craig r & b-énekes, Michael Kiwanuka soulelőadó és Skepta rapper, dalszerző és producer, aki egymaga gyűjtött be három jelölést is.

bowiecohen.jpg

A Little Mix nevű lányegyüttes szintén három jelölést kapott, versenyben van többek között a legjobb együttesek és a legjobb dalok mezőnyében is, Beyoncé és húga, Solange Knowles pedig a legjobb nemzetközi női előadók között került a jelöltek listájára.

2013BritAwardPA-15507251180213.jpg

A legjobb női előadó címéért Ellie Goulding, Lianne La Havas, Emeli Sande, NAO és Anohni versengenek.

Idén fordult elő első ízben, hogy a jelöléseket élő adásban jelentették be az ITV1 adón.

Atmos_BritAwards_Getty_464388090.png

A díjátadót február 22-én rendezik az O2 arénában, fellép többek között a Little Mix, Emeli Sande és a The 1975. A gála műsorvezetői feladatait korábban Michael Bublé kanadai énekes vállalta, ám nem tudni, részt vesz-e az eseményen, miután kisfiánál tavaly rákot diagnosztizáltak. (MTI)

Kilencéves rekordon az első lakásvásárlók száma

A leelőlegezés összege 2007 óta megduplázódott

A tavalyi évben a Halifax Bank most közzétett jelentése szerint 7,3 %-kal növekedett az Egyesült Királyságban azok száma, akik életük első otthonát vásárolták meg.

4hpfrontview.jpg

2016-ban 335 ezer 750 lakócélú ingatlant adtak el, ami a legmagasabb szám 2007 – a nemzetközi hitelválság kirobbanása – óta. Ezek átlagára 205 ezer 170 font volt – a szóródás persze nagy, ebben az átlagban benne vannak a sokmilliós londoni luxusotthonok épp úgy, mint az észak-skóciai vagy észak-ír vidék garzonjai.

Mindez jelentős előrelépés a tavalyi év eleje óta, amikor válságjelek mutatkoztak, az átlagár ugyanis akkor lépte át a lélektani 200 ezer fontos határt.

Ugyancsak jelentősen emelkedett az első lakásvásárlók által letett előleg mértéke – 2007 óta a duplájára, több mint 32 ezer fontra. Meghosszabbodtak a jelzálogkölcsönök is. Egy évtizede a huszonöt vagy ennél több évre szóló jelzáloghitelek aránya 36 % volt, tavaly pedig már hatvan százalékban ilyen hosszú lejáratú jelzáloghitelt vettek igénybe a vevők.

Miután a jelzáloghitelek olcsók, a bankok által kínált sémák sokfélék, a foglalkoztatottság pedig teljes, a kereslet nagy, az árak pedig gyors ütemben nőnek, különösen Londonban.

A Halifax-jelentés szerint az országos 205 ezer 170 fontos ár egyenlőtlenül oszlik meg a UK különböző részei között. Londonban történelmi csúcson vannak az árak, 400 ezer font fölött, és itt átlagosan ennek egynegyedét le is teszik készpénzben. A legolcsóbban Észak-Írországban lehetett tavaly első otthonhoz jutni: 115 ezer 269 font sterlingért, míg az átlagos előleg 16 ezer 695 font volt.

David Bowie 70

Jótékonysági koncerttel emlékeztek

Rajongók ezrei gyűltek össze Londonban az egy éve elhunyt David Bowie 70. születésnapja alkalmából rendezett jótékonysági koncerten.

bowconc.jpg

A rockzenész halálának első évfordulójára is emlékező koncerten fellépett többek között Simon Le Bon, Tony Hadley és a La Roux. Az első dalt Gary Oldman színész, Bowie közeli barátja énekelte. A Bowie-val egykor együtt játszó zenészek, köztük Mike Garson billentyűs és Earl Slick gitáros is felléptek.

Bowie szülővárosában, a londoni Brixton negyedben tartott háromórás showműsorban olyan slágerek is elhangzottak, mint a Let's Dance, a Changes, az Ashes to Ashes, a Life on Mars, a Rebel Rebel, a The Man Who Sold the World és a Space Oddity.

brixton-bowie.jpg

A sztárról New Yorkban, Los Angelesben, Sydneyben és Tokióban is koncertekkel emlékeztek meg a rajongók. Brixtonban David Bowie-emléktúrákat is szerveznek a jövőben.

garyoldman.jpg

Gary Oldman

Mindegyik koncert és esemény bevételét a fiatalok művészeti oktatásának támogatására fordítják. A londoni koncert a Children and the Arts (Gyerekek és Művészet) alapítványt támogatja.

bowie.jpg

David Bowie énekes-dalszerző és producer, aki több mint negyven évet átívelő karrierje során a glam rock, az art rock, a soul, a hard rock, a dance pop, a punk és az elektronikus zene világában is kipróbálta magát, 2016. január 10-én halt meg rákbetegségben. (MTI)

Sturgeon: nem blöff az újabb népszavazás

Skócia nem hagyja szakadékba sodorni magát

A skót miniszterelnök szerint a brit kormány súlyos hibát követne el, ha blöffnek tekintené a skót függetlenségről szóló újabb népszavazás tervét.

n icop.jpg

Nicola Sturgeon a BBC vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a skót függetlenségi referendum akkor kerülhet ismét napirendre, ha az Egyesült Királyság nem csak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról is kivonul.

Theresa May miniszterelnök ugyancsak vasárnap a Sky Newsnak viszont azt mondta: nem lehet olyan módon elképzelni a kilépést az EU-ból, hogy közben az Egyesült Királyság megtartja az EU-tagság egyes elemeit.

Nicola Sturgeon felidézte: a skót függetlenségről tartott népszavazás kampányában az elszakadást ellenzők érve az volt, hogy Skócia csak akkor őrizheti meg EU-tagságát, ha elutasítja a szeparatizmust. Ez megtörtént, most viszont az Egyesült Királyság tagjaként kényszerítik kilépésre az EU-ból.

Skóciában 2014 szeptemberében tartottak népszavazást a függetlenségről, akkor a választók 55 százaléka az elszakadás ellen voksolt. A brit EU-tagságról rendezett tavalyi referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt, azonban a skótok 62 százaléka a bennmaradásra szavazott, és Nicola Sturgeon azóta több nyilatkozatában is leszögezte: Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére kirángassák az Európai Unióból.

Theresa-May-on-Sky-News-8th-January-2017.jpg

A skót kormányfő kijelentette: ha az Egyesült Királyság otthagyja az Európai Unió egységes belső piacát is, akkor Skóciának meg kell adni a lehetőséget annak eldöntésére, hogy hagyja-e magát belesodorni „a hard Brexit szakadékába”, vagy saját kezébe veszi jövőjének alakítását.

A brit politikai szótárban meghonosodott „hard (kemény) Brexit” kifejezés azt a forgatókönyv-változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonulna az Európai Unió egységes belső piacáról is.

Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint a brit gazdaság akkor férhet hozzá az unió vámmentes belső piacához, ha London a brit EU-tagság megszűnése után is elfogadja az akadálytalan munkaerőmozgás elvét. Theresa May szerint azonban a népszavazás megmutatta: a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás alapelvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.

May mindazonáltal kijelentette, hogy az EU-val folytatott kereskedelem és a bevándorlás szabályozása „nem vagy-vagy jellegű bináris kérdés. Hibás megközelítés, ha valaki a szabadkereskedelem és a szabad munkaerőmozgás ügyét zéró összegű játszmaként fogja fel”, mondta. Hozzátette: bízik abban, hogy a Brexit-tárgyalásokon mindkét kérdésben jó megállapodást sikerül elérni az EU-val, a kormány várható tárgyalási stratégiájáról azonban továbbra sem árult el érdemi részleteket. (MTI)

Megdőlt a napi hidegrekord: –28,1

Farkasordító hideg van Magyarországon

Vasárnapra virradóra megdőlt az országos napi minimum hőmérsékleti rekord. A Pest megyei Tésán mínusz 28,1 Celsius-fokig hűlt a levegő.

hideg012.jpg

A Városligeti-tónál

Mostanáig ezen a napon 1985-ben, a Nógrád megyei Romhányon volt a leghidegebb, akkor mínusz 26,5 fokot mértek.

A meteorológiai szolgálat tájékoztatása szerint nemcsak az országos, hanem a fővárosi hidegrekord is megdőlt.

A korábbi budapesti minimum-rekord szintén 1985-ből való, akkor mínusz 18,5 fok volt. Ehhez képest most egytized fokkal hidegebb volt Budapest Ferihegyen, így az új január 8-i napi fővárosi hidegrekord mínusz 18,6 fok lett.

Érdekességként megjegyezték azt is, hogy ezen a napon az átlagos országos minimum mínusz 4,2 fok, most viszont az országos átlag mínusz 16,8 fok volt.

Az extrém hideg veszélye miatt vasárnapra Nógrád megyére a legmagasabb fokú, piros figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat. Budapesten és Pest megyében, valamint Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében másodfokú, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben a hideg miatt.

Az előrejelzés szerint vasárnap a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 10 és mínusz 3 fok között valószínű, nyugaton várható a magasabb, északkeleten az alacsonyabb érték. Késő estére jellemzően mínusz 15 és mínusz 6 fok közé hűlhet a levegő, de a fagyzugos helyeken ennél több fokkal is hidegebb lehet.

hideg01.jpg

Befagyott a lillafüredi vízesés

Emellett Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében a gyenge hófúvás miatt is elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. Mint írták: az erős, napközben olykor viharos (általában maximum 65 kilométer/órás) szél a hóval borított tájakon kisebb körzetekben továbbra is hordhatja a havat.

Kitértek továbbá arra is, hogy kora délutánig a Dunántúl nyugati harmadán (elsősorban az Alpokalján) többfelé várható jellemzően gyenge havazás. Általában maximum 5 centiméternyi friss hó hullhat, de főként Sopron környékén nem zárható ki az ezt meghaladó mennyiség sem. Nyugaton a délutántól, estétől ismét megerősödő szél az addigra havas területeken is hóátfúvást okozhat. Késő estétől a Tiszántúlon is előfordulhat hószállingózás, gyenge havazás, de csak 1 centiméter körüli hóréteg várható. (MTI)

Tizenötezer fontot értek Lady Di levelei

Harry állandóan bajba kerül, írta a főgondnoknak

Az előzetesen néhány száz fontra becsült ár sokszorosáért, több ezer fontért kelt el egy angliai árverésen a néhai Diana hercegnő féltucatnyi bizalmas levele.

,ladydi.jpg

Károly brit trónörökös egykori felesége, aki 1997-ben hunyt el egy párizsi autószerencsétlenségben, az 1980-as és az 1990-es években rendszeres levelezésben állt Cyril Dickmannel, a Buckingham-palota köztiszteletben álló akkori főgondnokával, aki fél évszázadon át szolgálta a brit királyi családot e tisztségében.

dickman.jpg

Cyril Dickman

Dickman hagyatékából a Cheffins aukciósház csütörtökön – más tételek mellett – Diana hat darab személyes, kézzel írott levelét is árverésre bocsátotta. Az egyik levélben a néhai hercegnő arról számolt be, hogy másodszülött fia, Harry herceg -- aki az idén ünnepli 33. születésnapját -- annak idején jól érezte ugyan magát az általános iskolában, de rendetlenkedései miatt „állandóan bajba került”.

Ez a levél az aukciós ház 600-900 fontos előzetes árbecslésével szemben 2400 fontért kelt el a csütörtöki liciten.

letöltés.jpg

A „bajkeverő” jelző Harryre a későbbi években is ráillett: a herceg kamaszként és fiatal felnőttkorában elsősorban botrányos kocsmai tivornyáiról és féktelen ivászatba fulladó bulijairól vált hírhedté, de ma már megbecsült, hadviselt tagja a királyi családnak. Harry, aki kétszer is megjárta az afganisztáni frontot, néhány éve egy lapinterjúban elismerte, hogy csak a hadseregben eltöltött tíz év mentette meg őt „a teljes elzülléstől”.

Egy másik, szintén csütörtökön elárverezett, 1984-ben kelt levelében Diana arról számol be Dickmannek, hogy elsőszülött fia, az akkor kétéves Vilmos herceg – aki édesapja, Károly trónörökös után majdan az Egyesült Királyság uralkodója lesz – „imádja” abban az évben született öccsét, és „vég nélkül ölelgeti, puszilgatja” Harryt.

vilmharry.jpg

Erre a levélre a Cheffins 400-600 fontos előzetes árbecslést adott, ám a licit 3200 fontnál állt meg.

Az aukcióra bocsátott hat Diana-levél összesen 15 100 fontért kelt el. (MTI)

Túl sok cukrot esznek a gyerekek

A napi mennyiség felét megeszik reggelire

A brit gyerekek túlságosan sok cukrot fogyasztanak reggelire, a napi ajánlott mennyiség csaknem felét megeszik még azelőtt, hogy beérnének az iskolába – figyelmeztetett az angol közegészségügyi szolgálat (Public Health England), hangsúlyozva, hogy a cukros gabonapelyhek, gyümölcsitalok és kenyérre kenhető krémek mind károsak az egészségre.

Obese-boy.jpg

A szakemberek kiemelték, hogy az egészségtelen étrend a fogak szuvasodásához, a derékbőség gyarapodásához és olyan hosszú távú egészségi problémákhoz vezet, mint a 2-es típusú cukorbetegség. Az ötéves gyerekek nagyjából negyedének van lyukas foga és a gyerekek csaknem egyötöde már elhízottan hagyja el az általános iskola alsó tagozatát.

Az országos étrendi és táplálkozási felmérés eredményei szerint az elsődleges "bűnös" a cukor, a négy- és tízéves kor közötti gyerekek ugyanis kétszer annyit fogyasztanak belőle, mint amennyit kellene.

A felmérés, amely négy- és tízéves kor közötti gyerekeket nevelő 200 szülő bevonásával készült, azt mutatta, hogy a problémák már a reggelinél elkezdőnek.

A mutatók szerint csak a reggeliző asztalnál a gyerekek átlagosan több mint 11 gramm cukrot, vagyis csaknem három kockacukrot esznek meg. Ez egy év alatt több mint ezer kockacukrot jelent reggelire.

obese_2345229b.jpg

Egy kis tál cukrozott gabonapehely nagyjából kettő, a pirítósra kent csokoládékrém három, míg egy pohár gyümölcslé öt kockacukrot tartalmaz.

A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett szülők 84 százaléka vélte úgy, hogy egészséges reggelit ad a gyermekének. A szakértők szerint a szülőknek érdemes ellenőrizniük az egyes termékek cukortartalmát. Ebben segíthetnek például különböző mobiltelefonos alkalmazások is.

Kétéves korban a gyerekeknek kevesebb mint 13 gramm (3 kocka), háromévesen kevesebb mint 15 gramm (4 kocka), négy- és hatéves kor között kevesebb mint 19 gramm (5 kocka), hét és tíz éves kor között kevesebb mint 24 gramm (6 kocka) cukrot kellene fogyasztaniuk naponta. (MTI)

A Lloyds biztosította Carrie Fishert

Váratlan halála miatt jókorát kaszál a Disney

Minden idők egyik legnagyobb biztosítási összegét, 41 millió dollárt könyvelhet el a Star Wars-filmeket gyártó Disney filmstúdió, amely bebiztosította magát arra az esetre, ha a Leia hercegnőt alakító Carrie Fisher nem tudná eljátszani szerződésben vállalt szerepét.

lloysds.jpg

A Lloyds londoni székháza

Az Insurance Insider üzleti magazin beszámolója szerint a Disney a londoni Lloydsnál kötötte a biztosítást, amely kárpótolja a veszteségért a stúdiót, ha Fisher nem szerepel az új Star Wars-trilógia mindhárom epizódjában.

A 60 esztendős színésznő, aki hosszú idő után a 2015-ben bemutatott Star Wars - Az ébredő Erő című epizódban játszotta el ismét Leiát, december 23-án egy Londonból Los Angelesbe tartó repülőn kapott szívrohamot, pár nappal később, 27-én elhunyt. A stúdió bejelentése szerint Fisher még befejezte az űreposz 2017 decemberében mozikba kerülő 8. epizódját, de a 9. rész felvételei még nem kezdődtek el.

Az üzleti magazin emlékeztetett arra, hogy a filmes szakmában nem szokatlan, hogy a stúdiók biztosítást kötnek a filmek sztárjaira.

carriefisher2-xlarge.jpg

A Disney egyelőre nem nyilatkozott arról, hogyan pótolja Leia hercegnőt a 9. epizódban, amelynek történetében állítólag fontos szerepe lett volna. Az elmúlt hetekben a mozikba került Zsivány Egyes - Egy Star Wars-történet című különálló Star Wars-film végén CGI-technikával idézték meg Leia hercegnő alakját, mivel a produkció története a négy évtizeddel ezelőtt készült Csillagok háborúja (Star Wars 4. rész) előtti időkben játszódik.

Az éhezők viadala-filmsorozat alkotóinak 2014-ben Philip Seymour Hoffman váratlan halála miatt át kellett írniuk egy kulcsjelenetet. Néhány olyan jelenetben pedig, amelyben nem volt szövege, CGI-verzióval idézték meg a színészt. (MTI)

Hetekig vizsgálják még, mibe halt bele George Michael

Egyelőre ismeretleni a sztár karácsonyi halálának oka

Az eddigi vizsgálatokból nem derült ki, hogy mi okozta az 53 éves korában karácsonykor elhunyt popvilágsztár, George Michael halálát.

WireAP_3945402eb232497786c7ed31aab8db49_16x9_1600.jpg

A pénteki rendőrségi közlemény szerint az első halottkémi szemle nem hozott olyan érdemi eredményt, amelyből véglegesen meg lehetett volna állapítani az énekes halálának okát, ezért további – nagy valószínűséggel több hétig tartó – vizsgálatok sorára lesz szükség.

A hatóságok azt mindazonáltal bizonyosnak tartják, hogy idegenkezűség gyanúja nem merülhet fel.

George Michaelt karácsony első napján, az angliai Oxfordshire megyében lévő otthonában érte a halál. Menedzsere, Michael Lippman a héten azt mondta, hogy az énekes halálát hirtelen szívmegállás okozta, de a hatóságok hivatalosan ezt egyelőre nem erősítették meg.

rs-george-michael-010e998f-600a-453e-a891-82f9c73a7903.jpg

A néhai világsztár partnere, Fadi Fawaz a Daily Telegraphnak a minap elmondta, hogy ő találta meg barátját holtan. Azt tervezték, hogy karácsony első napján együtt ebédelnek, és amikor átment George Michaelhez, hogy felébressze, az énekes már nem élt.

A lap név nélkül idézett forrásokra hivatkozva felfedte azt is, hogy George Michael az utóbbi egy évben egyre súlyosabb heroinfüggőséggel küszködött. A lapnak nyilatkozó egyik bennfentes forrás szerint az énekes több ízben is sürgősségi ellátásra szorult; egy ízben állítólag túladagolás miatt kellett kórházba vinni.

A lap által megszólaltatott szakemberek szerint a hirtelen szívhalál gyakori a súlyos heroinfüggőségben szenvedők körében. (MTI)

Még tartanak a cégvezetők a Brexittől

Rövidtávon bizakodnak, hosszútávon óvatosabbak

A brit vállalatvezetők a rövid távú kilátásokat most derűlátóbban ítélik meg, mint az utóbbi másfél bármikor, hosszabb távon azonban kétharmaduk továbbra is borúlátó.

deloitte-strand.jpg

A Deloitte üzleti tanácsadó cég negyedik negyedéves felmérésében 119 brit nagyvállalat pénzügyi igazgatóit kérdezte arról, hogy véleményük szerint a brit EU-tagság megszűnése milyen hatással lesz vállalatuk működésére.

A válaszadók 27 százaléka mondta azt, hogy cége 2017-es kilátásait kedvezően ítéli meg. Az előző, harmadik negyedévi vizsgálatba bevont pénzügyi igazgatóknak mindössze a 16 százaléka nyilatkozott így. Azt a felmérését a Deloitte közvetlenül a Brexit-népszavazás után végezte el.

A negyedéves felmérésből a Deloitte értékelése szerint az tűnik ki, hogy a cégek pénzügyi vezetői a rövid távú kilátásokat most derűlátóbban ítélik meg, mint az utóbbi 18 hónapban bármikor.

A válaszadók 66 százaléka azonban változatlanul attól tart, hogy a brit EU-tagság megszűnésének kilátása hosszabb időtávlatban már negatív hatást gyakorol cégének üzleti környezetére, és csak 14 százalékuk vár javulást vállalatának működési kondícióiban.

A Deloitte felméréséből kitűnik az is, hogy a brit vállalatvezetők kockázatvállalási hajlandósága sokéves mélyponton van, és a vállalatukat fenyegető legnagyobb hosszú távú kockázatnak a Brexitet, vagyis a brit EU-tagság megszűnését tekintik.

London-at-night1.jpg

A vizsgálatba bevont pénzügyi vezetőknek csak 21 százaléka mondta azt, hogy a mostani időszakot megfelelőnek tartja nagyobb vállalatgazdasági kockázatok vállalására. Ez messze a hosszabb távú átlag alatti arány: a Deloitte grafikus kimutatása szerint a brit vállalati szektor kockázatvállalási hajlama csak a 2008-2009-es pénzügyi válság idején volt gyengébb, mint most. A 2014-ben elvégzett hasonló felmérések idején 70 százalék felett járt azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyeknek pénzügyi igazgatói az akkori időszakot megfelelőnek tartották a kockázatvállalás növelésére.

A mostani felmérésben részes pénzügyi vezetőket a Deloitte megkérte arra is, hogy egy nullától 100-ig terjedő skálán jelöljék be, mekkora kockázatnak tartják a Brexitet. A Brexit átlagos kockázati értékelése 62 volt, messze a legmagasabb az összes választható kockázati tényező közül.

A deflációt és az euróövezeti válság újbóli fellángolásának lehetőségét a megkérdezett pénzügyi igazgatók átlagosan 52 pontra értékelték az általuk észlelt kockázatok súlyosságát mérő skálán, az amerikai elnökválasztás eredményének várható kockázataira pedig átlagosan csak 43 pontot adtak. (MTI)

Hamarabb kelnek útra a költöző madarak

Az ok a globális átlaghőmérséklet emelkedése

Hamarabb érkeznek meg párzási helyükre a vándorló madarak a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt - állapították meg az Edinburghi Egyetem kutatói.

Bibic_imagelarge.jpg

A Journal of Animal Ecology című folyóiratban közölt eredmények szerint a költöző madarak minden egy Celsius-foknyi globális átlaghőmérséklet-emelkedés miatt átlagosan egy nappal korábban érkeznek meg a nyári párzási helyükre.

A szakemberek öt kontinens több száz madárfajára terjesztették ki a vizsgálatukat és reményeik szerint az eredményeik segíteni fognak annak előrejelzésében, hogy a különböző madárfajok miként fognak reagálni a jövőbeli környezeti változásokra.

szurkelegykapo.jpg

Amennyiben rossz időben - akár csak pár nap csúszással - érkeznek meg a nyári párzási helyükre, előfordulhat, hogy a madarak nem tudják maximálisan kihasználni az adott területen rendelkezésükre álló táplálékforrásokat, vagy megszerezni a legkedvezőbb fészkelőhelyeket. A késői érkezés az utódok kikelésének idejét befolyásolhatja, csökkentve akár a fiókák túlélési esélyeit is.

A kutatók szerint a nagy távolságokat megtevő költöző madarakat kevésbé befolyásolja a növekvő hőmérséklet, ugyanakkor mégis ők járhatnak a legrosszabbul, ha a jóval előttük megérkező madarak felélik a párzási helyükön az erőforrásokat.

kormos.jpg

A szakemberek csaknem 300 évre visszamenőleg elemezték a vizsgált madárfajokra vonatkozó adatokat, köztük amatőrök és kutatók, úgymint a 19. századi amerikai természetkutató, Henry David Thoreau feljegyzéseit.

A vizsgált madarak között voltak légykapófélék, bíbicformák és a kormos billegető is. (MTI)

Fontos felhívás

Magyar nyelvű GCSE elindítására van lehetőségünk, ha sikerül több mint 14 000 aláírást gyűjtenünk!

gcse.jpg

Ez nagy lehetőség a gyerekeink számára, hogy anyanyelvükön érettségizzenek, mint sok más etnikumú bevándorló. A petíció ezen a linken érhető el.

MOST AKTUÁLIS!

rakoczar-castro-cover160117.jpg

front_cover.jpg

Ahol a saría az úr

No-go városok Nagy-Britanniában

sharia-law-1.jpg

A no-go zónáknak még a létét is hatalmas vita övezi – vannak, akiknek muszáj tagadniuk őket, mivel ez világnézeti parancs náluk. A fő kérdés persze már rég nem az, hogy vannak-e no-go zónák, hanem az, hogy hol kerültek az őslakos britek kisebbségbe a saját hazájukban. Hol vannak a no-go városok. Az eddigi legteljesebb magyar nyelvű beszámoló az iszlám angliai helyzetéről. Erre van tovább! 

Kövess minket a Facebookon

Ne csak lájkoljátok, osszátok is! A portál sikere rajtatok is múlik.

faux-vintage-facebook-ad.jpg

Kattints a képre!

front_cover (1).jpg

 

     

facebooktwitteremail